Könyv

2018 legjobb sci-fi és fantasynovellái napjaink problémáiról mesélnek

Szelle Ákos
Szelle Ákos

2018. 06. 14. 08:01

A Gabo kiadó immár harmadik ízben jelenteti meg az ausztrál Jonathan Strahan író/szerkesztő által összeállított novellaantológiát, melyben neves és feltörekvő szerzők válogatott műveit olvashatjuk. Nem szeretnék irodalomelméleti kiselőadásba fogni, de a novella lételeme, hogy valami fontosat, találót mond a korról, amiben született. A tucatnyi szerző, akiket Strahan felvonultat, nem is akarják elodázni a feladatot: legyen szó bár űrhajós akciótörténetről vagy weird fantasy-ról, a kötet íróinak – többnyire – nagyon határozott véleménye van arról, milyen is a világ 2017-ben. Lássuk, milyen gyöngyszemeket rejt az idei gyűjtemény!

Korábban a témában:

Más világ

Magyar sci-fi- és novellakedvelőként az ember már az előszó olvasásakor elszontyolodik egy cseppet: Strahan hosszasan sorolja, milyen rangos és nívós műhelyek működnek az USA-ban és a UK-ben, ahol remekebbnél remekebb novellák és kisregények jelennek meg hétről hétre, hónapról hónapra. Idehaza csak álmodhatunk olyan online portálokról, mint a Tor.com, a Clarkesworld vagy éppen a Lightspeed, ahol nemcsak a műfaj szupersztárjai publikálnak, de fiatal reménységek is rendszeresen megjelenési lehetőséget kapnak. És akkor a hagyományos kiadókról, akik szintén előszeretettel karolnak fel novellistákat, még nem is beszéltünk. Itthonról nézve sajnos ez is sci-finek tűnik.

Nőügyekkel foglalkoznak

Time’s Up, MeeTo – aligha voltak ennél többet emlegetett, elemzett, magasztalt vagy éppen pokolba kívánt kifejezések a tavalyi évben. Nem véletlen tehát, hogy a nők a novellákban is kiemelt helyet kaptak:

szinte nagyítóval kell keresni az olyan írást, melynek ne egy hölgy lenne a főhőse, és ami így vagy úgy ne reflektálna a legújabb kori feminista törekvésekre.

A legjobban sikerült darab a témában talán Charlie Jane Anders Ne vádolj, és nem perelek c. novellája, ami egy igen sötét jövőképen keresztül mutatja be, mi történik, ha elvesznek azok a szabadságjogok, melyeket ma oly természetesnek veszünk, és amiket oly természetesen divatos manapság ekézni.

Hasonló kérdéseket feszeget Nick Wolwen is az Egy kontra vallomásában, ő ugyanakkor abból a feltevésből indul ki fanyar írásában, hogy a 21. századot uraló PC-beszédmód milyen veszélyeket rejt magában. Ez a világ nagyon hasonló a Black Mirror Nosedive c. epizódjában bemutatott helyzethez: válogasd meg gondosan minden szavad, simulj be a társadalmi rendben, szerezz minél jobb értékelést a közösségtől, különben véged!

Ilyenek voltunk

Ha valaki a jövőben majd 2017 novellaterméséből akarja kiolvasni, milyen is volt a világ korunkban, bizony elég lehangoló képet kap: tönkretettük a bolygót, értelmetlen háborúkat vívtunk és embertelen kormányokat juttattunk hatalomba. Khaalidah Muhammad-Ali kicsit zavaros, ám fontos fantasy-jéban például azt ecseteli, hogy az iszlám és a nyugat szembenállása akár egy új hitháborúhoz is vezethet, míg a Turing-gép diszkrét bája című élvezetes és intelligens novella arra keresi a választ, hogy mi történik a középosztállyal, ha a robotizáció és a mesterséges intelligencia kiszorítja őket a munkaerőpiacról.

A menekültkérdés az elmúlt évek egyik legtöbbet tárgyalt témája, erre reflektál Dave Hutchinson a Babilonban.

