Magazin

Gondozórobot vigyáz nemsokára a nagyira

Bár a robotikakutatók az utóbbi néhány évben nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a gépek a lehető legnagyobb mértékben kapjanak humanoid külsőt, mostanában sokkal inkább a belső emberi tulajdonságok kialakítása a cél. Mert robotok által, a szexualitáson kívül hamarosan másfajta igények kielégítésére is szükség lesz, többek között a társas érintkezésre, a gondoskodásra vagy épp az oktatásra.
Korábban a témában:

Mélységes ellenállás ugyan valóban nem alakult még ki a robotokkal szemben, de az idősebb generációnak bizony nem lesz könnyű elfogadnia és megértenie, hogy nem minden esetben lesznek a segítségükre hús-vér emberek. Nemsokára viszont muszáj lesz beletörődniük, mert a világ több országa is megkezdte a gondozórobotok bevezetéséhez szükséges alapok letételét, sőt kifejezett célja, hogy a technológia minél szélesebb körben terjedjen el és legyen bevethető.

De mik azok a problémák, amik miatt szükséges a jelenlétük?

Japán idősödő társadalma – az előrejelzések szerint – például 2025-re kb. 370.000 ápoló hiányával kell, hogy szembenézzen. Nagyon nehéz pálya ez, mivel nem csak fizikailag, de lelkileg is rendkívül megterhelő a gondozókra nézve. Az ápolás mindig egy kényes és intim téma, hiszen a munka maga is kényes pontokat érint. Olykor pedig veszélyes is tud lenni, ami a fiatalabb generációkat végképp elrettenti az ápolói munkától. Arról nem is beszélve, hogy a munkaidő sokszor többműszakos, nagyon alacsony bérezéssel jár, és hosszútávon akár káros egészségügyi következményeket is okozhat. Növekedhet például a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kialakulásának kockázata, sőt egyes kutatások szerint, az éjszaka dolgozóknál gyakrabban fordul elő szívroham. Nem véletlen, hogy ezt a munkát általában nők vagy bevándorlók (vendégmunkások) végzik, mivel a jóléti társadalmak polgárai gyakran vagy nem tudják, vagy egyszerűen nem is akarják ezt csinálni.

Robear – a gondozórobot – demonstrálja, hogyan tudja a beteget egyik helyről a másikra átemelni

Annak ellenére, hogy már rengeteg eszköz segíti az időseket abban, hogy ne kelljen speciális intézményekbe vonulniuk, legtöbbjüknek még mindig szüksége lenne valakire, aki támogatja a házimunkában vagy egyéb otthoni teendőkben, a család ugyanis nem minden esetben tud jelen lenni, segíteni. Sőt, a helyzet kifejezetten káros is lehet a felekre nézve. Egyrészt folytonos feszültségforrás lehet ez a családtagok között, másrészt az ápolásra felkért rokon sem biztos, hogy szakszerű segítséget tud nyújtani. Olykor az is előfordulhat, hogy az ápolt emiatt kifejezetten durva bánásmódban részesül.

Mit lehet tenni, ha szakképzett ápolók iránti kereslet már jócskán meghaladja a kínálatot, sőt szakértők szerint a munkaerőhiány helyzete egyre csak romlik?

Az elmúlt néhány évben több ország – legfőképp Japán – olyan programokat indított el a gépek bevonásával, amelyek célja a munkaerőhiány leküzdése, és az idősek védelme. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium fejlesztői közösen több területen is végeznek kutatásokat, és mindegyik célja, hogy az idősek mindennapjait megkönnyítse. Összesen hat kiemelkedő fontosságú projekten dolgoznak most a robotikában, ezek pedig a következők:

·         Emelés: olyan általános vagy akár viselhető eszközök kifejlesztése, ami az ápolóknak plusz energiát biztosítanak az emeléshez

·         Közlekedés: olyan általános eszközök megalkotása, amik segítik az ápoltak mozgását (pl. benti és kinti séta, álldogálás, le- és felülés); valamint olyan viselhetőek létrehozása, amik egy esetleg eséskor képeznek védelmet

·         Székelés: olyan okos-illemhelyek kifejlesztése, amik állíthatóak, mozgathatóak; és amik segítenek a ruhák fel- és levételében; illetve amik akár meg is tudják jósolni az ürítés szükséges időpontját

·         Figyelő és kommunikációs eszközök: otthonra tervezett eszközök, amik jelzik, ha valami baj van (esés, stb.)

