Film

A Valerian az év egyik legütősebb sci-fijének ígérkezik

Koós Anna
Koós Anna

2017. 05. 08. 15:01

Luc Besson húsz év után visszatér az űropera műfajához, új sci-fije július 21-én kerül a magyar mozikba. Összegyűjtöttük érveinket, miért esélyes a Valerian, hogy az év egyik legjobb geekfilmje legyen.

A kultikus Az ötödik elem (1997) és a felejthető Lucy (2014) után a francia rendező ezúttal egy régóta dédelgetett tervét, a híres francia képregény, a Valérian és Laureline adaptációjával gyarapítja a műfajt. Besson legújabb sci-fijében, csakúgy mint az eddigiekben is, az emberi technológia, tudat és teljesítőképesség határait egyaránt feszegeti. A közönség egyelőre kíváncsian várja az alkotást, mert összetevőit tekintve szinte elvéthetetlen a siker, ennek ellenére az előzetes kétségek sem alaptalanok.

A képregény, amely egy generációt inspirált

Valérian és Laureline (1967) Pierre Christin író és Jean-Claude Mézières rajzoló közös műve, az egyik legnagyobb példányszámban eladott, leghíresebb belga-francia képregény-sorozat, rengeteg kortárs művészt, és az őket követő nemzedéket is megihlette. Címszereplői űr- és időutazó ügynökök a 28. századból, amikorra az emberiség elérte azt az utópisztikus kort, melyben a technológia által megvalósult az általános jólét, és lehetővé vált az időutazás, illetve a térben való korlátlan mozgás egyik pillanatról a másikra.

Az ügynökök feladata, hogy megvédjék az emberiséget, biztosítsák a jövőjét, bármilyen ideológiával, hatalommal, vagy egyetemes gonosszal kelljen is ehhez szembenézniük, bármely korban. Valérian a sorozat alakulásával jellemszegény antihősből egy szerethető figurává fejlődött, míg Laureline végigjárta a női akcióhősök fejlődéstörténetét: mellékszereplőként kezdte Valérian mellett, aztán a sikerre való tekintettel tovább szerepeltették a sorozatban, és majd az alkotók is rájöttek, hogy több van a karakterben, mint a két nagy mell, ami szorult helyzetben kapóra jön… és szinte kiterjedtebb háttérsztorit kapott, és árnyaltabb jellemet, mint a férfi főhős.

Részletek a [sc_cts_position slug="article010" clear="1"]Valérian és Laureline képregényből

De a képregény sikere nem csak a címszereplő-páros szerencsés összecsiszolódásából adódott, hanem azokból a – szokásos űroperai kliséket kitöltő – ötletekből, melyek annyi később magánál a képregénynél is ismertebbé vált műveket inspiráltak.

Ezek közül a legismertebb a Csillagok háborúja, mely a Valérian és Laureline sorozatból kölcsönözte többek között az Ezeréves sólyom formáját; Han Solo hibernációjának ötletét; a jelenetet, amikor Darht Vader leveszi a sisakját; és egyáltalán az új trilógiában a klónhadsereg koncepcióját – Valérian klónjai német egyenruhában küzdenek meg a francia csapatokkal (On The False Earths) – Watto karakterét, és még sorolhatnánk.

De nem csak Lucas merített a képregényből, Besson Az ötödik elem forgatása előtt felkérte Jean-Claude Mézièrest, hogy készítsen előzetes illusztrációt az alapötlethez a jövőbeli New Yorkról, repülő autókkal – és taxikkal, akárcsak a Valérian és Laureline tizenötödik részében (The Circles of Power), és a Floston Paradicsomról.

A The Circle of Power borítója

Luc Besson ismét sci-fi vizekre evez

Bár a képregény, amely a film alapjául szolgált, sok tekintetben inspirálta már Az ötödik elemet is, a francia rendező mégis úgy döntött, hogy adaptálja önálló filmként is a Valérian és Laurelinet. Bessonnál ez egyfajta gyermekkori rajongás, és vágy beteljesülése is, adózva ezzel a szerzőknek, és önmagának is. (A 1990-es években még nem volt meg az a filmes eszköztár, és technológia, amellyel egy ilyen nagyszabású tervet meg lehetett volna valósítani.)

