Képregény

Minden, amit a kiborgokról tudni akartál, de féltél a haragjuktól

roboraptor
roboraptor

2016. 04. 20. 16:03

Ki borg és ki nem az? - adódik a tréfás(nak szánt) kérdés.

Ha minket exhumálnak majd a radioaktív por alól a jövő mutáns régészei, pacemakeres, porcelánfogsorú, piercinges hullákat találnak majd bionikus végtagokkal, okostelefonozástól torz hüvelykujjal. A besorolásunk az lesz: „a kiborgok és fiborgok kora”. Az érintőképernyőre függött fiatalok funkcionális kiborgokká érnek, majd beszerzik az első mellimplantátumot, később pedig előjegyzést kérnek a csípőprotézisükre vagy a napelemes műretinára.

Ha Prométheusz harmincezer évnyi májcsipkedést kapott azért a hübriszért (nagyravágyásért), hogy tüzet lopott nekünk, akkor vajon mennyit kapna Victor Frankeinstein az Olümposziaktól azért, hogy elektromossággal életre keltette a hulladarabokból összefércelt Szörnyet? És mennyit kap majd Randal A. Koene holland idegkutató, ha sikerül neki a tudatfeltöltés?

Frankenstein szörnyetege

Manfred E. Clynes agykutató és Nathan S. Kline vegyész 1960-ban vezették be a kiborg fogalmát az Astronautics Magazinban. Szerintük ahelyett, hogy az űrutazóknak védőbuborékokat fejlesztünk ki a túléléshez (szkafandereket, dómok alá zárt kolóniákat), inkább az embert kellene hozzáhangolni az űr szélsőséges körülményeihez. Meghatározásuk szerint a kiborg

egy organizmus, mely mesterséges részekre támaszkodik működésekor.

Végre adtak egy szót arra, mivé válik az ember (a csótány, a rózsa), ha a technológián keresztül éri el új metamorfózisát.

Kiborg lány

A képregények birodalmában a kiborg már ugyanolyan típus-karakter, mint a Commedia dell’Arte Arlecchinoja vagy a plasztiklányok méhkirálynője. Azt érdemes megnézni sorstörténetükben, hogyan váltak kiborggá, miképp élik meg a változást, és megnövelt hatóerejüket mire használják: végletes gonoszságra vagy törhetetlen heroizmusra?

ROBOTMAN (DC, 1942)

[sc_cts_position slug="article010" clear="1"]DC Comics History: Robotman by Deejay Dayton

Robotman 1942-ben debütált a DC-nél. A képregény ekkoriban lépett aranykorába: a filléres, eldobható, pároldalas füzeteket felváltották a négyszínű, tűzött comic book-ok. Ugyan a „kiborg” kifejezés itt még anakronisztikusan hat, de tény, hogy Robotman a képregénytörténelem első kiborgja. Létrehozója pedig a Supermant is jegyző Jerry Siegel.

Robert Crane, a tudós laboratóriumára betörők csaptak le, halálosan megsebesítve őt. Asszisztense átmentette agyát az épp fejlesztés alatt álló robottestbe. Robert jól viselte a változást, nagy teherbírású robotteste idővel új funkciókkal bővült: elektromágnes, repülő- és merülő képesség. Civil teendőihez pedig bőrkosztümbe bújt, új, polgári identitása Paul Dennis lett. Filozófiai feladvány a Star Spangled 15-ben érte, mikor a bíróság tanácstalanul állt, robot-e vagy ember. Legjobb pillanat arra, hogy az esküdtek felé zuhanó plafont Robotman elegánsan felfogja. Robotman és hű ebe, Robotdog komikus kalamajkák során mennek együtt keresztül. Robotman hegesztett örök mosolyát majd a Kétszáz éves ember dizájnján látjuk újra ismét.

Robotman

A ’80-as évek Robotmanusa az aranygúnyás Cliff Steele autóversenyző volt, aki depresszióba esve gyászolta elveszett emberségét. A helyzet javult, mikor a Doom Patrol csapatának élharcosa lett Negative Mannel és Elastic-Girlel. Ő már nemcsak szupererős és szupergyors volt, hanem képes volt alakváltásra és önjavításra is, sőt, még az emésztésből is energiát tudott nyerni. A végén pedig összekavart Kate Goodwinnal, egy biszexuális transznemű lánnyal, és egy alternatív történetszálon azt is felfedte, hogy az agyát is lecserélték már menet közben, így testileg teljesen robottá vált. A 2011-es, 3. generációs Robotmanus, aki már teljesen azonosult új identitásával, és szexi nanoteches testével szabadúszó fenegyerekként szuperhősködik.

METALLO (DC, 1959)

Metallo 

Metallo-ból szintén készült arany-, bronz-, ezüst- és modernkori változat. A háttértörténet változik (Metallo hol Lois Lane exe, hol katona, hol újságíró, hol piti szélhámos), de minden esetben agytranszplantáción esett át, és egy extraerős fémszövésű robottestbe került. Nemcsak, hogy kiberpatikus képességeivel a gépek urává vált, de kriptonitjával Superman nagy ellenfelévé avanzsált. Alakváltásai és radioaktív sugárzása ellenére volt gyenge pontja: érzékenyen reagált arra, ha a fejét leválasztották a testéről.
IRON MAN (Marvel, 1963)

