Meseeredetek #3: Toronyba zárt lányok – Aranyhaj és eredeti sorstársai

Vissza az időbenA Grimm-fivérek Rapunzel-verziója 1812-ből erősen eltér attól, amit a Disney-féle Aranyhaj és a nagy gubancban láthatunk. A mesében ugyanis Rapunzel (mely németül csak annyit jelent, hogy galambbegy saláta) és a herceg még azelőtt ágyba bújik, mielőtt elszöknének a gonosz boszorka kastélyából, azonban a boszorka még idejében rájön erre, s büntetésként levágja Rapunzel hosszú, szőke haját, majd a vadonba száműzi őt. A herceg a leányzó után szeretne menni, azonban a gonosz boszorka a kastély ablakából meglóbálja előtte Rapunzel levágott haját – így csalogatja fel magához az ifjút. Mikor kiderül, ki is várja őt fent a toronyban, bánatában kiugrik az ablakon, s az esés közben tövisek és tüskék vakítják meg.  A herceg az erdő mélyén, vakon bolyongva próbálja meglelni Rapunzelt, aki eközben egy ikerpárnak adott életet.  A történet boldog(abb) befejezéssel ér véget – a herceg megtalálja szerelmét, akinek könnyei meggyógyítják látását. Végül visszatérnek a királyságba, s boldogon élnek míg meg nem halnak.

A Galambbegy története még jóval a Grimm-testvérek verziója előtt létezhetett – ebben eredettörténet is megbújik. Egy fiatal pár már régóta vágyott egy gyermekre, ám hosszú ideig nem lehetett nekik. Az asszony egyszer csak érezte, hogy teherbe esett. Szomszédságunkban lakott egy boszorkány, akinek hatalmas kertje volt – ahol rengeteg galambbegy növény virágzott. A nő kérése a férj kétszer is lopott a galambbegyekből, ám másodszorra lebukott. A boszorkány megfenyegette a férfit, aki ijedtében odaígérte a boszorkát születendő gyermekét. A lányuk született, s a boszorka el is vitte őt, majd Galambbegynek nevezte el. Mikor a leány tizenkét éves lett, a nevelő bezárta őt egy toronyba.  A boszorka sokszor meglátogatta, ilyenkor a lány leengedte gyönyörű szép hosszú aranyhaját. Egyszer egy királyfi eltévedt az erdőben, s meghallotta a lány énekét. Nem sokkal később rátalált a toronyra, s felmászott Rapunzelhez. Egymásba szeretnek,  s innentől a történet folytatódik a Grimm-fivérek változatához hasonlóan.

Egyes változatokban megjelenik Rumpelstiltskin, aki segít arannyá változtatni a lány haját – természetesen kincsekért cserébe, no és később az akkor már királynő, születendő gyermekéért cserébe.  A lány aztán harmadjára kitalálta a törpe nevét, aki így végül nem vitte el a kisbabát. Ám léteznek olyan verziók, ahol maga a törpe ejti teherbe a lányt, vagy ahol csak szimplán elmenekül. Az 1857-es verzióban a törpe ketté tépi magát, de ebből az időből születtek olyan változatok is, ahol a kelleténél több szexuális tartalom is megjelenítődött.

Az eredeti mese egyébként egy kora keresztény történetre emlékezetet leginkább. Egy kis-ázsiai pogány kereskedő úgy a III. század környékén hihetetlenül rajongott egyetlen szépséges lányáért, akit azonban egyetlen kérő sem tudott megközelíteni. Amikor különböző helyekre utazott el, bezárta a lányt egy toronyba. A haj fontosságának kialakulása máig ködös, ám a lány ez idő alatt áttért a keresztény hitre – és egész nap imádkozott, olyannyira, hogy az egész város zengett tőle. A prokonzul megkérte az apát, hogy fejeztesse le gyermekét, amennyiben az nem hagy fel új vallásának gyakorlásával.  Az édesapa kivégezte saját lányát, de a sors hozzá sem volt kegyes – nem sokkal később egy villámcsapás ölte meg. A lány Szent Barbara néven, mártírként a mai napig fellelhető a legendáriumban.

Magyarországon a történet több címen is megjelent a mese, s mivel a Rapunzel jelentése magyarul galambbegy, ezért Rónay György tolmácsolásában ezzel a címmel jelent meg,  úgy 1965-ben. Urbán Eszter fordításában szintén egy növénynévvel, a Ligetszépe címmel jelent meg 1959-ben. A Grimm-fordításban Raponc címmel jelent meg 1989-ben. Ezen kívül a mese még Aranyhajként, Az aranyhajú leányként és Endíviaként is ismert.

Filmes adaptációk

Az első filmes feldolgozást úgy 1983-ra tehetjük, egy élőszereplős tévésorozat, a Faerie Tale Theatre hat évados, huszonhét epizódos sorozat egyik epizódjaként. A főszereplőt, Rapunzelt Shelley Duvall játszotta. Négy évvel kásőbb, 1987-ben Grimm’s Fairy Tale Classics sorozat részeként is feldolgozták ezt a mesét.  1988-ban Rapunzel oder der Zauber der Tränen német feldolgozásban vegyítették az eredetit Grimm-verziót egy másik Grimm-mesével, a Maid Maleennel. Itt a gonosz boszorka tornyából kiszökve, Rapunzel cselédmunkát vállal a királyfi udvarában – hogy legyőzhesse a másik feleségjelöltet, s elcsábíthassa a királyfit. A kilencvenes évek elején megjelent változatban, Olivia Newton-John narrációjában előadott Rapunzelben a királyfit nem vakítatja meg a boszorka, hanem madárrá változtatja – így kisebb hasonlóságokat mutat a The Blue Bird című 1918-as francia némafilmmel.

A kétezres évek elején, 2002-ben egy animációs adaptáció is megjelent – a Barbie mint Rapunzel, ahol több kitalált, az eredetitől eltérő szál is látható. A 2007-es Harmadik Shrekben, mint másodlagos antagonista jelenik meg Rapunzel figurája.  A legismertebb animációs feldolgozás pedig a 2010-es Aranyhaj és a nagy gubanc, a Disney 50. animációs egészestés filmje. Érdekesség, hogy ez az animációs film az eddigi legdrágább Disney-alkotás napjainkig.