Könyv

Így oktasd a raptorfiókákat

Scheirich Zsófia
Scheirich Zsófia

2018. 04. 21. 08:01

Megmutatják, hogyan működnének általunk jól ismert dolgok – legyen szó gazdaságról, politikáról vagy éppen az oktatásról – elképzelt világokban; amivel egyúttal választ adnak arra a kérdésre is, hogyan működhetnének másképp, például jobban. Sőt: ha a képzelet világaiban szembesülünk mindennap megélt problémákkal, talán érzékenyebbé is válunk rájuk” – írja a Nevelj jedit! könyv Előszavában Tóth Csaba politológus. Az egész tanulmánykötet célja is ebben a megállapításban található: fantasztikus világokon keresztül mutatunk rá saját valóságunk hibáira, működésbeli problémáira.
Korábban a témában:

A sci-fi politológiájával megkezdett tanulmánykötet-sorozat (három kötet után talán nevezhetjük így) következő állomása a pedagógia tudománya. Ez – írja Tóth – logikus lépés, a megkezdett téma (politológia a fantasztikumban) kiterjesztése, hiszen ezekben az univerzumokban nem csak politikai rendszereket, hanem más, a lakók mindennapjait befolyásoló intézményeket is találunk. A pedagógiai irányt Nagy Ádám (többek között a Nemzeti Civil Alapprogram elnöke, a Magyar Pedagógiai Társaság szabadidő-pedagógiai szakosztályának elnöke) vetette fel, és 2017 közepén meg is kereste vele Tóth Csabát. Ugyan a kötet tényleges szerkesztésében és munkálataiban Tóth nem vett részt, de az előző két kötet (A sci-fi politológiája és a Fantasztikus világok) szellemiségét az új könyv is őrzi.

Ender a Végjátékból

A Nevelj jedit!-ben kilenc tanulmányon keresztül ismerhetünk meg különböző fiktív univerzumok pedagógiai rendszereit vagy a tanításhoz való viszonyukat. Betekintést nyerünk a jediképzésbe és az Óvárosban élő westerosi mestertanoncok taníttatásába, három tanulmány járja körül a Roxfort tanítási módszertanát, tananyag felépítését és a tanár-diák kapcsolatokat. Szintén a Harry Potter-univerzumon, majd az Az regény gyerekbandáján (a Vesztesek Klubja) keresztül vizsgáljuk a bullying problémáját, végül pedig az Így neveld a sárkányodat rajzfilm elemzésén át megtudjuk, milyen falakba ütközik az, aki meg szeretné reformálni az oktatást.

A legelső írás, Elmék (h)arcai – Tanulás és műveltség a Star Wars és a Trónok harca világában egyfajta bemelegítés, ami párhuzamot mutat az emberi történelem és a két fiktív univerzum között. Megtudjuk, mennyiben hatott a szamurájok világa a jedikre, és hasonlóan azt, hogy a középkori szerzetesi oktatási rendszer mennyiben ihlette a westerosi mesterek pedagógiáját. Érdekes párhuzamok, aki nem mélyedt el teljesen a Star Wars vagy a Trónok harca történetében annak újdonság lehet. Viszont egy komolyabb kritikai megfogalmazást – főleg a többi tanulmány mellett – hiányoltam az írásból.

Ki mentse meg legközelebb a világot? című tanulmány két fontos military sci-fi klasszikust, Robert Heinlein Csillagközi invázióját és Orson Scott Card Végjátékát veti össze, hasonlítja össze annak két pedagógiai rendszerét, majd azt is megvizsgálja, az egyén hogyan tud ezekben a rendszerekben fejlődni. Az elemzés alapjául a két filmadaptáció szolgál, de így is – a művek beható ismerete nélkül is – teljes képet kapunk a két világról, és a két fiatal főhős (Juan Rico és Ender Wiggin) fejlődési, majd későbbi karrierépítési lehetőségeiről. Korrekt összefoglaló a két filmről, de hasonló problémám van vele, mint a legelső írással.