Iron Man

Anthony Edward „Tony” Stark karakterét ’63-ban hozta létre a Marvel, ma már több mint 500+ kiadványnál tart és popkulturális ikon lett. Az alkotó, Stan Lee számára Tony Stark volt a kapitalizmus kvintesszenciális figurája. Provokálni akarta a fiatalokat, akik pedig a hidegháború idején már torkig voltak a háborúval. „Le akarta nyomni a torkukon” Tony-t, aki zseniális mérnöki tudásával a hadseregek fegyverellátója lett, és dollármilliárdos playboyként, üzleti mágnásként lesöpörte válláról a felelősséget. Lee Howard Hughes-ról formázta a karaktert, aki mérnök, pilóta, üzletember, producer és rendező volt, korának „palyboy”-a. Howard apjától szerszámgépgyárat örökölt és pénzét jó érzékkel forgatta: repülőket tervezett, gyorsasági rekordokat állított fel, háborús filmeket forgatott, miközben Las Vegasban felvásárolt egy rakat ingatlant, mellette kórházakat alapított.  Dúsgazdag volt, igazi womanizer, miközben megátalkodottan rossz természetét titkolni próbálta.

A történet kezdetén (Tales of Suspense #39, 1963. március), Tony Stark épp vietnámi munícióit ellenőrizgette, mikor egy bomba robbant fel mellette, és a szilánkok a szívébe fúródtak. Wong Chu vietnámi hadvezérnél tért magához, aki túszként tömegpusztító fegyver létrehozására akarta kényszeríteni. Ehelyett megépítette speckó mellvértjét és páncélját, és elmenekült. Jellegzetes vörös/arany exoskeletonját az 1963-as év utolsó számában nyerte el, leváltva az első bádog, és a második Oscar-díjbábura emlékeztető elődjeit. Tony utána átállt a jó oldalra, az Avengers alapítótagja lett. Az ellenfelek gyorsan cserélődtek, a kommunistákat idővel vállalati bűnözésre és terroristákra cserélték. Számos inkarnációja alatt rengeteg csapat tagja volt: Avengers, Department of Defense, Force Works, New Avengers, Guardians of the Galaxy, Illuminati, The Mighty Avengers, S.H.I.E.L.D., Stark Industries, Stark Resilient, Thunderbolts, West Coast Avengers.

De itt jön a nagy kérdés: kiborg-e vajon Vasember? A mellkasába implantált ARC reaktor és elektromágnes kvalifikálják a kategóriában, de ha kukacoskodni szeretnénk, hivatkozhatunk arra, hogy az implantátuma összeköttetésben áll a páncélzatával – és mire menne Vasember a páncélja nélkül a szuperhősök világában? Ha Iron Man szigorúan véve nem is kiborg, akkor fiborg (funkcionális kiborg), aki éppannyira függ a high-tech kütyüjeitől mint Batman.

BRAIN (DC, 1964)

Brain

Személyes kedvencem Brain, a Doom Patrol és a Tini Titánok ördögi francia ellenfele. Tudósként az állati intelligencia növelésével foglalkozott, és tíz éven át trenírozta 178-as IQ-jú gorillaasszisztensét, Monsieur Mallahot.

Monsieur Mallah

Az agyátültetés egy visszatérő motívum a kiborgok képregénytörténetében, és itt egy különösen radikális megoldással találkozunk. Amikor ugyanis Calder, a Doom Patrol vezetője kirobbantotta őt testéből, Mallah felnyalábolta azt, ami Brainből megmaradt: a rózsaszín, szaftos, tekervényes agyát. Egy ideig ment a pingpong, hogy a vadiúj robotikus testbe Brain vagy (a 2. generációs) Robotman agya kerüljön. Először Brain kapta meg a testet, és amikor egy vad csókjelenetben épp szerelmet vallottak egymásnak a gorillával, akkor a fellázadt robottest kivetette magából. Mallah, küzdve szerelméért, egy tartályba menekítette Braint. A bosszúszomjas Brain ezután megszervezte a Gonoszok Testvériségét, ahol klónozással kísérleteztek. A mestermanipulátor és tudószseni szerelme a gorillával végül a közös halálban beteljesült.

Emlékeztek még az oldszkúl Tini Nindzsa Teknőcök főgonoszára, Krangra? Az X-dimenzióból átkerült, hataloméhes ellenség megszólalásig hasonlít Brainre, és hasonlóan intim viszonyban áll androidjával, aki a testében hordja őt.

[sc_cts_position slug="article040" clear="1"]Krang

DEATHLOK (Marvel, 1974)

Deathlok

Deathlok the Demolisher (’a Pusztító) rettenetes külcsínye ellenére a jófiúkhoz tartozott. Több alteregója is volt a különböző fiktív világokban (Luther Manning, John Kelly, Michael Collins, Jack Truman/Larry Young, Henry Hayes), és általában a SHIELD, a CIA vagy az Avengers tagjaként szerepel.

Mindegyik Deathlokban közös, hogy családcentrikusak és pacifisták, remek programozók, akik összehangolják magukat a szofisztikált mesterséges intelligenciával. Fémszövésű testük, és kompjúterrel augmentált agyuk van, és a hackelés mellett a közelharcban is jók, általában plazmafegyverekkel küzdenek. Készült belőle egy női tiniverzió is, ő volt Death Locket.

A gyűjtést Sós Dóra vendégszerzőnk állította össze.  A kiborgok kultúrtörténetéről többet is megtudhatsz az április 28-ai Kiborg vs. Android előadáson Horváth Miklóstól és Sós Dórától az Adatgalaxisok előadás sorozat keretein belül!

 

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A 10 legjobb Star Wars-sztori

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.