Kamera által homályosan – Drog által tisztábban

Looking into a mirror darkly

Philip K. Dick a 20. század egyik legjobb és legsikeresebb science fiction írója, s nem csupán regényeivel ér el sikereket, hanem az azok alapján készült filmadaptációkból is. A legismertebb talán A szárnyas fejvadász ( Ridley Scott, 1982), melynek alapjául az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című mű szolgált. Ehhez hasonlóan az Emlékmás (Paul Verhoeven, 1990), A felejtés bére (John Woo, 2003), a Különvélemény (Steven Spielberg, 2002), illetve az Imposztor (rendező: Gary Fleder, 2001). A Kamera által homályosan 2006-ban került a mozikban, rendezője pedig nem más, mint a Rocksuli, a Sráckor, a Mielőtt lemegy a Nap rendezője, Richard Linklater.  

Linklater az 1982-ben elhunyt író egyik legmélyebb regényét választotta, az 1972-ben megjelent Kamera által homályosan című művet. A történet 1994-ben játszódik, s főszereplői a legdurvább drog fogyasztóivá, közben pedig egy politikai játszma résztvevőivé is válnak. Fred, a kábítószeres ügynök minden eszközzel próbál a legújabb illegális drog, a H-anyag nyomára bukkanni – ez az anyag, ami erősen addiktív és agykárosító, lett a legújabb trend a drogfogyasztók körében. A cél érdekében a maszkafandert hívja segítségül, mely teljes mértékben képes megváltoztatni egy adott személy külsejét. Amit pedig meg kell találnia, az nem csupán a H-anyag, hanem maga a terjesztő díler, Bob Arctor személye is. A megbízott ügynök azonban önmaga áldozatává válik, hiszen a H-anyag mellékhatása, hogy a fogyasztó személyisége két, egymással teljesen ellentétes félre bomlik. Fred így rájön, hogy egy csapda áldozata – s Arctor nem más, mint az ő alteregója.

Ahogyan a könyv is, úgy a film is, nem csupán egy politikai vádirat, hanem rengeteg pszichológiai kérdést is felvet. Nem véletlen tehát, hogy magában a regényben nem kap szerepet egy pozitív gondolat sem – sugárzik belőle a pesszimizmus. Linklater hűen próbálta ezt a vonalat is adaptálni, így szinte minden (átemelt dialógusok, kisebb változtatások, egy karakter másik kettőbe ültetése) hiteles mása  a könyvben leírtaknak, kivéve egyet: Bob Arctor és Donna beszélgetése egy esetleg békés és közös jövőről. Ez a rész enged a pesszimizmusból, s rámutat a szereplők gyermeki naivitására, betekintést enged a drogosok lelkivilágába. A könyv utolsó része is ezt a szürke és nyomasztó életet próbálja bizonyítani – az élet nem más, mint egy gyerekjátékért kapott büntetés. Az író, Philip K. Dick egykor maga is aktív drogfogyasztó volt, s ez a negatív visszhangú történet azon barátainak állít emléket, akik a szer áldozataivá váltak.

Nem csupán az adaptáció maga lett sikeres, hanem a színészgárda is – így például kétségkívül jó választás volt Bob Arctor szerepére Keanu Reeves, James Barris megtestesítőjeként pedig Robert Downey Jr., s nem utolsó sorban Donna bőrében Winona Ryder. Nem hagyható említés nélkül ezen kívül az alkotócsapat (animátorok és grafikusok) sem, amely egy életre keltett képregény hangulatát állította elő. Tudniillik a Kamera által homályosan látványvilága nem mindennapi – rotoscoping-technikával készült, így nevezik, amikor egy élőszereplős filmet animálnak. Szerencsés választás volt ez Linklatertől, hiszen így vizuálisan még több jelentést képes adni a filmnek. A színek és a formák folyamatos játéka, illetve azok elmosódottsága igazán nyomasztó képi világot alkot.

Zárásként elmondható, hogy a lassan már tíz éve elkészült sci-fi krimi Philip K. Dick regényének egyik leghitelesebb vászonra vitele – intenzív látványvilággal, s egészen jól kidolgozott forgatókönyvvel. S miért is Kamera által homályosan? Dick szerint az emberek évszázadokig fordítva láthatták magukat – a tükörben az ember bal oldala jobbra, a jobb balra kerül. Azonban amikor megjelentek a kamerák, ez a helyzet rendeződött: az általuk mutatott képen minden a helyére került. A könyv főszereplőjének azonban a kameraképe is fordított – a bomlott, kettéhasadt tudat jelképeke ez.  Egy szó mint száz, Linklater egy igazán egyedi, pszichedelikus atmoszférájú világot teremtett meg a Kamera által homályosan-nal.