HIRDETÉS

HIRDETÉS

Sorozat

Bárcsak minden kötelező olvasmányt így lehetne látni, mint a Toldit

A Toldi első részeit látva irigykedhetünk minden gyerekre, aki Jankovics Marcell adaptációjában ismerheti meg először a legendás hős történetét. Kritika az első hat részt taglalja (előhang és az első öt ének)

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Toldi Miklós históriájával először mindenki alsósként találkozik; Arany János ütemhangsúlyos sorait énekenként, óráról-órára hangosan felolvasva vesszük az irodalomórán, versszakonként jól megrágva. Nem csoda, ha a négyütemű felező tizenkettesek nem hatolnak mindannyiunk lelkéig, így a Toldira sokan máig csak egy kötelező, letudandó tananyagként emlékszünk.

A Toldit most tizenkét részes sorozatként mutatja be a Duna Televízió, a későbbiekben pedig egész estés filmváltozat készítését is tervezik. Az animáció az idén elhunyt legendás rajzfilmes, Jankovics Marcell utolsó munkája, mely Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készült a Kecskemétfilm stúdióban. Jankovics Marcell egyébként az a művész, akit a legtöbben a Magyar népmesék miatt ismerünk, annak ellenére, hogy más kötelező olvasmányokat is rajzfilmre álmodott már, amelyekből az alapanyag kompromisszum nélküli tisztelete mellett készített kreatív, a szövegen túlmutató rajzfilmeket. Például a János vitéz és Az ember tragédiája animációra adaptálása is fantasztikusan gazdag képi világú, szöveghű alkotás, éppen ezért felnőtt fejjel is érdemes belemélyedni ezekbe a filmekbe, rajtuk keresztül újra felfedezve az alapműveket is.

HIRDETÉS

Az olvasást a filmnézéssel szembeállító vitákban közkedvelt érv az olvasás mellett, hogy az olvasott szöveg értelmezéséhez a gyereknek használnia kell a fantáziáját, ami fejleszti a kreativitását, ezzel szemben a mozgóképet készen kapja, ami nem hat kedvezően a képzelőerejére. Ez egy logikus nézőpont, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy bár a Toldi a kötelezők között viszonylag könnyebb szövegnek számít, azért régies nyelvezete ösztönös ellenállást válthat ki, főleg, ha kötelezővé teszik. Ez a dac vezethetett oda, hogy egy-egy kötelező olvasmány helyett sokan a filmváltozathoz nyúltunk, ami azonban természetéből adódóan sok ponton eltérhet a forrásműtől, melynek eredményeképp jól lebuktunk a szövegellenőrző dolgozaton. 

Nos, a Toldi az első betűtől az utolsóig az eredeti szöveggel dolgozik (körülbelül 60% maradt meg), még az Arany János által az énekek elé biggyesztett Ilosvai-idézetek is megjelennek minden epizód elején.

Így a Toldi a kötelező fel/elolvasáshoz képest semmivel sem szegényebb, csak ötletes megoldásokkal gazdagabb.

A tízperces epizódok énekenként dolgozzák fel a művet. Pedagógiai szempontból talán érdemes elgondolkodni azon is, hogy egy régies szóhasználatú írott mű befogadását megkönnyítheti, ha a gyerek már találkozott egy vizuális értelmezésével.

A képi világ amellett, hogy szolgaian illusztrálja a szöveget, hozzá is tesz. Alapvetően azt látjuk, amit hallunk, annyira, hogy még az elbeszélő költemény metaforái, hasonlatai is megelevenednek a rajzokon. Így történhet meg, hogy a Toldi erejét kifejező „isten haragja, hosszú, kacskaringós, sistergő nyila” hatalmas, viharos, villámló fekete fellegként manifesztálódva csaknem lefújja a szereplők haját. A szöveg nélküli részek, kis intermezzók szépen egészítik ki a történéseket, átvezetnek egyik versszakból a másikba; Lackfi serege komótosan megtisztálkodik és szomját csillapítja a kútnál, mielőtt Miklóstól búcsúzva továbbvonulna Buda felé. Ezektől a kis átkötésektől életszerűvé, folyamatossá válik az egész: a Toldi nézeti magát. 

Az elbeszélő nemcsak egy testetlen hang: Arany János alakja vékony vonalakból kirajzolódva, szellemként jelenik meg, hogy kommentálja az eseményeket, szépen elválasztva a költemény eseményeitől a szerzői gondolatokat, így a befogadás habkönnyűvé válik. Első olvasatra szájbarágós megoldásnak tűnhet, és valóban az is. Ez zavarhatja azokat a nézőket, akik nem szeretik, ha mindent készen kapnak, de a film ettől mégis annyira eleven lesz, hogy igazi hibaként nem róható fel neki. A mesélő is fontos szerepet játszik abban, hogy a vers életre tud kelni: Széles Tamás kitett magáért, de nemcsak Arany János szerepében. Minden szereplő saját hanghordozással bír; csak akkor tudatosult bennem, hogy nem több szinkronszínész játszik, mikor Toldi anyja először megszólalt.

Ha már a szereplőknél tartunk:

a karakterábrázolás kicsit populárisabb filmekre hajaz, és ez előnyére válik a Toldinak.

Toldi Miklós alakja itt sokkal fiatalosabb a korabeli vagy tankönyvi illusztrációkhoz képest. Gyermeki és nyúlánk, inkább kamasznak látszik, mint felnőtt férfinak, ezzel életkorban közelebb hozták a főszereplőt a célközönséghez.

Toldi A Benkő Sándor által rajzolt 1976-os diafilmen (jobb szélen), a rajzfilmsorozatban (bal szélen), és Luke Skywalker (középen). Különbségek és hasonlóságok.

A Toldi képi világában is szép. Már a nyitány gyönyörű bukolikus idilljével: a tikkadt szöcskenyájak, a szalmabála árnyékában szundító parasztlegények, a gémeskútra rászálló gólya, a legelésző nagy szemű marhák és az esetlenül szökdécselő kis borjú láttán könnyű elérzékenyülni. Jankovics Marcell korábbi munkáihoz képest dinamikusabbak, modernebbek a figurák. A hátterek, előterek szépen kidolgozottak, inkább realisztikusak, mint rajzfilmszerűek. Az alföldi kánikulát egészen át lehet élni. A szereplők képzeletbeli világa ezzel szemben kódexlapok stílusában van megrajzolva, egyes mellékfigurák viszont néha papírkivágás-szerűek, míg Toldi dühbe gurulásai mintha az animék világát (és kicsit a Fehérlófiát) idéznék, ahogy azt az internet népe is kiszúrta. Szóval Az ember tragédiájához hasonlóan itt is eklektikusan keverednek a stílusok, ha nem is olyan töménytelen mennyiségben. 

Több ilyen szöveghű, kreatív irodalmi adaptáció kéne a képernyőre és a mozikba, mint amilyen a Toldi sorozat. Jankovics Marcell már nem érhette meg a bemutatót, és nem készít nekünk több ilyen filmet.

A Toldi vasárnaponként 19:40-től, két epizódonként látható a Duna Televízión, és az eddig bemutatott részek a MédiaKlikk oldalán megtekinthetőek.

8 /10 raptor

Toldi

animációs
13 epizód
Premier: 2021. szeptember 19.
Csatorna: Duna TV

Magyarszakos firkász, főállású tartalomtutujgató, szabadidős szerkesztő, éjszakai dugifilmzabáló. Preferáltan sci-fi fogyasztó, de alapvetően egy válogatós mindenevő.