Az Igazság Ligája, a Bosszú Angyalai, Tini Titánok, a Fantasztikus Négyes – csak néhány példa a DC és a Marvel különleges szuperhős csapataiból, alakulataiból. Azonban csapatok nem csak az ő égiszük alatt alakultak, hanem más képregénykiadók szárnyai alatt is bontogattak szárnyat különböző formációk és egyesülések. Belőlük mutatunk most néhány rendhagyót!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Hetek (The Boys, Dynamite Entertainment)
Egy ilyen listán első körben a DC szuperhőseit pellengérre állító, a Dynamite Entertainmentnél megjelent (először a DC-hez tartozó Wildstormnál jelent meg) The Boys juthat eszünkbe. Garth Ennis és Darick Robertson képregénye szerint a Heteket (The Seven) a Vought nevű amerikai vállalat alkotta meg, hogy aztán pénzt csináljon képességeikből, a köréjük épített imidzsből, merchből, stb. – szóval mindenből, amiből csak lehet. A centre kiszámolt nyereség és profit biztosítékai, a szuperhősök persze nem áldozatként élik meg helyzetüket, sőt. Többségük nárcisztikus alak, aki csak a látszat kedvéért ment meg civileket. Státuszukat kiváltságnak tekintik, ami szerintük együtt jár a különleges jogokkal és a törvény felett állással, vagyis bármit megtehetnek büntetlenül. A képregény első köteteiben ezt a bagázst ismerjük meg: Homelander (Superman paródiája), Queen Maeve (Wonder Woman paródiája), The Deep (Aquaman paródia), Black Noir (Batman paródiája), továbbá az Amazon sorozatából nem ismert Mister Marathont (Flash paródia) és Jack from Jupitert (a Marsi paródiája). A képregénybeli, az adaptációnál sokszor hajmeresztőbb szitukat előidéző hősöket mindennek el lehet mondani, csak épp nem annak a szuperhős csapatnak, amelyre rá mernénk bízni az életünket. (Scheirich Zsófia).
A Föld Őrzői (Invincible, Image Comics)
És ha már Igazság Ligája parafrázisokról van szó, akkor nem mehetünk el szó nélkül az Invincible saját csapata, a Föld Őrzői mellett sem. A nemrég az Amazon animációs sorozatában is felbukkant társaság eredeti felállása a szériában ugyan kevesebb időt kapott a kibontakozásra, mint a képregények lapjain (a fiatalabb brancsnak pedig majd csak a következő évadokban jön a neheze), de a szatírikus, parodisztikus jegyek így is jól tetten érhetőek voltak. Az eredeti keresztségben Guardians of the Globe névre hallgató csapat legerősebb tagja a Superman dekonstrukcióként funkcionáló Omni-Man (aki a magyar feliratban Mindenember… emésztgessük kicsit), de War Woman is egyértelmű Wonder Woman utalás, mint ahogy Red Rush és Dark Wing is megfeleltethetők Flashnek és Batmannek. De legjobb mégis csak az Aquaman paródiát nyújtó, Aquarus, aki lényegében egy humanoid hal. (Laki Péter)
HIRDETÉS
Az Esernyő Akadémia (Dark Horse Comics)
A képregényrajongó zenész, Gerard Way (My Chemical Romance) ötletesen rázta fel a Doom Patrolt a DC-nél, és nem hiába, hiszen volt már gyakorlata szuperhős csapatokkal: saját képregénye, az Esernyő Akadémia. A Dark Horse Comicsnál megjelent szuperhős csapat közel sem az a héroszi, jó dinamikával megáldott banda, akikre nyugodtan rábíznánk a világ megmentését. A történet szerint 43 anya megmagyarázhatatlan okokból (se terhesség, se egyéb várandósságra utaló jel) gyermekeket hoz a világra. Sir Reginald Hargreeves (a képregényekben Mr. Monokli) felkeresi őket, hogy adják neki örökbe a furcsa körülmények között született csecsemőket. Végül 7 anya mond le gyermekéről Hargreeves javára. A Sir hét gyerekre alapozza az Umbrella Akadémiát, hogy kiképezze a jövő új szuperhőseit. Azonban a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan azt Hargreeves szerette volna, és a gyerekek szétszélednek. A szuperhősöket végül nevelőapjuk halála hozza össze újra. A szuperhős névvel és számmal is rendelkező árvák hátterét ismerve nem is csoda, hogy csak a közös nevelőszülő és a hozzájuk fűződő viszony megértése, feldolgozása révén érnek azzá az ütőképes csapattá, ami képes felvenni a harcot időutazó bérgyilkosokkal és akváriumfejű gonosztevőkkel. (Scheirich Zsófia).
