Könyv

A farkasasszonytól a jogfosztott férfiakig

Ursula K. Le Guin neve hallatán legelőször A sötétség balkeze vagy A szigetvilág varázslója jut eszünkbe, a műveltebbeknek beugorhat még A kisemmizettek és az Égi eszterga, esetleg A rege. De Le Guin ennél sokkal több. A műveit és munkásságát kitüntető díjak listája szinte felsorolhatatlan, munkássága olyan írókra volt hatással, mint Salman Rushdie (Az éjfél gyermekei), David Mitchell (Felhőatlasz), a fantasztikum vonaláról pedig Neil Gaimanre és Iain Banksre. Mit tudhat ez az oregoni hölgy? A már magyarul is elérhető, két kötetes Valós és valótlan válogatás választ ad erre a kérdésre.
Korábban a témában:

Az első, Valahol a Földön kötethez írt előszó alapján röviden azt mondhatjuk, az első kötet Le Guin realista novelláit tartalmazza, azonban az első két történet után (Fivérek és nővérek, Egy hét vidéken), de valójában már az első kettőnél is érezni, ezek közel sem realista művek. Érezni a válogatáson Le Guin viszonyát korának irodalmi trendjéhez:

“Amikor másodéves hallgató voltam az egyetemen, felfedeztem vagy kitaláltam egy közép-európai országot, Orsiniát. Orsinia vezetett be a fikció világába. Alapot biztosított, és szükséges teret. Addig realista történeteket írtam (Burzsoá-U.S.A.- 1948), mert egy komoly írónak realista történeteket illett írnia a modernizmus zászlaja alatt, amely kimondta, hogy a nem realista fikció, ha nem egyenesen kölyökirodalom, mindenesetre szemét” (I. kötet, 9. oldal)

Az írói célkitűzés megváltozása (a realista történetektől a fikció felé fordul) az első kötetben teljesen tetten érhető. Az első történetek még magukon hordozzák a realizmus jegyeit, viszont egy elképzelt országban, a már említett Orsiniában, vagy más, ismerős de fikciós helyeken játszódnak. Aztán a fantasztikus elemek is szép lassan beszűrődtek a cselekménybe; először már létező világok földi megfelelői jelentek meg, mint a Képzeletbeli országokban a skandináv mitológiából ismert Asgard vagy a középkori Wales a fantasybe hajló Gwilan hárfájában; míg végül a képzeletbeli események szinte át is veszik a történetek fölötti uralmat. Aztán a képzelet kissé visszavonul, visszatértünk a valós világba és valós problémáinkhoz. Ha mindenképp valami nevet szeretnénk adni az itt olvasható írásoknak, akkor legyen az a mágikus realizmus. A legtöbb történet szereplője Oregon (pl. Buffalo lányai, gyertek ki) vagy Amerika más tájain (pl. May pumája) él és kószál, viszont mindennapi életükbe vagy lépten-nyomon, vagy teljes egészében jelenik meg a megmagyarázhatatlan.

A második, Az űr odakint, a világ idebent című kötetben A sötétség balkezéből és A kisemmizettekből jól ismert Le Guin köszön vissza. A novellák többségében olyan saját világokat mutat be, mint például a Hanish ciklusból (a magyarul megjelent művek közül ide tartozik A sötétség balkeze, A kisemmizettek és A rege) ismert Ekument a már tőle megszokott szociológiai, antropológiai vagy pszichológiai megközelítésből. A válogatásban olyan, sokszor emlegetett történetek is felbukkannak, mint például az Akik elhagyták Omelast, amelyben Omelas népe egy embertelen körülmények között tartott kisfiúnak köszönheti jólétét, vagy a Nebula és James Tiptree Jr. emlékdíjas Segrik ügye.