·         Fürdés: ezek az eszközök a biztonságos tisztálkodást támogathatják – segíthetnek ki- és bemászni a kádba, zuhanyzóba

·         Ápolás: olyan robottechnológiával ellátott eszközök, amik összegyűjtik és elemzik az ápolttal és az ápolással kapcsolatos, valamint a többi eszközből származó információkat, hogy a további kezelés még pontosabb legyen

Dr. Hirohisa Hirukawa, a Fejlett Ipari Kutatások és Technológiák Nemzeti Intézetében működő robotkutatások vezetője szerint, a kutatók arra törekednek, hogy olyan egyszerű roboteszközöket állítsanak elő, amelyek segítik a törékeny emberek mindennapjait, amik ezzel együtt növelik autonómiájukat, és amik csökkentik az ápolószemélyzetre nehezedő terheket.

“A robotika ugyan nem tudja megoldani mindezeket a problémákat, azonban képes lesz hozzájárulni ahhoz, hogy néhány ilyen nehézségen könnyítsen ” – mondta

Már meglévő technológiák

Az idős emberek különböző igényeit szem előtt tartva, már meg is kezdődött jó néhány technológia kifejlesztése. Közéjük tartozik például a Moley névre keresztelt robotkonyha, aminek épp 2018-ban tervezik értékesítését a felhasználók körében, de a CloPeMa is, ami pedig a ruhák összehajtogatásában segítheti majd az időseket. Olyan rendszerrel is kísérleteznek továbbá, ami automatikus gyógyszer- és vízadagolást biztosítana az arra rászorulók részére.

A fizikai szükségletek ellátása mellett azonban, az érzelmi és társas igények kielégítésére is találunk már példákat. A PARO például 2003-óta a 8. modell, ami használatban van. Ez a kis fóka alakú robot azt hivatott segíteni, hogy csökkentse a kórházakban fekvő betegeknél és ápolóiknál jelentkező stresszt, stimulálja a két fél közötti kommunikációt, jelenlétével pedig önmagában is csökkentse a magány érzetét. A PARO tehát egyfajta terápiás állatként működik, és mint a World’s Most Therapeutic Robot (a világ legjobb terápiás robotja) be is került a Guinness Rekordok Könyvébe.

ROMEO már egy európai kooperáció eredménye, de 2009-ben őt is azért hozták létre, hogy az idősebb emberek segítségére legyen. A robot ráadásul már humanoid külsővel rendelkezik, méretét pedig kifejezetten ahhoz igazították, hogy ajtókat nyisson, lépcsőzzön, és különböző magasságokban lévő tárgyakat érjen el. Bár a ROMEO-t gyártó SoftBank Robotics jelenleg az érzelemfelismerő Pepperrel többet foglalkozik, az otthoni asszisztens fejlesztéséről sem tett még le.

Robear talán az egyik legfiatalabb gondozórobot, aki Japánból származik, mégis az eddigi egyik leghatékonyabb és legnagyobb segítség az idősgondozásban. A mackó alakú robot 2015-ben robbant be a köztudatba, és azért hozták létre, hogy a nehezen mozgó beteget átemelje például az ágyból a kerekesszékbe, vagy egyszerűen csak segítsen az ápoltaknak felállni. Ahogy a többi eszköz is, Robear is egyelőre még csak a kísérleti szakaszban jár, hogy a kutatók a lehető legtökéletesebb változatot alkothassák meg.

Előnyök kontra félelmek

A gondozórobotok egyik legjobb tulajdonsága, hogy az emberrel ellentétben, képesek 0-24 órában fáradság nélkül ellátni feladataikat, így az ápolók hatalmas tehertől szabadulhatnak meg, ami pedig az ő teljesítményüket is növelheti. Fontos továbbá, hogy a robotok használatával több minőségi időt tölthet együtt a család, nem szükséges állandóan szívességet kérni, sőt ezzel az időseknek is több lehetősége nyílik a társas érintkezésre. Nem függnek többet másoktól, és egy jóval függetlenebb életet élhetnek. Amellett pedig végképp nem lehet elmenni, hogy adott esetben egy olyan szerető, gondoskodó lény várja haza őket, aki minden teendőre és emlékeznivalóra folyamatosan figyelmeztet. Hát öregségünkben nem ilyen lenne egy tökéletes társ?

