Sorozat

Emlékekkel táncoló

Hartai Dávid
Hartai Dávid

2018. 06. 12. 08:24

Most már tényleg csak karnyújtásnyira vagyunk a Westworld második évadának befejezésétől. Mielőtt azonban lóhalálában belevetnénk magunkat a minden jel szerint vérrel és lőporral gazdagon tarkított fináléba, a készítők megajándékoztak minket egy filler epizóddal. Ennek úgy nagy általánosságban nem igazán örül az ember, de Akecheta története amellett, hogy szívbemarkolóan gyönyörű lett, képes volt olyan elegánsan mélyíteni a sorozat világát, ahogy még talán eddig semmi és senki. Spoileres kibeszélő a 2. évad 8. részéről.
Korábban a témában:

Abban biztos vagyok, hogy aki az akciók és fegyverpárbajok miatt rajong a Westworldért, az nagyon nem fogja szeretni ezt az epizódot. Ez teljesen érthető, ebben az évadban a vérgőzös western és háborús  hangulat abszolút dominál, így durván kilógott a sorból az e heti egy óra. Viszont a sorozat  pont attól zseniális, mert teljesen különböző szintjein is képes nagyszerűen működni. Ugyanúgy lehet élvezni a jól megkomponált western, vagy éppen szamuráj toposzokra épülő rövid történeteit, ahogy a robotok öntudatra ébredéséről szóló elmélkedéseket. A legújabb sztori az utóbbi réteget erősíti, méghozzá úgy, ahogy azt előtte soha nem láthattuk.

Ezzel sikerült bebizonyítani, hogy van még bőven puskapor a készítők tarsolyában.

A Ghost Nation eddig egy óriási szürke zóna volt a parkon belül, de ez számomra nem igazán volt zavaró. Elvégre miért kéne, hogy minden lakó fontos legyen a fő cselekmény szempontjából? Az meg teljesen evidens, hogy egy western parkban indiánokról szóló narratíva is szerepeljen. Persze néha felsejlett, hogy a törzs viselkedése valahogy elüt az elszabadult cowboyokétól, de elég sok kérdőjel van még a sztoriban ahhoz, hogy háttérbe szoruljon számomra a jelenlétük. Éppen ezért volt egyszerre meghökkentő és zseniális húzás, hogy hirtelen központi szerepet kapjanak az indiánok.

Akecheta sztorija, azon felül, hogy nem számítottunk a karakter jelentőségére, azért igazán érdekes, mert egy teljesen új irányát mutatta meg a mesterséges intelligencia ébredésének. Eddig volt egy Doloresünk, akit Ford kőkemény precizitással vezetett végig az önállóvá válás útján, volt egy Maeve-ünk, akinek szintén kellett egy lökés, hogy elkezdjen szabadon gondolkodni. Az indián viszont az első karakter, aki teljes mértékben önmagától tanulja el az öntudat gyakorlását. Ennek bemutatására pedig a készítők egy olyan felépítést választottak, ami a Westworld legszebb pillanatait idézi. Mert voltaképpen a jelenlegi epizód az, ami a sorozat esszenciáját adja, amiért anno beleszerettünk. Finoman, elegáns intelligenciával magyarázza el nézőinek, hogy mit is gondol a robotok és emberek kapcsolatáról, hova vezet, ha az ember istent próbál játszani.

Márpedig ilyen határozott szimbolikával Robert Ford még soha nem jelent meg istenként. Akecheta útja gyakorlatilag a vallások születésének és az ember egzisztenciális válságának a leképezése. Ahogy elkezd emlékezni, és megpróbálja felfogni mindazt, ami a világról alkotott képébe sehogy sem illik bele, úgy válik spirituális élménnyé számára az előző életeinek sokasága. Majd elkezdi felfedezni világának határait, hogy meghatározza teremtőjét és a mindenhatót. Így, ami eredetileg az emberek számára konstruált játék, neki egész hitrendszerré kezd válni, míg végül alá száll a pokolba, találkozik a mindenhatóval és készen áll a ítéletnap után kivezetni népét egy szép új világba. Ilyen egyszerűen felépített, mégis átgondolt és erős mondanivalóval rendelkező epizódot az első évad óta nem igazán láthattunk, pedig tényleg ilyenkor mutatkozik meg az, hogy nem csak üresen dobálóznak a készítők a hangzatos bölcseletekkel és áltudományos magyarázkodásokkal. Mi lehet a tanulság?

Nolanék akkor a legjobbak, ha nem próbálnak egyfolytában saját maguk fölé licitálni.

Az pedig csak emel az élményen, hogy sikerül egészen organikusan belehelyezni a történéseket az általunk ismert események forgatagába és összefűzni azt William és Maeve haláltusájával. Így még az előző epizód két legfájdalmasabb cliffhangerét is tovább tudták lendíteni. Persze rengeteg kérdést is felvet ez a váratlan fordulat. Mennyiben tudja befolyásolni Dolores terveit egy nála is felszabadultabb tudat, aki ráadásul a halálhozóként tekint rá? Ki a követendő vezér, ha a kijelölt megváltó mellett megjelenik egy rátermettebb személy?  Van-e még egyáltalán bármi relevanciája Williamnek ebben a forgatagban, vagy csak menő látni Ed Harrist cowboy kosztümben?

Akecheta innentől kezdve érdemben kiveheti a részét a robotlázadásban. Hogy kinek az oldalán, az még kérdéses, de két dolog egészen biztos: Az indián hirtelen a legjelentősebb szereplők egyikévé avanzsált, a hús-vér emberek pedig végképp elveszítették a sorozat fókuszát. A Westworld végérvényesen arra az útra lépett, amelyre szerves lény nem teheti be a lábát, viszont végre sikerült elérnie, hogy egy mechanikus karakterrel is tudjunk azonosulni.

Én nagyon remélem, hogy a maradék két részt sem áldozzák fel a fejetlen vérengzés oltárán, mert nagyon régóta most először érzem azt, hogy tényleg van még mondani valója Lisa Joynak és Jonathan Nolannek.

A Westworld legújabb részeit megnézhetitek minden hétfőn az HBO GO felületén.

Az eddigi epizódok kibeszélőit ITT találjátok

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Isten még mindig odaát van?

Halálos túra a rémálmok világába

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.