Film

Herkules – A deheroizálás alsóosztálya

Korábban a témában:

Két dolog miatt volt jelentős az új Hercules film. Egyfelől mert szerepel benne egy rövid jelenet erejéig mindenki Palvin Barbija (a mükénéi királyné TÉNYLEG NAGYON KURTA szerepében) és rövid időn belül ez már a második félistenmozi ugyanarról a mitológiai alakról. Ráadásul ezúttal a szép szemű Dwayne Johnson játssza Herculest.

Na de mit is tud egy újabb bőrlerántás? Meglepően sokat, ellenére annak, hogy lényegében semmi komolyabb aktualitása, vagy jelentősége nincs ennek a filmnek. Zsani korábban már foglalkozott az eredeti mitológia és például a Disney-feldolgozás közötti különbségekkel, így ebbe most külön nem mennék bele, de amiben lényegesen eltér az új film az eddigi verzióktól, hogy vállaltan kapásból lerombolja az általunk ismert hősképet, mintegy deheroizálja a héroszt (meta-pacsi a sznobságom miatt!).

Az alaptörténet szerint Hercules egy jól ismert félisten Görögországban, viszont azt már csak kevesen tudják, hogy a 12 munka, amit Héra megbékéltetése érdekében kellett végeznie, s melyeknek hírnevét köszönheti, egy hét főből álló zsoldoscsapat háttérmunkájának köszönhető. A 12 munkáról többek között például az derül ki, hogy azok is csak a merketinghadjárat részei, így lehet az, hogy a sokfejű hidra legyőzése a valóságban nem volt más csak néhány kígyó-maszkot hordó hülyegyerek akik cseszegettek egy falvat… De szerencsére Herciék is tudják, hogyan érdemes eladniuk magukat. És kérem, így születnek a legendák!

Külön érdekes, hogy Brett Ratner (X-Men: Az ellenállás vége)  maga is használja ezt a technikát, így a néző előtt néha nem válik el élesen a mítosz és a valóság. Aztán dehogynem. Míg tini fiú hordák hajkurásszák Herculest, hogy ők is olyanok akarnak lenni mint ő, addig Herculesünk mindig eljátssza a tökös, kedves rocksztárt aki valójában mindent csak a pénz miatt csinál. A legenda a néző előtt leomlott, nincs itt kec-mec kérem szépen, Hercules is csak egy jól kitalált médiatermék saját merchandising-gal (a thrák katonák fegyvereit, vértjeit felszerelik Hercules oroszlán-szimbólumával). Egy ízben Herculest és háttérmunkásait megkeresi a nagynevű thrák uralkodó, Cotys (John Hurt), mert a nagyon gonosz Rhesus (Thobias Sanetmann) cseszegeti a népét. Hercules a testsúlyának megfelelő aranyat kap négyszeresen fizetség gyanánt, ezért hülye lenne nemet mondani.

A film lényegében azt vizsgálja – egy ideig egészen érdekesen –, hogy mitől is válik az ember hőssé? A „szótár” szerint a hős, az az önzetlen, másokon segítő ember, aki szolgálataiért még csak hálát sem vár el, egyetlen belső motiváció hajtja: a jóra való törekvés. De aztán megkapjuk ezt a pénzhajhász izomagyat, illetve csapatát és senki az ég egy adta világon nem haragudhat rá, hiszen mint mindenki, ő is a pénzből él. Sajnos azonban a legenda-gyártás kérdését aránylag hamar felváltja a különböző konspirációs elméletek leleplezése a thrák falvak megtámadásáról, és az utolsó 40-50 percben már másról sincsen szó, csak, hogy Hercules megszabadul Dagobert-doppelgangerétől és nagyon hősiesen a valóságban is kivívja a nép elismerését, mint hős. Teszi mindezt óriásira fújt de nagyon üres közhelyekkel és ócska monológokkal a hősiességről.

Konklúzióként annyi, hogy a pénz nem boldogít és attól még nem vagy hős, hogy hősies dolgokat csinálsz, pláne ha nem önzetlenül teszed. Ennyi. De komolyan!

Herkules
 (Hercules
2014– színes, amerikai film
Értékelés: 10/6 raptor
Rendezte: Brett Ratner
Szereplők: Dwayne Johson, John Hurt, Ian McShan

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.