Mivel az egyszerű, de annál kitartóbb antihősből hőssé avanzsáló pasinak és attraktív vörös segítőtársának közös erővel véghezvitt világmentés-sztoriját már egyszer láttuk a rendezésében, ezért muszáj lesz valami újjal előállnia a történetet tekintve. Az eddig leleplezett információk szerint ügynökeink egyik küldetésük során megérkeznek az Alphára, az ezer bolygó városába, ami lényegében azt jelenti, hogy egy olyan központi város a galaxisban, amely a számtalan értelmes életforma tudását egyesíti. Azonban természetesen akad egy gonosz erő, amely ennek a paradicsomi tudásközpontnak az elpusztítására tör, és hőseinket bízzák meg azzal, hogy ezt megakadályozzák. Sokkal mélyebbre nem is kell merülnünk a részletekbe, mert már ennyi is sejteti a klisépilléreket a felszín alatt, ami sokkal lényegesebb kérdés, hogy milyen üzenetet kíván majd hordozni a film.

Mert a Lucy nem csak azért nem lett kultikus film, mint Az ötödik elem, mert a Csúcshatás (2011) sztoriját másolta, hanem mert nem tudott túllépni a kliséken, és a „meglepő fordulat” a film végén közel sem ütött akkorát, mint amennyi potenciál lett volna benne, ha tényleg közvetít egy üzenetet. Nem csak a szokásos képesek-vagyunk-hogy-máshogy-érzékeljük-a-valóságot-ha-használjuk-az-agyunk – annak ellenére, hogyha úgy nézünk ki, mint Scarlett Johansson erre semmi szükség, hisz a mellünk mindig ki fog bennünket segíteni – illetve a jaj-de-ijesztő-a-technikai-fejlődés elcsépelt alapvetéseket vagyunk kénytelenek újra lenyelni.

Ez az, ami buktatója lehet a Valeriannak is. Ki tud majd lépni a klisékből, és izgalmas kérdéseket felvetni? Az adaptált képregény nem mai darab, de ettől még az üzenete lehet aktuális, ha nem szorítja háttérbe az akció, a látvány, vagy Scarlett Johansson melle.

Dane DeHaan és Cara Delevingne bizonyhíthatnak

DeHaan feltűnt az utóbbi időben több műfajban is, kosztümös-romantikus filmben (Tulipánláz, 2017), horrorban (Az Egészség ellenszere, 2016), képregény-adaptációban (A csodálatos Pókember 2., 2014), és életrajzi filmben is (Öld meg kedveseid, 2013). Akárcsak Delevingne, aki szintén szerepelt képregény-filmben (Suicide Squad, 2016), fantasyben (Pán, 2015), és drámában (Papírvárosok, 2015).

Ezekben a filmjeikben azonban vagy mellékszereplőként láthattuk őket, vagy főszerepben, viszont nem széles közönséget megszólító alkotásban, ezért biztosan kihívás volt számukra a szerep. Bár nekik nem lesz ott Bruce Willis, mint Milla Jovovicsnak, akinek a karrierjében egyértelmű áttörést jelentett, hogy Besson őt választotta Leeloo szerepére Az ötödik elemben, de eddigi filmjeik alapján megvan bennük a tehetség, és egy jó rendező ezt ki is tudja hozni.

Bruce Willis multipass

Végül, de nem utolsó sorban…

… azzal kapcsolatban sincsenek kétségeim, hogy nem a zene lesz a film gyengéje. Alexandre Desplat számos akciófilmhez, sci-fihez, drámához, életrajzi filmhez, stb. komponálta meg az aláfestést, és eddig még nem kellett csalódnunk benne. A Grand Budapest Hotel-ért még Oscar-díjat is nyert (2015), és ugyanabban az évben a Kódjátszmáért is jelölték.

Egyébként az első hírek szerint Desplat lett volna az első, aki John Williamsen túl Star Wars-filmhez adhatta volna a nevét, mint zeneszerző, azonban végül Michael Giacchino vette át a karmesteri pálcát. Pedig másként is alakulhatott volna a film sorsa, hiszen a negatív kritikák szinte mind megemlítették, hogy a zene nem volt megfelelő. Ebből is látható mennyit számít egy sci-finél, hogy a látvány és a zene is összhangban legyenek. Reméljük Desplat-val ezt az elvárást a film könnyedén megugorja majd.

Képek forrása: 1, 2, 3

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.