Könyv

A fantasztikus történetek vannak csak igazán átitatva politikával

Szaniszló Róbert
Szaniszló Róbert

2017. 04. 22. 14:00

„…A politika lényegét nem a körülmények, az idő és a tér, de nem is az évszázadok óta fennálló kőépületek adják, hanem az ember, a társas, közösségi lény, aki mindenhová viszi magával a politikát, amerre jár”- értekezik Török Gábor a Fantasztikus világok című kötet utolsó tanulmányában, ami akár a tanulmánygyűjtemény tételmondata is lehetne. Ugyanis a sokak által infantilisnek vélt geek-szubkultúra művészeti táptalajában pont olyan mélyen gyökeret vert a politika, a közélet össztársadalmat érintő, általában politika-függő problémái, mint a tömegek által „felnőttesként” kezelt, valóságot, realizmus már-már rögeszmésen kapaszkodó, mindenképpen oktatni, és a társadalmi-szociális jelenségekre rávilágítani akaró művekben, tehát elmondható, legyen a mű geekeknek való, a szerző, mint ember, akarva-akaratlan politikát integrál a művébe. A Fantasztikus világok implicit bizonyítja: nem mehetünk el a politika mellett, mert a politika a kulturális oxigén egyik alkotóeleme, s így minden lélegzetvételünkkel magunkba szívunk belőle.

A Tóth Csaba szerkesztésében megjelent Fantasztikus világok tanulmánykötet tizenöt szerző által írt tizennégy tanulmánya részletesen, s mi fontosabb: patent módon elemzi a geekoszféra meghatározóbb műveit (lefedve a mozifilm, képregény, sorozat, könyv műfajait) – bebizonyítva, hogy a spandex, a rombolás, a kíméletlen gyilok, és az űrcsaták bőre alatt a politika hajszálerekként és vénákként hálózza be a hihetetlen, „mesés” történeteket, szállítva a valóságban is szembejövő , képlékeny politikai kérdéseket, problémákat olykor-olykor válasszal, megoldással kecsegtetve.

Ezt az „észrevételt” szerkesztő nem először próbálja bemutatni a nagyérdeműnek. A 2016-ban megjelent A sci-fi politológiája ugyanazzal a céllal születhetett, mint a Fantasztikus világok: szeretné láttatni az orrunk előtt heverő, szándékosan elhagyott nagy címletű papírpénzt: a fiktív, távoli jövőben, vagy éppen egy alternatív univerzumban játszódó történetek harsány (vagy éppen harsányan fekete), egyes esetekben elképzelhetetlen világának felszíne alatt egy jóval összetettebb szociális és politikai rendszer húzódik, amelyek akár látlelete lehet korunk társadalmi bújának, bajának. Sőt, ezek a „komolyanvehetetlen” sztorik épp olyan fajsúllyal mutathatják be az társadalmi teret irányító rendszerek hiányosságait, mint az erre szakosodott társaik.

A Star Wars birodalmától a Trónok harcáig

A Fantasztikus világok tanulmányai egyfajta esernyőként gyűjti maga alá a különböző geek-zsánereket, ezáltal biztosítva a kötetnek egy diverzitást, amiben mindenki megtalálja a maga a színét úgy, hogy közben, a tanulmányok átolvasása során találkozik a számára idegen, és/vagy kevésbé szimpatikus műfajokat képviselő művekkel is egy politikai elemzés keretében. A szerzők valóban a legnépszerűbb, gyakorlatilag kisebb-nagyobb kultuszt magukénak tudható alkotásokat vesznek górcső alá, elemzik őket pontról pontra, igényes részletességgel.

A tanulmányokból megtudjuk, hogyan mutatja be a The Walking Dead magát az embert, annak válaszreakcióit a jelenleg ismert civilizációs keretek megszűnésének fényében. Pontos, levezetett képet kapunk arról, hogy a rothadó belekkel, szadizmussal és emberi önzéssel operáló képregény- és tévésorozat miként válhat egy posztapokaliptikus „szituáció” elképzelhető politikai vázává. Hogy az ismét beálló hobbes-i természeti állapot után létrejöhet-e újra egy társadalmi szerződés, amely rendezett sorok állítja újra az emberi társadalmat.

Továbbá a kötetben jogász-szemszögből vizsgálják a Trónok harca hírhedt jelenetének, a „Vörös Násznak” jogi hátterét, kivesézve a szerződés- és vendégjog súlyát. A népszerű könyv- és tévésorozat taglaló tanulmány elemzésében kitér a felszabadított meereeni rabszolgákon keresztül a szabadság és a „felhasználásának” kérdéskörére, valamint azt is megtudhatjuk, hogyan és miben hasonlítanak a rabszolga katonák, a Makulátlanok az oszmán birodalom janicsárságára.

Persze a Fantasztikus világok csak úgy, mint az elődje, a tudományos fantasztikum, a sci-fi világát helyezi leginkább fókuszba. A tanulmányokból teljesen komplex képet kaphatunk a Star Wars Birodalmának explicit hatalomgyakorlási technikáiról, bemutatva a galaxist irányító közigazgatási szervezet esetleges hibáit, valamint hogyan lehet politikai stratégiával demokráciából diktatúrát csinálni. Persze a sci-fi nem áll meg a Star Warsnál, kötet részletesen kitér például a Battlestar Galactica szervezeti egységének felépítésére, párhuzamot vonva az Amerikai Egyesül Államok államigazgatási és döntéshozói felépítésén keresztül.

