Képregény

Mi az a kiborg és miért kell vagy nem kell félni tőle?

roboraptor
roboraptor

2016. 04. 30. 10:55

Bionikus végtagok? Lézerszem? Acélszív? Íme öt újabb eklatáns képregényes példa olyan kiborgokra, akiket az egész világ ismer, mégis keveset tudunk róluk!
Korábban a témában:

CYBORG (DC, 1980)

Cyborg

Cyborg alias Vic Stone eredetileg a Tini Titánok tagja volt, de a 2011-es rebootban már a Justice League tagjaként látjuk viszont, Superman és Batman mellett. Az alaptörténet szerint tudós szülei mesterséges intelligencia kísérleteknek vetették alá fiukat, aki (teljesen érthető módon) megorrolt ezért. A fiatalkori lázadássorozatnak az vetett véget, mikor egy napon félrefutott egy kísérlet szülei laborjában. Egy feltáruló interdimenzionális kapun átszabaduló zselészörny megölte Vic anyját, őt pedig durván megcsonkította.

Miután apja mindenféle protézissel kiborgizálta a fiát, az attól kezdett félni, hogy gépi külseje szörnnyé tette őt. De lojalitásával, jószívűségével és heroizmusával bizonyította emberségét. Képességeinek kiterjedt tárháza van. Bámulatos technopatikus készségei, magas IQ-ja és felerősödött érzékei mellett könnyen alkalmazkodik és gyógyul, emellett képes a repülésre és az alakváltásra.

A Batman vs. Supermanben Ray Fisher alakítja Cyborgot, és 2017-ben jön majd ki a „The Justice League Part One”.

CABLE (Marvel, 1986)

Cable

Cable már annak az új hullámba tartozó népes családnak a tagja, amit mutáns kiborgnak hívunk. Igazi X-Men sarj: anyja Madaleine Pryor, aki Jane Grey klónja, apja pedig Küklopsz. A jövőben nevelkedett, ahol megfertőződött egy gyógyíthatatlan techno-organikus vírussal. Ő volt az Új Mutánsok vezetője, és szólo kalandjai után Deadpoolal társult. 2012-ben pedig elindult egy Avengers vs. X-Men cselekményszál is, ahol Cable Amerika Kapitány és Vasember ellen harcolt. Telepatikus, telekinteikus, időutazós készségeit születése óta birtokolta, kiborgizált testének pedig a szuperlátást és mindenféle technopatikus képességet köszönhet. A badass katonának lánya a sebezhető pontja, amely tragikus múltjának ismeretében különösen szomorú figurává teszi őt.

THE REAVERS (Marvel, 1988)

The Reavers

A mutáns vonalon tovább haladva teremtette meg a Marvel a Reavers kiborg csapatot, az X-Menek durván erős ellenségeit. Az ausztrál származású, profitorientált bűnszervezetet vezetőjük, Donald Pierce hamarosan mutánsvérre éhes bandává transzformálta. Pierce, a kőkemény rasszista eleve egy önellentmondásos jelenség, hiszen kiborg létére fajharcot folytat. Társaival először az X-Menek majd az Új Mutánsok (köztük Cabel) ellen küzdöttek. Bűntársai: Lady Deathstrike egy pengeujjú kiborg gyilkológép, a helyes, de halálos Pretty Boy és Bonebreaker, akinek egy tank az alteste. Ezt a kiborg panorámát végletes gonoszsága miatt felesleges hosszan analizálni, de aki mégis tovább tájékozódna, annak hadd ajánljam figyelmébe a Marvel szép összefoglalását.

LADYTRON (DC, 2001)

Ladytron

2001-ben a DC előállt Ladytronnal. Született: Maxine Manchester, aki egy hányatatott sorsú kislányból hamarosan elvetemült bűnözővé vált. Miután az FBI lyukkártyára lőtte, az őrült tudós, Dr. Khaz vette kezelésbe, és felturbózta őt robotikus részekkel. Ennek következtében komoly fegyverzetre, repülési készségre, hangágyúra és megnövelt erőre tett szert. Dr. Khaz Ladytronnak és másik neveltjének, Stanleynek amolyan apafigurát jelentett, Ladytron és Stanley pedig amolyan kiborg Bonnie és robot Clyde párost alkottak. Miután Ladytront mindenki elárulta, bosszút állt, és amolyan Fuck-the-World attitűddel vitte tovább antiszociális viselkedésmintáit. A virtuális valóságban folytatott átnevelése továbbra is ambivalens helyzetben hagyta, és egy plátói szerelem végétől lelkileg-testileg súlyosan sérülten Gort Egyházához került gyógyításra, amely egy szekta volt a kiborgok, robotok és AI-ok számára. Mister Majestic, a szekta vezetője örömmel konstatálta, hogy Maxine befogadó a tanra, miszerint minden élet szent, de ha őszinték akarunk lenni, Ladytron csak a mesterséges életet tisztelte. Egy még oly hányatatott háborús időszak után Ladytron testét és elméjét többszörösen felhasználták/szétcincálták/visszaadták, és már nehéz volt eldöntenie, kikért és miért harcol.

WE3 (DC, 2004)

A WE3 egy három számot megélt nyugati manga. Hősei: Bandit, a kutya, Tinker, a macska és Pirate, a nyuszi. Ezek az „állati fegyver prototípusok” szuperaranyosak és brutálisak, ahogy küzdenek a szabadulásért, koponyaimplantátumokkal (limitáltan ugyan, de) tudnak beszélni, pengemancsuk és óriási robot testük van. Nemcsak állatbarátoknak való, a szokott „cuki-faktort” itt most felejtsük el: kötelező olvasmány.

Ha nagyon vázlatosan össze szeretnénk foglalni a kiborg képregényhősök történelmét, bizonyos ismétlődő motívumokra lelünk, melyek részint a műfajból, részint pedig a „kiborg” korlátozott feltérképezéséből adódnak. A 10-ből 10 harcos kiborg, és 10-ből 10 akarata ellenére lett az, általában gonosz tudós vagy a hadsereg révén. Nyilván dominál a férfi karakter, de szerencsére tudtunk említeni női és állati princípiumot is. Külön jó hírként értékelem azt, hogy a képregények ritkán esnek abba a hibába, amibe az amerikai popkulturális, mainstream művészet belefut: miszerint a kiborg „félig ember / félig gép”, és minden, ami ezen túl volt, az a feledés homályába veszett. További példákat nagy örömmel vennék a doragabriella@gmail.com e-mail címen.

A gyűjtést Sós Dóra vendégszerzőnk állította össze.  A kiborgok kultúrtörténetéről többet is megtudhatsz Horváth Miklóstól és Sós Dórától az Adatgalaxisok előadás sorozat keretein belül!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A 10 legjobb Star Wars-sztori

A nindzsák ingyen játszanak

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.