Ezután Nagy Ádám tanulmánya, Hosszú és eredményes életet! a pedagógia egy részterületére, a számonkérésre visz minket. A Kobayashi Maru-próbán keresztül mutatja be, hogy egy tanár milyen módszerekkel ellenőrizheti diákjai tudását, és ezek mentén sorolja be a Star Trekből ismert tesztet, majd a megfelelő szakmai szempontok szerint minősíti azt. Emellett némi kritikával illeti a magyar oktatásban bevett számonkérési módszereket, és kitér arra is, hogy ezek a konvergens gondolkodásmódra (egyféle megoldást hajszoló feladatok) fókuszál, és háttérbe szorítja a divergens problémamegoldó-képesség fejlesztését. Ennek behozásával érezhetően itt jelenik meg legelőször az igazi szakmai kritika.A következő, Svitek Szilárddal közösen írt esszéjében Nagy a Marvel univerzum mutánsaihoz visz minket közelebb. Együtt felvázolják Xavier professzor tehetséggondozó intézményének pedagógiai célkitűzéseit és ezek megvalósítását, annak minden jó és rossz oldalával együtt, továbbá Jean Grey esetén keresztül szóba kerülnek a tanári kvalitások és a pedagógiai felkészültség fontossága. Az X-men kapcsán szóba kerül az itthon is sok vitát kiváltó iskolai szegregáció témája, pro és kontra – így az oktatáshoz csak laikusként értő emberek is megérthetik ennek a kérdésnek az összetettségét. Nagy szükség van rá, hogy ezzel rendbe kerüljenek a dolgok a fejekben, ugyanis a jövő oktatásának egy fontos pontja lehet az, miként döntünk erről.

Körtvélyesi Franciska írásával (Előítéletesség és dilemmák a varázsvilágban) elérkezünk a kötet kvázi tetőpontjához, ahol három tanulmány is a Roxfort működését vizsgálja szakmai szemmel. Az első rádöbbent minket, hogy hiába tűnt gyerekként vonzónak a varázslóvilág oktatási fellegvára, a rendszeresített, az egyén származására alapozott társadalmi hierarchia bizony nem mindenkinek biztosít egyenlő lehetőségeket. Viszont pozitív példák sorát is megtaláljuk a hétkötetes sorozatban, amelyek a társadalmi berendezkedés megváltoztatására tett kísérleteket vagy konkrét akciókat mutatják be (pl. Dumbledore alkalmaz vérfarkast és kentaurt is tanárként). A második esszé (Harry Potter és a roxforti pedagógusok) a varázslást oktató professzorok és professzorasszonyok szakmaiságát, módszertanát és egyéb pedagógiai képességeit vizsgálja, majd Horváth László, mint mágiaügyi tanfelügyelő szerepébe helyezkedve (ez ad egyfajta játékosságot az írásnak) meg is ítéli a roxforti tanárokat. A harmadik Harry Potter-tanulmány (Bullying a Harry Potterben) egy kiemelt figyelmet érdemlő témát vizsgál: az iskolai zaklatást, azaz a bullyingot. A könyveket fogódzkodóként használva bemutatásra kerülnek a diákok közötti bullying fajtái, a tanári hatalommal való visszaélés különböző formái, továbbá a kiközösítés élménye. Ezenfelül megtudjuk, a roxforti tanárok miként lépnek fel az iskolai zaklatással szemben, és azt is, hogy megfelelő módon kezelik-e az eseteket.

A bullying témáját folytatva világít rá rendszerszintű problémákra Lőrincz Andrea a Stephen King gyermekei – a Vesztesek Klubjában.

Az Az gyermek szereplőinek iskolai életét és családi hátterét bemutatva állapítja meg, hogy ebben a fiktív, de annál inkább reális alapokra épülő univerzumban Pennywise a legkisebb gond.