Az Esernyő Akadémia megmutatja, milyen egy igazán rossz apa-gyerek kapcsolat
A Sampson család (Jupiter hagyatéka, Image Comics)
A listánkról nem maradhat ki az a csapat, akik miatt született ez a lista, a Jupiter hagyatékában fellépő Sampson család. Mark Millar és Frank Quitley képregényének első kötete a család eredettörténetét és konfliktusát vázolja fel. 1926-ban Sheldon Sampson egy látomást követően rejtélyes erők tanulmányozásába kezd testvérével, Walterrel. Útjuk egy titokzatos szigetre vezet, ahol különleges képességekre tesznek szert: így esélyük nyílik megvédeni azt az Amerikai Egyesült Államokat, melyet úgy szeretnek és féltenek. A feladatot és a hatalmat családon belül tartanák és örökítenék tovább, azonban a gyerekeknek teljesen más elképzeléseik vannak a világmentésről és a hatalom kérdésköréről, a világról nem is beszélve. Hogyan találja meg a közös pontot két olyan fél, ahol a megkérdőjelezhetetlen hazaszeretet és a magánélethez való jog áll szemben egymással? Egy szuperhőscsapat hatalomátadásáról szóló történet az övék, amely a generációs konfliktusok és a változó világberendezkedés problémakörét járja körül ötletesen a szuperhős műfaj segítségével. (Scheirich Zsófia).
Örök Igazság (Ha/Ver, Image Comics)
Mark Millar igazi „hit-or-miss” alkotó: zseniális képregényei mellett jó pár elképesztő igénytelenség is sorakozik (lásd például a „mi történne, ha Batman szupergonosz lenne?” kérdést feltevő Nemesist), ám a színvonalbeli liftezést egy alkotáson belül is meg tudja valósítani: bár a szuperhősparódia Ha/Ver nagyon jól indult, a végére ellaposodott, cinikus hangvétele erős pátosszá transzformálódott. A hanyatlás egyik első jele a harmadik kötetben felbukkanó szuperhőscsapat, a Ha/Vert is befogadó Örök Igazság (Justice Forever) ábrázolásában érhető tetten. Egy önjelölt igazságosztó kifigurázásánál már csak egy egész csapat félőrült wannabe-hős szétcincálása sokat igérő, szaftos feladat, Millar azonban gúnyos-gonosz paródia helyett csak abban utazik, hogy bemutassa, milyen vagányok és lazák ezek a fickók és lányok, hogy mindenkit félholtra vernek és az ártatlanokat megmentik (bár azt meg kell hagyni, hogy a későbbi számokban igencsak morbid módon bánik el velük). Noha a Jeff Wadlow által rendezett második filmadaptáció összességében gyengébb eresztés, mint az alapanyag (vagy mint az első mozi), a csapat vonatkozásában jobban járt el, mint Millar, már csak azért is, mert az excentrikus szerepeiről is elhíresült Jim Carreyt tette meg a banda vezetőjének, Csillagsáv Ezredesnek, aki így nem egy jó kiállású hazafi, hanem egy neurózisos, szánni való emberke képében tetszeleg, ez pedig közelebb visz minket a Ha/Ver eredeti szellemiségéhez. (Szente Ádám)
Youngblood (Image Comics)
A Youngblood ötlete annak a Rob Liefeldnek a fejéből pattant ki, akit legtöbben Deadpool és Cable megalkotójaként ismerhetnek (no meg erről a hírhedt Amerika Kapitány rajzról). A Youngblood ötlete azonban valamivel a leghíresebb karaktereinek megszületése előttre nyúlik vissza. Liefeld egy olyan, a kormány által fenntartott szuperhős csapatot képzelt el, akiket a társadalom celebként kezel, ezért a gonoszok lezúzása mellett sokat szerepelnek tévéműsorokban, reklámkampányokban. Ráadásul egyszerre két helyen is