Könyv

Kapudrog az irodalomhoz: A young adult-irodalom kezdetei

Scheirich Zsófia
Scheirich Zsófia

2018. 08. 04. 08:01

A young adult szó hallatán az emberek két csoportra oszlanak: azokra, akik felszisszennek és a bugyuta, minden zsánerbe belefolyó tinifilmekre és könyvekre gondolnak, és azokra, akik éltetik ezeket a történeteket. Az Oknyomozó raptor legújabb három részes cikksorozatában, a Kapudrog az irodalomhozban ezt a sok előítéletet és félreértést övező műfajt vagy kategóriát járjuk körül annak elmúlt trendjeit vizsgálva. Az első részben kiderül, mit nevezünk young adultnak, mióta létezik, és mennyit köszönhet Harry Potternek.
Korábban a témában:

A young adult az a vámpíros szerelmes ponyva?

A young adult (YA) kifejezés hallatán számos sztereotípia beugorhat az embernek. Elég a műfajt csak felületesen szemlélő magyar és külföldi cikkekbe vagy blogbejegyzésekbe beleolvasni: szerintük a YA csak a tizenakárhány éves, főleg lányokat megcélzó, fantasztikus elemekkel átszőtt ponyvaregényeket takar, amelyek ráadásul sem nyelvileg, sem tartalmilag nem minősülnek igazi irodalomnak. Az utóbbi évek slágerkönyvei között találunk bőven olyan műveket, amik megfelelnek a fenti ítéletnek, de mint minden esetben, a teljes kép ezúttal is jóval árnyaltabb.

Chris Crowe, a Brigham Young egyetem professzora szerint

a young adult fiction a felső tagozatos diákok és a középiskola végzősei közötti közönséget (vagyis a 12-18 közötti korosztályt) megcélzó, 1967 után megjelent könyv (hogy miért ezt az évszámot jelöli meg, arra később kitérek), ami bármilyen műfajú lehet.

Ez alapján elég szabadon értelmezhető a YA, a naplóregénytől egészen a horrorig bármire ráaggathatjuk ezt a címkét. Ennek ellenére azért pár közös tulajdonság határozottan felfedezhető ezekben a történetekben.

Egy young adult könyv főszereplője általában egy 12-18 év közötti fiú vagy lány (ezzel is kijelölve, ki az elsődleges célcsoport), aki vagy komoly krízishelyzettel néz szembe, vagy nagy változásokon megy éppen keresztül. A leggyakoribb konfliktusaik a felnövéssel, önmaguk keresésével,  az önbizalomhiánnyal vagy a felnőttekhez fűződő új viszonyukkal kapcsolatosak. Több tinédzserregény ennél is bátrabb, és mindenféle kisujj eltartás vagy idegenkedés nélkül képes tabunak számító témákat is  közönsége elé tárni: ilyen a szex, a tiltott kapcsolatok vagy más olyan témák, amivel nagy valószínűséggel találkozik élete ezen szakaszában egy fiatal. Ezenfelül – főleg az utóbbi évek bestsellereiben – a YA-k aktuális kérdésekre és jelenségekre reagálnak, emiatt viszont magas az elavulási faktoruk (az olvasója tíz évvel később nem biztos, hogy úgy fogja értékeli az adott művet, mint ma).

David Lean Twist Oliver c. filmje

Mióta beszélhetünk young adult irodalomról?

Maga a műfaj (vagy üzleti céllal kreált kategória – ez vitatott) alakulása összefügg azzal, hogy az emberiség éppen hogyan gondolkodott a gyerekkor fogalmáról. Mai szemmel nézve megrázó lehet, hogy egykor a gyerekeket megnevelnivaló kis lényeknek tekintették, vagy miniatűr felnőttként kezelték őket. A köztudatban ma élőhöz hasonló gyermek és gyermekkor fogalmak a 18-19. században kezdtek teret nyerni. Ebben nagy szerepe volt Sarah Trimmer angol gyermekirodalom-kritikusnak és oktatásreformernek, aki a The Guardian of Education c. művében elsők között választotta szét a gyermek- és a (young adult) tinédzserkort. A későbbiekben az új szemléletnek köszönhetően születtek meg a gyermek- és ifjúsági irodalom első jelentős művei, mint a Twist Olivér, az Alíz Csodaországban vagy a Tom Sawyer kalandjai.

