Sorozat

A társadalom elbukott… és csakis TE tehetsz róla!

Hári Dániel
Hári Dániel

2018. 01. 12. 08:00

Sam Esmail nagyot robbantott, amikor 2015-ben bemutatta a Mr. Robot című cyberthriller sorozat első évadát. A nyitószezon jóformán hangyányi kívánnivalót sem hagyott maga után, úgy ahogy volt, tökéletes kerek egészt prezentált. A titok nyitja leginkább talán abban rejlik, hogy Esmail megtalálta azokat a napjainkban különösen aktuális kérdéseket, amelyekről eleddig igazán mélyrehatóan nem mertek értekezni a filmvilágban. A második évadot már kevésbé szerették a rajongók, így a harmadik felvonás keretei között várt a készítőkre a nézői kegyek visszaszerzésének feladata. Sikerült teljesíteni? A Mr. Robot legfrissebb tíz epizódjának megtekintése után elmondhatjuk: de még mennyire!
Korábban a témában:

A világgazdaság a szakadék szélén egyensúlyoz, az összeomlás elkezdődött. Az fsociety és a Dark Army szervezett hackertevékenységének eredményeképpen az ismert nyugati kapitalista világrend véglegesen átalakulni látszik, az E-Corp óriásvállalat hamarosan szembenéz saját pusztulásával. A lőtt sebbel lábadozó Elliot Alderson (Rami Malek), a folyamat fő mozgatórugója ekkor gondolkozik el azon, hogy vajon tényleg helyesen cselekedett-e. Mr. Robot (Christian Slater), aki nemezise és legfőbb szövetségese is egyben, szintén mozgásba lendül. Lehet, hogy hasonlóak a motivációk, a célok viszont – ezen a ponton – merőben eltérőek.

A Mr. Robot első évada újszerű volt és izgalmas. A nézők még az ismerős ingereket is lenyűgözően innovatív tálalásban kapták meg a sorozattól, nem is beszélve a rengeteg eredetiségében ütős ötletről. A második szezon jóval ridegebb fogadtatása jó eséllyel egyáltalán nem minőségi romlásnak tudható be (ilyen jelenségről ugyanis csak egészen kis mértékben beszélhettünk), sokkalta inkább az állóvíz-hatásnak. Sam Esmail és csapata beleestek abba a hibába, hogy azt hitték, ugyanaz még egyszer ugyanakkora sikert is fog eredményezni. Hát nem. A huszonegyedik századi befogadó érdeklődését csak valami újjal, valami mással lehet felkelteni.

Ezt látva Esmail csak annyit mondhatott: “Rajtam ne múljon!” Ezt követően pedig tető alá hozta azt a harmadik szezont, ami megmarad a sorozat alapvető keretei között, de mégis képes újraértelmezni a szálakat és tenni egy jó nagy lépést előre a történetben.

Már az első néhány epizódban egyértelművé válik, hogy az alkotók elkezdték egy kicsit szabadabban kezelni saját világukat és szabályrendszerüket. Néhol narratív és karakterábrázolási kísérletezgetés üti fel a fejét, máskor a kőbe vésettnek hitt motivációs rendszer pálfordulása lep meg minket, sőt, még az is előfordul, hogy egy kiemelten fontosnak hitt sztorivonalat vág el hirtelen és kegyetlen módon a forgatókönyv. Elliot és Mr. Robot világában végre ugyanúgy semmi sem biztos, ahogy az első szezonban sem volt az. Végre visszatér az az ijesztő mivoltában élményt generáló káosz, az a zsigeri anarchia, ami a bizonytalanságérzet poklát ébreszti fel körülötted. Habár eme kontextus jelenléte nem olyan erős, mint a sorozat kezdetén, azért bőven megvan a maga sodrása és hatalma.

Kedves néző! Te vagy Elliot legjobb barátja. Kár, hogy nálad rosszabb barátot még nem látott a világ.