A itteni novellákat lehet bizonyos tematikák mentén csoportosítani. Ott vannak azok, amelyek A sötétség balkezének spekulációit képviselik: miben különbözne egy olyan világ a mienktől, ahol a biológiai a mi társadalmi normáinktől eltérő módon fejlődött? Ennek több variációjával is találkozunk a második kötetben, például a Segrik ügyében a nőké a domináns nem, a férfiak pedig jogfosztott, alsóbbrendű tagjai a társadalomnak, akik csupán egyetlen feladatot tölthetnek be: utódnemzés. A több dokumentum és beszámoló alapján összeálló történetben végigviszi a hagyományosnak vélt nemi szerepek megdöntésétől egészen az emancipáció kivívásáig a létező összes szcenáriót, ami egy matriarchális társadalomban csak lehetséges. Nem a nemi szerepek társadalmi különbségeit vizsgálja, de hasonló elven mutatja be a Magányban az erősen introvertált társadalmat és annak szocializációs folyamatait az odaérkező ekumeni kutatónő és gyerekeinek beilleszkedésén keresztül,  majd ismét megfigyelők szemén keresztül a madár embereket a Gy repülő embereiben a szárnyasok vagy repülők társadalmi megbélyegzését.

A különböző világok feltérképezése mellett helyet kapnak Le Guin úgymond hagyományosabb sci-fi történetei, amelyek a jövő emberi oldalát vizsgálják. Ezek közül a legszívszorítóbb a Kilenc élet, ahol egy kilenc klónból álló csapat különös szimbiózisát mutatja be, majd egy kegyetlen csavarral szembesítsen minket a totális magány érzésével. Emellett akadnak szellemes SF-írások is, mint “Az első kapcsolat felvétel a gorgonidokkal” vagy az Útvesztők, amelyekben tetten érhető Le Guin humora és játékossága.

A kötet kicsit szokatlanabb írásai közé tartoznak a rövidebb, Földünkön játszódó történetek, ahol a társadalmi spekulációkon és gender-témákon túl Le Guin egy másik kedves tudomány területe, az ökológia jelenik meg: ott van a farkasasszonyról szóló, de emberi szemszögből megírt Ahogy a feleség látta, egy hangya-írás elemzése (Az akácmagok szerzője), vagy A nevek elvétele, ahol az állatok önként lemondanak az emberektől kapott neveikről.

Végül érdemes kiemelni a könyv fantasy-írásait, amik megmutatják, A szigetvilág varázslóján  túl is alkotott Le Guin ezen a területen. Természetesen a varázslók világa sem marad ki válogatásából, Az elnevezések szabályával visszatérhetünk a Szigetvilágba, ahol megtudjuk, miért fontos nem elárulni igazi nevünket, a végén pedig egy igazi varázsló párbajban is részünk lesz. Akadnak emellett kicsit sötétebb és realistább történetek is, amiket ma már akár a grimdarkba is sorolhatnánk: ilyen például A vad lányok, amelyben két rabszolga lány életét követhetjük nyomon, vagy a sci-fi elemekkel is tarkított  Semley nyaklánca, ahol egy hercegnő bármi áron képes visszaszerezni ellopott családi örökségét.

A Valós és Valótlan minden, ami Ursula K. Le Guin, akár a Földünkön járunk, akár egy idegen bolygón. Életművének egyszerre átfogó és kedvcsináló válogatása az irodalom legmagasabb nyelvi szintjén. Ha olyan címkéket szeretnénk aggatni valamire, mint irodalmi sci-fi/fantasy , a Valós és valótlanra nyugodt szívvel megtehetjük.

Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan I-II.

Kiadó: GABO kiadó

Kiadási év: 2017

Eredeti cím: The Unreal and the Real

Fordítók: Békés András, Kleinheincz Csilla, Küry Miklós, Miks-Rédai Viktória, Roboz Gábor, Sohár Anikó, Sóvágó Katalin, Szántai Zsolt, Varró Attila, Veres Mihály

Oldalszám: 337 (I. kötet) és 425 (II. kötet)

Értékelés: 9/10 raptor

A játékok élete sem csak játék és mese

Azt hittük, a Toy Story harmadik részénél nem lehet jobb befejezést elképzelni egy trilógiának, amikor a negyedik rész bizonyította, hogy vétek lett volna végleg lezárni a történetet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.