Sorozat

Freaks and Geeks – Furcsának lenni nem ciki, csak állapot

Bizonyára mindenki érezte magát furcsának vagy különcnek, kiváltképp a középiskolában. A Freaks and Geeks ezt a világot mutatja be minden örömével és bánatával.
Korábban a témában:

Judd Apatov (Negyven éves szűz, Felkoppintva, Ananász expressz) neve leginkább Seth Rogen és James Franco személyével mosódott egybe az elmúlt tizenévben. Közös produkcióik elsősorban azok körében voltak a legnépszerűbbek akik jól ismerik a romkomok működési mechanizmusát mégis visszautasítják azok hazug, nyálas szépelgését. Judd Apatov ugyanis ha ért valamihez az a szerelem és a barátság minél életszagúbb mégis abszurd becsomagolása. Szükségszerűen persze ezek a filmek ettől még nem nélkülözik a melodrámázgatást de mégis úgy szólítják meg célközönségüket (a késő húszasokat és a korai harmincasokat), hogy az ember egyáltalán nem fogja cikinek érezni ha ne adj isten két faszos-pinás poén között elmorzsol egy könnycseppet a szerelem, a barátság és az élet sorsszerűségén.

A Freaks and Geeks-nek ugyan nem Judd Apatov volt a kreátora (hanem pl. a Női szerveket jegyző Paul Feig) mégis hozzá kötjük leginkább ezt az 1999-es sorozatot. Három epizódot rendezett és írt csupán (6-7-14) de a többinél is feltűnt mint kreatív partner. Egyébként pedig itt találkozott először Franco, Rogen és Apatov. Onnantól pedig dőlhetett a “stoner” (füvezős) vígjátékok garmadája.

maxresdefault

A sorozat alapkoncepciója egyszerű és ismerős. 1980-as évek közepét írjuk egy amerikai középiskolában. Vannak a különcök (Lindsay, Daniel, Ken és Nick) és vannak a stréberek (Sam, Bill és Neal). A különcök füveznek, lógnak a suliból és a lehető legmagasabbról szarnak bele mindenbe miközben nagyokat álmodoznak a szabad életről, a zenéről és a úgy en block arról, hogy ők mennyire menők. A stréberek ezzel szemben egész nap egy összetett sci-fi-fantasy-képregény világként élik mindennapjaikat, jól tanulnak és a pomponlányokra izgulnak az ebédlőben. Ami közös bennünk, hogy mindnyájan egyformán esendőek. Már maga a cím egy erős szembenállást feltételez a két csoport között, de az igazság az, hogy mivel Sam (John Francis Daley) és Lindsey (Linda Cardellini) testvérek így a szeretetteljes pillanatok éppoly gyakoriak mint a konfliktusok. Persze nem csak az életfelfogásban hanem korban is távol áll egymástól a két csoport, mégis van bennük valami közös: mindketten az iskolai élet lenézett, megvetett szereplői.

A sok szereplőt mozgató sorozat legnagyobb erénye az, hogy nem hazudja el a középiskolai évek világát. Persze minden archetipikus szereplő megtalálható a lúzer, coitus interruptusban szenvedő gamertől a bizonytalan egzisztenciájú nagyképű nagymenőig, mégsem elrajzolt karikatúra-szerű alakok mozognak a vásznon hanem hús-vér emberek, hogy azt ne mondjam: sorsok. (Ebben egyébként nagyon hasonlít Az inváziumra, mínusz az ufók.)

James Franco, Linda Cardellini és John Francis Daley adják a sorozat legerősebb momentumait, de az is nagyon emlékezetes ahogy Samm Levine tizenkét éves kiskamaszként megéli szülei válását. A szereplők tehát nem csak az iskolai élettel és önmagukkal hanem a saját közvetlen környezetük drámájával is meg kell küzdjenek.

Sajnos csak egy évadot élt meg az ötlet és pont úgy fejeződik be, hogy egyből tolná az ember a következő évadot, mindenkinek csak ajánlani tudom. Aki volt gimis és aki nem értette a különcök és stréberek világát vagy maga is egy volt közülük, annak mindenkiéppen kötelező. Szem nem marad szárazon, de legalább ennyit is fogunk röhögni önmagunk görbe tükrén.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.