A young adult fiction következő fontos állomása az 1940-es évek, amikor gazdasági és társadalmi színtereken is felfigyeltek a fiatal felnőttekre. Ekkor tűnik fel először maga a tinédzser szó is a Popular Science Monthly magazinban. Trimmerhez hasonlóan itt már nem csak gyerekekre és felnőttekre osztják a társadalmat, hanem elismerik annak létjogosultságát, hogy a 12-18 év közötti  korszak a felnőtté válás egy teljesen elkülöníthető szakasza. Az újonnan “felfedezett” korcsoportra a piac is reagált: Amerikában ekkortájt jelennek meg a kifejezetten fiatalokat célzó magazinok (például 1945-ben a Seventeen), rádióműsorok és filmek (pl. A Date with Judy, The Roy Rogers Show). Ennek ellenére az irodalom csak sokkal később reagált a pubertások igényeire.

A kívülállók filmadaptációja Francis Ford Coppolától

Igaz az 50-es években jelentek már meg olyan könyvek, amelyekben fiatalok a főhősök, (pl. Zabhegyező, A Legyek Ura, vagy az akkori fantasztikus irodalom, élén Asimovval és Bradburyvel) és témájuk  érdekes, érthető lehet tinédzserek számára is, viszont még nem kifejezetten ők voltak a célközönség. A kifejezetten ennek a korosztálynak íródott művek felbukkanására egészen a 60-as évekig várni kellett. Az első mai értelemben vett young adult könyv S. E. Hinton Kívülállókja volt 1967-ben; definíciójában Crowe emiatt hivatkozik fontos évszámként ’67-re, jelentős változásnak tekinti a klasszikusokhoz vagy más fiataloknak szánt művekhez képest. Hinton könyve szinte megrázta az akkori olvasóközönséget: az addig boltokban kapható, kisvárosban játszódó, szirupos ifjúsági regények (junior novel) után szinte megváltás volt valós fiatalkori problémákról olvasni. Erre Hinton remekül ráérzett, szerinte:

A tinédzsereknek olyan regényekre van szükségük, amik róluk szólnak.

A Kívülállókat további realista YA-k követték, mint például Robert Cormier Csokoládéháborúja (1974), Barbara Wersba Run Softly, Go Fastje (1972), vagy Robert Lipsytetől a The Contender (1967). Utóbbi mű  azért is emelkedik ki kortársai közül, mert elsőként tett meg afro-amerikai személyt egy tinédzsereknek szóló történet főszereplőjévé.

Ezek a regények megmutatták, hogy a young adult irodalomban nagy potenciál rejlik.

Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogyan segíthetünk a felnövekvő fiataloknak, hogyan tehetjük számukra könnyebbé a felnőtté válást. A következő időszak YA regényei a Hintonék által kijelölt úton haladt tovább: olyan megosztó témák beemelése, mint az öngyilkosság, a szexuális erőszak, szülő(k) halála (addig ezek csak a felnőtteknek szánt irodalomban jelentek meg) tovább emelték a YA megbecsülését. Emellett a könyvpiac és a könyvtárak is nagyobb figyelmet fordítottak ezekre a regényekre, az őket megillető helyre kerültek, és immár a piac fontos tényezőjeként kezdtek tekinteni rájuk. Egyesek viszont rövid életű jelenségnek gondolták a young adultot. Az akkori jóslatok úgy tartották, hogy a 90-es évekre bőven lecsengenek majd ezek a regények.
A kritikusok egyvalamire nem számítottak: 1997-ben megjelent a Harry Potter és a bölcsek köve.

Harry Potter nem csak a varázslóvilágot, hanem a young adult irodalmat is megmentette

Több, mint 20 éve, hogy J. K. Rowling kicsalogatta a lépcső alatti gardróbból a tizenegy éves, vézna, szemüveges fiút, de még mindig érezteti hatását a young adult irodalomban – annak ellenére, hogy az írónő nem young adultnak szánta történetét. Több, mint 500 millió példányban kelt el, 73 nyelvre lefordították, köztük latinra és ógörögre is, a nyomában pedig sikeres mozifilmek, kiegészítő kötetek, spin-off filmek, színházi darab, na és persze élménypark is készült. Megnyert magának egy teljes korosztályt, hatására számtalan ember szerette meg az olvasást (nem beszélve a fantasztikus irodalomról!), több ma menőnek számító írót ihletet meg, nyomán a gyermekkönyvpiac fontos tényezővé vált és hihetetlen fejlődésnek indult. Ahogy a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején, úgy most is felmerül a kérdés: Mit tudott Rowling, amit mások nem?