A felnőttek teljes ignoranciája az előttük zajló problémák iránt, a passzív résztvevők, szemlélődők és a gyerekek egymás közötti, végletekig elmenő zaklatása: ezek nem egy túl kellemes jövőnek ágyaznak meg – legyen szó annak egyéni vagy társadalmi szintjéről. Egy alfejezetben Lőrincz arra is felhívja a figyelmet, hogy a bullying nem csak az USA-ban jelent ekkora problémát. Az előző írásban Mikusová leírja, hogy a 2015-ös PISA teszt mérései szerint Magyarországon minden ötödik diák megtapasztalta már a bullyingot; ezt jobb, ha észben tartjuk. És ha ez nem győzne meg, Lőrincz a következőt tanácsolja:

Amikor egy társadalmi problémáról nem tudjuk megítélni, hogy elég égető-e, érdemes Stephen King regényeit bogarászni.

A könyv legfontosabb tanulsága is talán ez: hiába vannak szabályok, zéró tolerancia, állítólagos fokozott figyelem, az alapjaiban rossz rendszert nem teszi jobbá. Akinek volt része bullyingban, az tudja ezt leginkább átérezni, és így számára Lőrincz esszéje lesz leginkább húsba vágó.

A kötetet záró Így neveld a sárkányodat, avagy pedagógiai kultúraváltás a Hibbant-szigeten egyfajta felkészítésként is értelmezhető a jövő tanárai számára. Karlowits-Juhász – a gyerekkönyvek szerzője, Cressida Cowell-féle megfigyelő narrátor szerepet felöltve – számol be a hibbant-szigeteki oktatás, majd az oktatási reformot eszközölő Hablaty-féle mozgalomról (a sárkányok nem az ellenségeink, hanem a társaink). Ahogy az a beszámolóból is kiderül, a változás nem következhet be egyik napról a másikról. Ha valaki egy rendszer átalakítását szeretné eszközölni, számos felmerülő problémával kénytelen szembenézni: a Hibbant-szigetek esetén a lakosság konzervatív világnézetével, az új oktatási módszerekhez szükséges eszközök megteremtésével. Hablaty esetében a tisztelet kivívása is problémát jelent (mivel nem illeszkedik be a társadalom ideális viking harcos képébe, ezért kevesen fogadják el).  A problémák ellenére is az írás pozitív hangvételű, és minden újítót kitartásra biztat, ezenfelül pedig szakmai tanácsokkal (pl. tantervet javasol neki) is ellátja a fiatal reformert. A kontextusból kivéve a jövő tanárainak egyfajta szakmai motivációja is lehet.

Összességében a Nevelj jedit! szinte tökéletes folytatása az előző két politikai tanulmánykötetnek. A bemutatott világok közül nem csak a mainstreamebbeket (pl. Star Wars, Star Trek, Harry Potter), hanem kevésbé ismerteket vagy népszerűeket is körbejárják a szerzők (pl. Végjáték, Így neveld a sárkányodat). A legtöbb írás nem ragad le egy-egy univerzum pedagógiai bemutatóján, hanem az adott világ problémáival konkrét párhuzamot von saját társadalmunk oktatásával.

A Nevelj jedit! ezen szempontoknak köszönhetően lett olyan kötet, amely egyszerre jelent szórakoztató spekulációt az egyszeri olvasónak, és komoly, szakmai alapokra helyezett kritikák megfogalmazását.

Nagy Ádám (szerk): Nevelj jedit! – A képzelet pedagógiája

Szerzők: Galuska László, Feleki Mirkó, Boráros-Bakucz András, Nagy Ádám, Svitek Szilárd, Körtvélyesi Franciska, Horváth László, Melinda Mikusová, Lőrincz Andrea, Karlowits-Juhász Orchidea

Kiadó: Athenaeum kiadó

Kiadás éve: 2018

Oldalszám: 252 oldal

Értékelés: 9/10 raptor

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.