Képregény

Trónok harca a magyar ugaron

Barna Benedek
Barna Benedek

2018. 01. 10. 08:00

A középkorról egy tévhitekkel teli és nagyon leegyszerűsített kép él a köztudatban. A valóságban sokkal színesebb volt ez az időszak, mint ahogyan a történelemkönyvek száraz leírásai alapján gondolnánk: sem Európa, sem Magyarország nem volt kulturálisan egységes, a trónok megöröklése pedig nem volt mindig zökkenőmentes. Németh Levente, Mészáros János és Kisteleki Dóra arra vállalkoztak, hogy ezzel az izgalmas középkorral ismertetik meg olvasóikat: a Királyok és keresztek című képregényükben magyar katonák, besenyő törzsfők, német és olasz lovagok és északi harcosok csapnak össze a középkori Magyarországon.
Korábban a témában:

A képregénysorozatnak egyelőre csak az első kötete jelent meg, amelynek címe Voluntas Tua, azaz Legyen meg a Te akaratod! A háttértörténetet a Német-Római Császárság és a Magyar Királyság közötti fegyveres konfliktus szolgáltatja. Ennek az volt a kiváltó oka, hogy István király a feleségére hivatkozva magának követelte a Bajor Hercegség trónját, ami a császárnak nem tetszett. A központi karakterek azonban nem az uralkodók, hanem a trónörökösök: a magyar seregeket vezető Imre herceg és a német lovagoknak parancsoló Henrik herceg. Nekik kell megívni a csatákat és aztán a béke feltételeiről tárgyalni. Azonban mindkettőjüket hátráltatják a körülmények: a mocsaras táj, vagy éppen a saját embereik.

A történet jól megírt, a cselekmény szépen építkezik.

Első olvasásra a kezdést még nem tudjuk hová tenni, mert a rövid prológusról úgy gondolhatjuk, hogy nem függ össze a történettel – de idővel egyértelművé válik ennek a jelentősége is. Őszintén szólva annak nem néztem utána, hogy mennyire pontosan követi a sztori a történeti leírásokat, de ez ebben az esetben talán nem is olyan fontos. Egyrészt az akkori források egyébként sem teljesen megbízhatók (hiszen a krónikások eléggé elfogultak), másrészt a tökéletes történelmi hitelességre mindig inkább csak törekedni lehet, semmint ténylegesen megvalósítani. A szerzők rendesen utánajártak a történéseknek, ehhez kétség sem fér, de az elsődleges céljuk mégiscsak az, hogy egy szórakoztató történetet meséljenek el. Így nyilván kénytelenek sokszor a képzeletükre is hagyatkozni, a történelmi személyek mellé fiktív alakokat kitalálni. Ezért a kérdés egy ilyen képregény esetében inkább az, hogy sikerül-e az alkotóknak egy koherens történetet kerekíteni, vagy elvesznek a történelem száraz, tablószerű felmondásában.

A Királyok és keresztek esetében a szerzők nagyon ügyesen fűzték össze az ismert csaták történéseit a fantázia szülte jelenetekkel, és így az eredmény is egy érdekes és egységes sztori.

Már az első néhány oldal után megfordul az ember fejében, hogy egy ilyen kötet sokkal jobban meg tudná szerettetni a diákokkal a történelmet, mint bármi, amit az iskolában elolvastatnak velük. Sokkal izgalmasabb arról olvasni, hogyan aprítja a németeket Imre herceg a viking testőreivel, mint a neki írt intelmekből szemezgetni. (Egyébként aki a szórakozás mellett további háttérinformációkra vágyik, az a kötet végén olvashat egy-egy rövid leírást a történetben szereplő valós személyekről.)

Szerencsére a készítők elkerülték azt a hibát, amibe egyébként könnyű lett volna beleesni, és még véletlenül sem úgy ábrázolják a szemben álló feleket, hogy a németek kivétel nélkül gonoszak, a magyarok pedig hibátlanok és erkölcsösök. Nyilván érződik azért, hogy a szerzők szíve melyik oldal felé húz, de ha nem is teljesen objektívek, azért az ellenséget is korrekt módon ábrázolják. A konkrét karakterek terén azért már előfordulnak elég sztereotip, egydimenziós figurák – ilyen például a herceg háta mögött szervezkedő pap –, de legalább a főszereplők plasztikusabbak.

A Királyok és keresztek egyetlen gyengéje, hogy a párbeszédek sok esetben eléggé patetikusak. Az ókori, középkori történetek esetében gyakran előfordul, hogy az egyes karakterek szájába olyan „történelemkönyv szagú” mondatokat adnak, amik kizökkenthetik az olvasót. Nehéz megtalálni azt a stílust, ami még eléggé hétköznapi ahhoz, hogy hitelesnek érezzük – és ez itt sem mindig sikerül, a megfogalmazásokban és a szóhasználatban egyaránt visszatérő probléma. Például a karakterek végig a Német-Római Birodalomról beszélnek – csakhogy ennek az államnak az eredeti, korabeli neve „Szent Római Birodalom” volt. Noha, mint fentebb is írtam, én megengedő vagyok, tehát összességében nem tartom problémásnak, hogyha nem teljesen hiteles ilyen téren a képregény, de azért a hasonló, egyértelműen történelmietlen kifejezések zavaróak tudnak lenni. Az viszont kifejezetten ötletes, és színessé teszi a szöveget, hogy a különböző származású személyek sokszor egy-egy mondat, felkiáltás erejéig az anyanyelvükön szólalnak meg. Emellett jól működik az egyik párbeszédbe belecsempészett Trónok harca-utalás is, ami szintén kicsit közelebb hozza az olvasóhoz ezt a távoli, letűnt kort.

Képregényről lévén szó, a rajzok minősége és milyensége nem kevésbé fontos, mint a történet. A Királyok és keresztek pedig e tekintetben csak dicséretet érdemel.

Gyönyörűek a rajzok, igényes a panelkezelés, a csatajelenetek részletessége elképesztő!

Olvasás közben időnként meg is álltam, hogy egy ideig csak a rajzokban gyönyörködjek. A képek barnás színvilága ugyan volt furcsa kezdetben, de a végére érve egészen hozzá lehet szokni – kicsit olyan hatást kelt, mintha elsárgult krónikát olvasna az ember, valószínűleg a készítők célja is ez volt vele. Az is nagyon szimpatikus, hogy a képregény formátuma a szokásostól eltérően A4-es méretű ami jelentősen hozzátesz az élvezeti értékéhez – nem mellékesen pedig kényelmesebb is.

Mindig nagy öröm, ha olyan képregényt vehetünk a kezünkbe, ami pontosan azt adja, amit elvárunk tőle. A Királyok és keresztek pedig pontosan ilyen élmény: egy remek történet, gyönyörű illusztrációkkal. Nem tökéletes, de még így is ritka élvezetes olvasmány. A történelem iránt érdeklődők mellett a Trónok harca és a Vikingek rajongóinak is erősen ajánlott olvasmány!

A képregényről az alkotók jóvoltából volt lehetőségünk recenziót írni.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.