A novellában egyszerre kel életre Orbán Viktor legédesebb vágya és legszörnyűbb rémálma, hiszen Európa a totális bezárkózás politikáját választja, ahova bevándorló be nem teheti a lábát.

Csakhogy egy szerkezetnek köszönhetően bármely afrikai, közel-keleti emberből varázsütésre szőke, kékszemű európai varázsolható. Zavarba ejtő, első osztályú fanyar humorral átszőtt írás ez, ami a menekültválság mellett a fake news kapcsán is elejt néhány csattanós kommentet.

Mindenképp érdemes még kielemelni Vina Jie-Min Prasad Válogatott falatok című vicces és gondolatébresztő novelláját, ami a bionyomtatás és a húsevés témáját boncolgatja. A mű egyszerre szórakoztató krimi és hátborzongató disztópia. Az Asszonyaik jajveszékelése ugyan irodalmi értéket tekintve elmarad az átlagtól, ellenben könyörtelenül visszaköszön benne napjaink Amerikája. Feketék elleni erőszak, feketék által elkövetett erőszak, rendőri túlkapások stb. Mindez pedig a fekete mágia köré szőve, kényelmetlen igazságokat bemutatva.

Ínyenc falatok

Természetesen nem minden írás foglalkozik a világ nagy dolgaival, viszont ezen darabok is bőven megérdemlik a figyelmet. Kelly Barnhilltől az Alighanem még mindig kiválasztott például egy szarkazmussal vastagon átitatott fantasy, ami magának a műfajnak a létjogosultságát firtatja. Vajon létezik-e egyaltalán fantasy, vagy mindez csupán álom/elmebaj? A rideg valóságba helyezett műfajelemek egészen különleges hangulatot teremtenek. Ha pedig már különleges hangulatnál tartunk, muszáj kiemelni Caroline M. Yoachim Kilences karnevál című novelláját, ami egy csodás, imádnivaló remekmű apró, mechanikus robotokról Szekrényországban.

Maureen McHugh Járdák c. elbeszélése egy mikro időutazás sztori, és bár ebben a témában kifejezetten nehéz újat mondani, az amerikai írónőnek bizony sikerült. A kötet legjobban sikerült írása ugyanakkor nálam egyértelműen Max Gladstone tollából a Crispin modellje. Ebben a zseniális és megfilmesítésre is érdemes fantasynovellában a művészet erejével idézik meg a túlvilág démonait.

A sötét hangulat jól megírt párbeszédekkel és remek karakterekkel vegyül, az eredetiség pedig szinte szétfeszíti az oldalakat.

We’re all living in Amerika

Bár Jonathan Strahan kiváló munkát végzett a válogatás összeállításakor, mégis nehéz túllépni azon, hogy mennyire dominálnak az angolszász, elsősorban amerikai és brit írók. Van ugyan némi kitekintés a világirodalom felé, hiszen indiai és közel-keleti szerzők is helyet kaptak, de ennél bátrabban is meríthetett volna a szerkesztő más országok és kultúrák műveiből. Ennek persze alighanem nyelvi korlátai is vannak, mégis van bennem némi hiányérzet.

A kötet másik hibája, hogy nagyon, nagyon, de tényleg nagyon hosszú. Nem tudom elhessegetni a gondolatot, hogy egynémely novella csak a helykitöltés miatt került a válogatásban, hiszen színvonaluk messze elmarad a fent említett írásokhoz képest. Karl Schroeder Ázsió c. műve például inkább egy száraz gazdasági elemzés, mint szépirodalom, Daniel Abrahamtől a Csúfos torony pedig nem több mint fantasyközhelyek laza gyűjteménye. Sokat persze ezek a kevésbé sikerült darabok sem vonnak le a kötet értékéből, ami összességében nemcsak minőségének, hanem kuriózum jellegének köszönhetően is ajánlott a műfajok szerelmeseinek.

Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018

Kiadó: Gabo
Kiadás éve: 2018
Eredeti cím: The ​Best Science Fiction and Fantasy of the Year 12.
Oldalszám: 624
Értékelés: 8/10 raptor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Isten még mindig odaát van?

Halálos túra a rémálmok világába

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.