Claire Fallon a Huffington Postban próbált utána járni a dolognak Rowling kortársai (például Tamora Pierce) és szakmabeliek (például Peter Glassman, a Books of Wonders könyvesbolt alapítója) segítségével.

Fallon és Glassman arra jutott, hogy semmi új nincs a Harry Potterben.

A bentlakásos iskolákban játszódó történetek hosszú sora idézhető fel csak az angolszász irodalomból (pl. Tom Brown’s School Days, A padlásszoba kis hercegnője vagy Enid Blyton gyerekkönyvei), a varázslótanonc figurája sem új, elég Ursula K. Le Guin A Szigetvilág varlázslója vagy Diana Wynne Jones Chrestomanci-krónikák sorozatára gondolni (ezeket Rowling saját inspirációinak is vallja). A hőssé váló fiú toposza pedig szintén hosszú történetre tekint vissza. A Harry Potter varázsa inkább abban rejlik, hogyan illeszkednek egymáshoz a már jól ismert történeti elemek.

A Harry Potter valóban a régi, bentlakásos iskolában élő gyerekekről szóló történeteket vette elő. Ezek egy kicsit uncsivá és divatjamúlttá váltak, amikor jött a Harry Potter, de a boszorkányok, varázslók és mágia hozzáadása új életet adott a formának – mondja Dr.  Michelle Smith a Deakin egyetem professzora.

Pontosabban ez is. Ugyanis más téren is újításokat hozott be a gyerekkönyv piacra, amelyek később a young adult irodalomba is beépültek, és addig nem látott fejlődésnek indították a műfajt.

Ahogy a YA történeti áttekintése is mutatja, a gyermek- és ifjúsági irodalom piacát főleg a realista, tinédzserek mindennapjaihoz közel álló történetek uralták, amelyek nagy hangsúlyt fektettek a társadalmi problémákra – mondja Catharine Clarke irodalmi ügynök. Bukkantak fel fiataloknak szóló fantasykönyvek, de nem kaptak akkora visszhangot. Sőt a 80-90-es években kifejezetten rizikósnak tartották az ilyen típusú regények kiadását, ugyanis akkor a fantasy egy marginális zsánernek számított, amit kicsit lesajnálóan is kezeltek, sőt Dr. Smith szerint senki se nyúlt volna egy fantasyhez, mert divatjamúltnak számított.

Azonban a Harry Potterrel megtört a jég: a fantasy ismét izgalmassá sőt, mainstreammé vált. Újra érdekesek (és persze eladhatóak) a klasszikus fantasyk, mint például a Narnia krónikái vagy Madeleine L’Engle Időcsavarja. Carson Levine, az Elátkozott Ella szerzője egy fontosabb pozitív hatásra is felhívja a figyelmet: egyre több fiatalokat célzó fantasy jelent meg a piacon. Elég visszagondolnunk a 2000-es évek más sikeres young adultjaira: Darren Shan Rémségek cirkuszára és annak folytatásaira, a Bartimaeus-sorozatra, de a magyar irodalomból említhetjük Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című regényét és folytatásait, amely szintén a Harry Potter hatására született meg.
Egyértelmű, hogy a fiatalok vágytak a hasonló, elképzelt világok felfedezésére.

Rowling kis varázslója nem csak a fantasyt hozta felszínre az irodalom elfeledett zugából, hanem a piaci szokásokat is megváltoztatta. A Harry Potterben számos olyan elem ötvözete fedezhető fel, amikről a kiadók úgy gondolták, a gyerekek nem szeretik. Ilyenek például a hosszú epikus történeteket elbeszélő többrészes sorozatok, amiket ráadásul a legelejétől kell követnie az olvasónak, hogy teljesen megértse. A korábbi elgondolások szerint az ilyen művek nem kötik le igazán a fiatalokat. Az akkori gyermek- és ifjúsági regénysorozatok ehhez igazodtak: egy könyvsorozathoz számos kötet tartozhatott, de ezek egymással nem függtek össze, azaz az olvasó bármelyik részbe könnyedén belekezdhetett előismeretek nélkül. Ilyen volt például a Nancy Drew esetei vagy a 100 részt is megélt The Babysitters-Club.