bevethetőek, ugyanis a sportcsapatok mintájára van egy hazai és egy idegenbeli formációja is a társaságnak. A Megaton Comicsnál töltött ideje alatt, 1987-ben lehetőséget kapott arra, hogy a csapatról egy kétoldalas sztorit készítsen, majd bejelentették, hogy az új szuperhősök egy hosszabb történetben is bemutatkoznak a Megaton Special első számában. Ez azonban pechjére sosem valósult meg, ugyanis a cég még ugyanabban az évben befejezte a működését. Miután többedmagával megalapította az Image Comics-ot, már semmilyen akadály nem állt a szuperhőscsapat első nagyobb terjedelmű megjelenésének útjába, és a Youngblood első száma egyben az Image első kiadott képregénye is lett 1992-ben. Aki látta már Deadpoolt és Cable-t képregényben, annak nem okoz meglepetést a hősök dizájnja: hatalmas vállvértek, töltényövek, zsebek és kiegészítők mindenhol – na és persze hatalmas mordályok. A karakterek pedig lényegében már jól ismert alakok rip-offjai: például a csapat keménybőrű hőse, Badrock és a Fantasztikus Négyes Lénye közt nem nehéz meglátni a párhuzamot, mint ahogy a pajzsos Diehardban sem nehéz felismerni Amerika Kapitányt. (Laki Péter)
Blood Syndicate (Milestone Comics)
A Blood Syndicate az afro-amerikai alkotók által életre hívott Milestone Comics multikulturális hátterű szuperhumánokat tömörítő csoportosulása. A csapat egyből saját kiadványt kapott 1993-ban. A Blood Syndicate sok mindenben különbözött a korábbi szupercsapatoktól. Már csak abban is, hogy valójában egy „gang” volt, ugyanis utcai bandák túlélőiből verbuválódott egy pusztító összecsapás után. Az amerikai kisebbségek (a csapatnak fekete-amerikai, latino, ázsiai tagjai is voltak) kulturális hatásaiból építkező sztorikban nagy szerepe van továbbiakban a bandaháborúknak, rendőri túlkapásoknak, drogoknak és a nem teljesen makulátlan hátterű hősök a drogtanyákból lopott pénzből finanszírozták működésüket. Ez a működés pedig elsősorban a területük megvédésére és drogoktól való megtisztítására összpontosult. Bár a Milestone a DC alkiadója volt, néhány cameot és egy crossover eseményt leszámítva sokáig nem kerültek szorosabb kapcsolatba a fősodorbeli szuperhősökkel kilencvenes években. A banda néhány karaktere azonban később bekerült a DC történetekbe, és 2021-ben feltámadni látszik a Milestone univerzum. (Laki Péter)
Különleges Úriemberek Szövetsége (Wildstorm Comics, Top Shelf Productions – Knockabout Comics)
Alan Moore számos alkalommal bizonyította már, hogy szuperhősökről nem csak hagyományos módon lehet történetet írni. Akár már létező karakterek újragondolásáról, akár szuperhős dekonstrukcióról legyen szó, a végeredmény biztos, hogy valami különleges és szokatlan lesz. Nincs ez másként a Különleges Úriemberek Szövetségével sem. A viktoriánus korba helyezett, steampunk hangulattal átitatott metafikciós képregényszéria a korai fantasztikus irodalomból ismert alakokat hoz egy zászló alá a szuperhőscsapatok megszületésének logikája alapján, és a korszak egyéb klasszikus irodalmi műveire tett utalásokban tobzódó sztorikat mesél el. A csapat tagjai közé tartozik a Bram Stoker Drakulájából ismerős Mina Murray, a kalandor Allan Quatermaine, Némó kapitány, és olyan rémalakok is, mint Dr. Jekyll és a Hawley Griffin, a Láthatatlan ember. (Laki Péter)