A Mr. Robot legnagyobb húzása a kezdetekkor az volt, hogy egészen sajátos módon bontotta le a negyedik falat. Minket, nézőket úgy emelt be a történetbe, mint a főhős képzeletbeli barátját, valakit, aki állandóan jelen van, mindent lát és hall, és a zavart elméjű Elliot épp ezért is kéri gyakran a segítségét, a tanácsát. Ám ez a képzeletbeli barát mindig hallgat, néma marad, nem nyújt segítő kart. Ez a fogás egyfelől zseniálisan frusztráló érzetet kelt, hiszen a néző tehetetlenségérzését erősíti fel, egyben pedig kritizálja a tipikus, passzív tévénézői attitűdöt is. Egyszerűbb a szenvedést megfigyelni, mint tenni ellene.

A sorozat eme narratív eleme azért válik újfent nagyon fontossá a harmadik évadban, mert Elliot első epizódban elmondott, lehengerlő társadalomkritikus monológja egyértelművé teszi az új szezon filozófiáját. A képzeletbeli barát passzivitása a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb fajsúllyal rendelkezik. Mert a főhős kinyilatkozza, hogy az egyén, az individuum sokadmagával alkotja meg a társadalom egészét. A készítők ezúttal már kevésbé az óriásvállalati disztópia lehetőségében, a hatalmukat kihasználó vezetőkben és a gazdasági elnyomásra alapuló világrendben látják a főellenséget, sokkalta inkább abban a valakiben, aki társaival az adott fogaskerék szerepét betöltve lehetővé teszi a kapzsi elit tombolását.

MR. ROBOT -- Episode 303 -- Pictured: (l-r) -- (Photo by: Michael Parmelee/USA Network)

Így értékelődik át a forradalom fogalma a történet előrehaladtával, és így válik az egyén rabszolgából saját sorsa kovácsává, az okossá, aki engedni akar, hogy a nála jóval nagyobb és erősebb szamár had szenvedjen, főjön a saját levében.

Továbbra is a produkció egyik vezető zsenialitása az, hogy sok napjainkban játszódó művel ellentétben nem bújik korhű, ámde fiktív díszletek mögé. Ehelyett igyekszik úgy eladni a történetet, mintha annak eseményei valóban lezajlanának, amíg te édesdeden alszol, ülsz a munkahelyeden vagy éppen a vacsorádat majszolod. Az ember és a technológiai eszközök függése (lásd: Leon fantasztikus szövege a Knight Riderről a hetedik epizódban) világunkban a valóság egészen új dimenzióját nyitja meg. Nem csoda, hogy a kissé új színben feltűnő Tyrell Wellick karaktere úgy kezd tekinteni önmagára és Elliotra, mint az alkalmazások és programkódok sűrűjében eltévedt közösség felett uralkodni képes istenekre. Ez a mi világunk, ez a valóságunk, kötelezőnek érezzük tehát, hogy realista szemmel tekintsünk rá. A Mr. Robot azonban mégis mindennapjaink jól ismert kellékeit (és az udvarias pszichopata Irving szerepében élete alakítását nyújtó Bobby Cannavale-t) csatasorba állítva próbál meggyőzni bennünket arról, hogy ma már minden lehetséges.

A hackervilág kalandorai így hihetik egyik pillanatról a másikra azt, hogy megtalálták Alice elmeháborodott nyúlüregét, ami összeköti a zsíros kenyér és a tömött reggeli villamos társadalmát a tündérmesék fantasztikus és félelmetes birodalmával.

A Mr. Robot sötét víziója attól válik még rémisztőbbé, hogy nem negatív jövőképet, antiutópiát fest fel. A történet korábbi szakaszaihoz alkalmazkodva a harmadik évad eseményei 2015-ben, két évvel a szezon bemutatása előtt játszódnak. Donald Trump az elnökségért kampányol, Barack Obama pedig még az ovális irodából szól az amerikai néphez. A készítők így azt az érzést keltik bennünk, hogy a világvége már évekkel ezelőtt elkezdődött. De még annyi sütnivalónk sem volt, hogy legalább a jelekre felfigyeljünk. Vagy igen? Te észrevetted? Akkor miért nem szóltál? Miért maradtál néma?!

Mr. Robot – 3. évad. Amerikai krimi / thriller sorozat, 50 perc, 2017. Értékelés: 8/10 raptor.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.