Rowling a hét részes könyvsorozatával a korábbi feltevéseket megcáfolta, hiszen az újabb és újabb, egymásra épülő részeket egyre nagyobb várakozás előzte meg. Ráadásul elérte, hogy az egyre hosszabb könyveket is szívesen olvassák. A 90-es évek könyvkiadói gyakorlata szerint egy gyerekeknek szóló könyv nem lehetett hosszabb 200 oldalnál, mert úgy tartották, azon felül nem olvassák el a fiatalok, sőt ennél hosszabb szöveggel nem is szabadna őket terhelni. Rowling ehhez képest egy 270 oldalas könyvvel jelentkezett, és ez mégsem jelentett problémát a célcsoportnak, sőt a későbbi, 624 oldalasra duzzadt Halál ereklyéi sem. A The Telegraph szerint a regény sikerének hatása a piacon is megmutatkozott:

1996-ban, a Bölcsek köve megjelenése előtt egy 12 éveseket megcélzó könyv átlag hossza 140 oldal volt. 2006-ra az átlag oldalszám 175-re, 2016-ra pedig már 290 oldalra emelkedett.

Ugyanakkor Rowling sem hagyta teljesen figyelmen kívül a piaci szokásokat. A Harry Potter első három köteténél az írónő követte az akkori gyerekkönyvek felépítését: ezt tükrözi az új roxforti év = új kaland felállás. Az új részek pedig mindig aktuálisak tudtak maradni a közönség számára, hiszen az olvasók együtt nőttek fel a szereplőkkel és azok problémáival. Míg az első könyvek a beilleszkedés és a barátság témáit járták körül – ami leginkább egy általános iskolából a középiskolába kerülő diákot foglalkoztat, addig a negyedik-ötödik kötet tinédzsereket érintő problémákat mutat be: első szerelem, önkeresés, felelősségteljes döntések meghozatala. A Harry Potter-könyvekkel együtt felnövő gyerekeknek a regények fejlődésfolyamata egy olyan intenzív élményt jelentett, amit addig máshol nem tapasztaltak. A kviddicsmeccsek, a Sötét nagyúr fenyegetése, vagy a varázsló világ sorsának alakulása izgalmain túl Rowling ezzel az élménnyel is megnyerte magának a gyerekeket, majd a fiatal felnőtté érett olvasókat.

A gyermek- és ifjúsági könyvek piaca ezzel komoly üzletté vált. Dr. Smith szerint ekkor realizálódott, hogy ezek a könyvek többet hozhatnak, mint a felnőtteknek szánt irodalom. Ez a vásárlóerő nem csak a könyvpiacon van jelen, hanem más területekre is átirányítható, például a moziba. 2001-ben mutatták be a Harry Potter és a bölcsek köve filmváltozatát Chris Colombus rendezésében, ami meglepő sikert hozott, az azt követő további 7 filmmel egyetemben.

Vitathatatlan, hogy J. K. Rowling nagy változásokat hozott a gyerekkönyvek piacán. Azonban ahogy a közmondás tartja, minden csoda három napig tart. Mi történt a young adult irodalomban, miután megjelent a Halál ereklyéi? Jött-e más Harry helyére, és ha igen, hogyan? A cikk második részében többek között ezekre a kérdésekre keressük majd a válaszokat.

Források:

Chris Crowe: Young Adult Literature: What is Young Adult Literature?

Michael Cart: How “Young Adult” Fiction Blossomed With Teenage Culture in America

PBS Digital Studios: The Evolution of YA: Young Adult Fiction, Explained

Claire Fallon: How “Harry Potter” Saved Young Adult Fiction

Eliza Buzacott-Speer: The ‘Harry Potter effect’: How seven books changed the face of children’s publishing

Emily Bearn: Harry Potter at 20: how the series rewrote the book on children’s literature

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.