Tudod már, hogy hol fogsz Dracula-jelmezben szeletelni egy Hallooween témájú bulikába ma este csak azt nem vágod, hogy mi is ez az ünnep? Elmagyarázzuk!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt héten kicsit „közvéleménykutattunk” a Roboraptor FB-oldalán melyből az derült ki, hogy a Raptor-olvasók ugyan tudják, mi az a Halloween, de hidegen hagyja őket. Vagy legalábbis nem merik bevallani, hogy este jelmezes orgiára mennek.
Nem tudom, mások hogy vannak vele, de ha az én környezetemben valaki kiejti a kicsi száján a „Halloween” szót, akkor általában a következő két fajta megnyilvánulás követi: „Dehát Magyarországon nincs Halloween! Itt Mindenszentek van!” vagy „Juj, de jó, menjünk valami jó kis beöltözős buliba!” És ez nagyjából jól is tükrözi azt, hogy mennyit tudunk erről a dologról. Jobb szó híján, dolognak kell neveznünk, merthogy ma már nem igazán számít ünnepnek, és most már szokásnak is csak annyira szokás, mint a „bálintnapozás”. Vagyis amerikai módra, sok felesleges izé meg bigyó vásárlása köré épül, ami jó esetben egy jelmez, rossz esetben töklámpás, papírdenevér és társaik.
HIRDETÉS
Halloween, Mindenszetek, Halottak napja
A jelek (egészen pontosan a Nagy Halloween-kérdőív felmérésünk) szerint ugyanis a „zemberek” nagy többsége tudja, hogy a Halloween nem azonos sem a Mindenszentekkel, sem pedig a halottak napjával. Néhányan még azzal is tisztában vannak, hogy ez az egész még csak másodunokatestvéri szinten sem áll rokonságban az említett keresztény ünnepekkel. Ilyenkor persze lassan már unamolig ismétlik a hírportálok is, hogy „gyerekek, a Halloween valójában egy ősi kelta ünnep, a samhain modernkori maradéka” – de azért elmondom megint, nehogy véletlenül el tessenek feledni!
A kelták rendesen megpörgették a buláj-rollert
A kelta parádé rendszerint október 31-én, sötétedéskor kezdődött és november 1-jén ért véget. A samhain kifejezés jelentése nyárvég – ami nem véletlen, ugyanis ez a nap jelenti a tél kezdetét, a sötétség győzelmét a világosság felett. És ha a világ sötétbe borul, akkor onnan már csak egy lépés, hogy túlvilági jelenésekben kezdjünk gondolkodni. A kelták hite szerint ekkor elvékonyodik a két világ közötti határ, és a halottak birodalmából szabaddá válik az átjárás. Volt azonban ennek az ünnepnek egy vidám oldala is: a samhain jelentette a mezőgazdasági munka végét, a pihenés első napját, amikor az emberek házról házra jártak, és kántálásukkal elűzték a rossz szellemeket. Ez már rögtön ismerős, ugye? Itthon ugyan nem honos (MÉG), az Egyesült Államokban azonban ez a házalás is népszerű – ma már viszont nem rossz szellemeket űznek el, hanem a gyerekek szinte zsarolásként, a csínytett helyében kérik az édességet a békés házigazdáktól.
A növény ami rettenetes szóviccekre ad lehetőséget: a tök
Az eredeti, kelta szokások közül azonban nem csak a fentiek lehetnek ismerősek számunkra, van még itt egy fontos kellék, ami nélkül még nálunk sem lehet teljes a Halloween: a töklámpás. Ír és/vagy skót területeken ugyanis úgy tartották: samhain ünnepén tilos hosszú útra indulni. Ám ha valaki botorságból vagy kényszerből mégis erre vetemedett, annak is volt még egy utolsó mankója. A töklámpás mágikus eszköznek tartották, és ez volt az egyetlen fényforrás, ami kelta hit szerint távol tartotta az ártó szellemeket, manókat, tündéreket, miegymást. Egyelőre nem bizonyított, hogy a múltban tényleg élt ez a töklámpázás mint szokás, a kutatók nem találták ennek konkrét nyomát. Könnyen lehet, hogy csak a pogány ünnepeket ellenző keresztény propaganda (tök komolyan) ültette el a fejekben a samhainhoz kapcsolódó kegyetlenségeket.
Hogyan lett a samhainból Halloween?
Ha már a keresztények így szóba kerültek, tudni érdemes róluk, hogy bizony sok pogány szokást megtartottak, vagyis, hogy pontosabbak legyünk, azokra építkeztek annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elterjesszék ünnepeiket és ezekkel párhuzamosan tanításaikat. Így esett meg, hogy az ünnep másnapjára, november 1-jére ültetett mindenszentek után az ünnep előestéjét is átkeresztelték. Ez pedig angolul a következő képpen nézett ki: All Hallows’ Eve. Innentől pedig már csak egy lépés a mai „Halloween”, ugye?
Tisztáztuk hát az esemény eredetét és jelentését, ezúton pedig hadd gratuláljunk a kedves olvasóknak!
72%-ban tudtátok, hogy mindenszentek elő estjéről van szó! Sőt, akadtak, akik még a kelta samhaint is megemlítették válaszukban.
Helytálló tehát a magyarkodó hőbörgés, hogy itthon nincsen Halloween és Mindenszentek van?
Nem. Egyrészt a kettő nem zárja ki egymást, másrészt miért ne kezdhetnénk el az ünneplést egy estével korábban? Ugye, hogy nem gond ez? Viszont a jelmezesdi már több elvtársnak bökheti a csőrét. Még akkor is, ha megkérdezett olvasóink 70%-a bizony mellőzi a Dracula-kosztümöt és társait még ezen a napon is. Ráadásul az, hogy csupán 27%-uk vállalja be a jelmezes bulit, a többiek pedig vagy megelégszenek a tökfaragással, vagy inkább valamilyen családi programba fektetik a szabadidejüket, szintén elgondolkodtató. Ezek alapján nagyon úgy fest, hogy mégsem érte még el kis hazánkat az „angolszász fertő”. Vagy csak nem merjük bevallani, hogy egész évben azt várjuk, mikor süllyeszthetjük hosszú műanyagszemfogainkat egy sütőtökbe. Például.
A Halloween ellopta a showt a farsang elől?
A Halloween azért igenis jó buli, legalábbis a jelmezkölcsönzők szempontjából. A 2000-es évek eleje óta ugyanis a farsangi dömping helyett már inkább halloweeni dömpingről van szó. Legyőzheti-e a farsangot? Ha csak azt nézzük, hogy Ti, igen Ti, kedves olvasók, 31%-os arányban azt a választ adtátok, hogy csak alkalmanként vesztek részt jelmezes farsangi ünneplésen, inkább azt mutatja, az arányok kiegyenlítettek, hiszen a Halloween is nagyjából ugyanennyi embert mozgat meg. A válaszadók 86%-a azt sem felejtette el, hogy mi is maga a farsang. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak eseményei és kapcsolódó szokásai azonban már egy másik történethez tartoznak, amelynek elbeszélésére más alkalommal kerül sor.