A Sci-fi mellett helyet kapnak az ún. varázslatos lények, kezdve a vámpíroktól a vérfarkasokig, beszél Asimovról, a robotjogokról, és természetesen kihagyhatatlanul tárgyalja a szuperhősök tevékenységi kereteinek szükségességét, vagy éppen ezeknek a kereteknek a mellőzhetőségét. Nem mellesleg azt is, hogyan voltak a színes jelmezben domborító hősök az éppen aktuális politikai érdekek hangjai, „szájai” az elmúlt évtizedekben.

Ilyen volt Amerika Kapitány is, aki – mint ahogy a kötetben jegyzet tanulmányból is megtudjuk – az amerikai patriotizmus ceruzával rajzolt és festett ikonjává vált már megszületésétől fogva. A felsoroltakat taglaló tanulmány, a 2016-ban megjelent Amerika Kapitány: Polgárháború mozifilm cselekményét elemzi, és rajta keresztül mutatja, keresi a választ arra, tevékenykedhet-e ilyen rendkívüli hatalommal rendelkező szervezet ellenőrizetlenül, bárhol a világon, beavatkozhat-e egy ország belügyeibe egy „külsős” csoport.

A tanulmánykötet legnagyobb érdeme az az, ahogy a szerzők együttese precíz, részben-egészben tudományos megközelítéssel nyitnak ajtót a kedvenc, vagy szeretett műveiken keresztül az olvasók számára a politika világára. Ezzel mindamellett, hogy a nem geekek számára is értékelhetőbbé teszik a sci-fi, fantasy képregény, filmek, könyvek világát, nagyobb kulturális súlyt adva a műveknek, de újra indíthatják, vagy éppen reanimálhatják az apolitikus olvasókban a politika és a közélet iránti érdeklődést (ami igencsak fontos lehet a politikai alternatívákban hiányt szenvedő jelenünkben).

A Fantasztikus világokban olvasható tanulmányok gondolkodásra biztatnak, más szemszögbe helyezik az általuk elemzett alkotásokat, sőt, egyes esetekben arra ösztönöznek, hogy beszélgessünk és vitatkozzunk az olvasottakról.

A Fantasztikus világok nem tökéletes, de nincs olyan hibája, amit a következő, ugyanilyen jellegű elemzés-tégelyben ne lenne javítható. Véleményem szerint, ami leginkább hiányzik az elemzésekből, az az explicit aktuálpolitika. Itt leszögezném, hogy az explicit alatt nem a szerző politikai állásfoglalását értem, hanem sokkal inkább az elemzett művek, és a bemutatott politikai vázak korunk problémáival való direkt-kontrasztját, hiszen rezsimek, ha nem is a hitleri, vagy a sztálini formájában, de ma is élnek, fegyveres konfliktusok, és a terrorizmus továbbra is jelen van a világunkban.

 

Végezetül: mindannyian tudjuk és elismerjük (legalább is illene elismerni), hogy a populáris kultúra ezen szegmense kulturális értékekkel bír. Generációk nevelkednek rajta, az ott olvasott ideák által is formálódik a világképük. A kötet tanulmányai rámutatnak – mint hogy azt már többször elmondtam –, a geek-sztorik nem minden esetben komolytalanok. Ellenkezőleg. Ablakok, amelyeken keresztül egy másik dimenzióból tekinthetünk rá a hétköznapok valóságára.

Többek egyszerű szórakoztató cikkeknél. A művek sok esetben konkrét tablók, társadalomrajzok, megoldások, működési-elvek, politikai mechanika-kéknyomatok. Narrációban, dramaturgiában, még a rosszabbul sikerült alkotások is, ha meghámozzuk és lebontjuk őket, vitatémává generálódhatnak, amiből kialakulhat a jelenlegi társadalom működését kiszolgáló rendszer felépítését megkérdőjelező kérdés, és ebből majdan kinőhet az erre válaszoló megoldás-javaslat.

A Fantasztikus világok koncepciója éppen ezért működőképes. Tovább megyek: kell, hogy ilyen tanulmánykötetek szülessenek, mert az ezekben tárgyalt művek képesek gyorsan lereagálni napjaink égető politikai, közéleti kérdéseire, ami a csupán szórakozni vágyó olvasó/néző nem vesz észre rögtön. Az elemzett és nem elemzett művek napjainkban is érvényes problémákat rágnak át diskurzus teremtő erővel. Kompakt módon világít rá arra, hogy a világi búk s bajok fundamentuma, állítmánya sosem változik, csak a forma, na meg az alany.

( Disclaimer: a Fantasztikus világok – Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban kötet szerzői között tudhatjuk szerkesztőségünk két tagját is: Muchichka László és Zsótér Indi Dániel.)

Fantasztikus világok – Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban (szerk. Tóth Csaba)
Szerzők: 
Ceglédi Zoltán, Filippov Gábor, Földi Bence, Hoffman István, Kisteleki Károly, Lovász Dorottya, Muchichka László, Pintér Bence, Sik Endre, Szabó Zoltán Ádám – Oroszlány Balázs, Tóth Csaba, Török Gábor, Zotter Judit, Zsótér Indi Dániel
Kiadó: 
Athenaeum Kiadó
Kiadási év:
2017
Oldalszám: 
398

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.