Amanda Jane és Noel Sharkey szerint például közel sem, mert bár sokkal jobb megoldást jelentenek, mint egy bántó vagy megbízhatatlan ápoló, mégiscsak egy élettelen gépezetről van szó. Az, hogy a robotok helyettesíthetik majd az emberi interakciókat, még az orvosok között is vita tárgyát képezi, és a helyzet néhányukban nem csak szkepticizmust, de egyenesen felháborodást vált ki. A legnagyobb félelmek között szerepel például az emberi kapcsolatok mennyiségének és minőségének csökkenése, a személyes szabadság és a magánélet elvesztése, valamint az az aggodalom is, hogy az idősek egyáltalán milyen körülmények között irányíthatják a robotokat.

Hogy a tudósok részéről ezek a kétségek mennyire jogosak, még kérdéses. Egyelőre azonban a kutatóknak az idősek bizalmatlanságával kell megküzdenie. S bár a Japán kormány például számol az elutasítással, nem lesz könnyű meggyőzni az embereket. Már csak azért sem, mert a költségcsökkentés és a komplexitás mérséklése érdekében, a gondozórobotok nem minden esetben fognak külsőleg is hasonlítani az emberre. Arról nem is beszélve, hogy nehéz lesz egy olyan üzleti modellt találni, ami által a gépek megfizethetőek lesznek minden rászoruló számára.

Pepper robotok a SoftBank fejlesztésében

Sokakat foglalkoztat a robotika

A világ számos országa elkezdte felismerni a gondozórobotokban rejlő potenciált. Svédországban például a kutatók kifejlesztették a GiraffPlus nevű robotot, ami egyrészt figyeli az olyan egészségügyi mutatókat, mint a vérnyomás, másrészt pedig képernyője segítségével virtuális látogatásokat tesz lehetővé mind a családtagok, mind pedig az orvosok részéről.

A Mobiserv ehhez képest jóval több cég, kutatóintézet és egyetem közreműködésével jött létre. Ennek a projektnek is természetesen hasonló célja van, csupán annyi különbséggel, hogy itt az érintőképernyős robot már humanoid külsőt is kapott. De ő is folyamatosan figyelmeztet a megbeszélt időpontokra, a gyógyszerek bevételére, sőt arra is beprogramozták, hogy az időseket mozgásra, egészséges táplálkozásra és társas tevékenységre ösztönözze.

Amerikában szintén vannak robotikai kísérletek, itt azonban sokkal inkább orvosi területen használják a gépeket, mintsem az ápolás terén. Mert azok a gépek, amik kitisztítják az artériákat, vagy épp lecserélik az ágyneműt, nem feltétlenül jelentenek társaságot a betegek számára. Ráadásul a helyzet itt sem túl jó, mivel becslések szerint, 2060-ra már szinte minden 4. ember öregkorba lép majd, ami azt jelenti, hogy 48 millióval több idős ember lesz, mint amennyi most van. Az Egyesült Államok tehát jobb lesz, ha hamarosan erre is elkezd felkészülni.

Legyen szó bármilyen ellenszenvről is, azt nem lehet elvitatni, hogy a gondozórobotokra márpedig szükség van. Hiszen nincs annyi ápoló, aki ennyi időset a közeljövőben el tudna tartani. A robotok viszont – természetesen az emberi erősforrásokkal kiegészülve – segíthetnek megoldani ezt a kényes helyzetet, az egyre elhatalmasodó munkaerő-válságot. És épp ugyanennyire fontos, hogy a robotok segíthetnek csökkenteni a magas arányban előforduló, a túlterhelt gondozók által jelenlévő elhanyagoltságot és abúzusokat, és helyettesíthetik azokat, akik akár szándékosan követnek el visszaéléseket. A Japán kormány így talán joggal reméli, hogy 2020-ra ötből négy gondozott már el fogja fogadni a gépek jelenlétét. Mi pedig reméljük, hogy a robotokban és a mesterséges intelligenciában valóban van annyi potenciál, hogy nem csak törődnek majd nagymamáinkkal, de segítenek növelni függetlenségüket, és csökkenti társadalmi elszigeteltségüket is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.