Könyv

Kapudrog az irodalomhoz: Megszólalnak a magyar YA-sok

Scheirich Zsófia
Scheirich Zsófia

2018. 08. 25. 08:01

A Kapudrog az irodalomhoz című cikksorozatból eddig kiderült, mi az a Young Adult irodalom, pontosan mikortól beszélhetünk róla, hogyan alakította át a gyermek és ifjúsági könyvek piacát a Harry Potter, és hogy miért is lehetett annyira vonzó a Twilight és Az éhezők viadala-széria. De vajon most mit olvasnak a fiatalok? A sorozat lezárásaként a magyar Young Adult szakértőit és rajongóit szólaltattam meg a témában: Varga Bea (On Sai) író, viselkedéselemzőt és a Könyvmolyképző Kiadó vezető szerkesztőjét; Holden Rose (Kovács Attila) írót, a Főnix Könyvműhely gyermek és ifjúsági könyves szerzőjét; Szombati Bettinát, a Niitaabeel Világa blog szerkesztőjét és a Libri egykori munkatársát, valamint Boór Andreát, az Inside my head csatorna vloggerét.
Korábban a témában:

Milyen témák érdeklik a fiatalokat?

Első kérdésemre mindannyian hasonló véleménnyel reagáltak. Varga Bea szerint a fiatalokat  általában az önismereti útkeresés, a baráti kapcsolatok és az első szerelmek érdeklik. Kovács Attila ezenfelül gyakori témaként említi a meg nem értettség érzését, a másságot és persze a kalandokat. Szombati Bettina viszont kiemeli, hogy azért az utóbbi években sokat változott a közönség ízlése és érdeklődése, amit nagyban befolyásolnak a trendek (például pár éve a vámpírok örvendhettek, most viszont a realistább történetek futnak), de vannak örök témák: ilyen szerinte az iskolában játszódó történetek, amit itthon Leiner Laura Szent Johanna Gimi sorozatának töretlen sikere is igazol. Boór Andrea szerint minden érdekli a tinédzsereket, ami róluk szól, az úgy nevezett „contemporary” kortárs YA (az olyan történetek, amelyek a valóságban is megtörténhetnek) most úgy tűnik populárisabb , de a régebbi trendek (pl. fantasy, disztópia) szintén jelen vannak még mindig.

Varga Bea szerint kétféle young adultot különböztethetünk meg: eszképista és érzékenyítő könyveket.

Az elsőt azok veszik, akik elvágyódnak a mindennapokból, és feltöltődni, kikapcsolódni szeretnének, akár misztikus-romantikával, akár iskolai történetekkel. A második pedig a fiatalokat érdeklő keményebb témákkal foglalkozik pl. betegség, zaklatás, családi erőszak, nemi identitás, vagy bármi, amit nem mernek felnőttekkel megbeszélni. A világ túl nagyot változott, mégis mit tud egy negyvenöt körüli szülő a netes zaklatásokról?

Viszont – teszi hozzá – ezekre a könyvekre is jellemző még a burok, mely az egész YA irodalom sajátja: a világ igazságos, a dolgok jó véget érnek, vagy ha nem, és meghal a főhős, akkor is nagyon erős pozitív üzenet marad a könyv becsukása után.

Emellett kiemelte még, hogy a lányok jelentik a jelentősebb vásárlóerőt, de érezhető, hogy a fiúk is keresik új olvasmányaikat az Egy ropi naplója és a Percy Jackson után. A lányokat általában a mindennapi problémákat feldolgozó könyvek (mint a Netflix sorozat végett felkapott Tizenhárom okom volt) vagy a misztikus-romantikus regények érdeklik. A vámpírok helyett most a démonos-angyalos sorozatok mennek, de a kelta mitológiára épülő tündéres könyvek is reneszánszukat élik. Továbbá a történelmi-romantikus történetek is népszerűek, illetve Szombati Bettina szerint  még az iskolában játszódó könyvek is igen kedveltek az ő körükben. A fiúknál inkább a számítógépes játékokra épülő regények kelendőbbek (pl. Assassin’s Creed) vagy azok, melyek erős humorral húzzák be az olvasót.

Milyen gyorsan jutnak el a hazai piacra az új YA trendek?

Varga Bea úgy látja, a young adult könyvek piacára érkeznek meg leghamarabb a külföldi trendek, ami a kiadók között hatalmas versenyt eredményez, amit még a fiatal közönség felől érkező nyomás is hajt: ha egy külföldön felkapott cím nem jelenik meg minél hamarabb magyarul, akkor inkább eredeti nyelven veszik meg a vágyott könyvet. Viszont azt is fontos kiemelni, hogy a világirodalom egészéből csak az angolszász irodalmat látjuk viszont a hazai könyvesboltok polcain: más nyelvterületről jóval lassabban, és erősen megszűrve kerülnek át az írások hazánkba.

Hogy mi zajlik a kínai, orosz, egyiptomi YA terén, arról Európában alig van fogalmunk, ami sajnos hatalmas hiány.

Kovács Attila úgy látja, hogy  az új trendek már akár „real-time”-ban is jönnek, hisz a mai Y és Z-generáció jól beszél angolul vagy más idegennyelven, a technikának köszönhetően pedig szinte minden azonnal elérhető – így az első “kíváncsi fecskék” a kinti megjelenéssel egy időben élvezhetik az újdonságokat. Innen pedig – mondja Kovács Attila – minden azon múlik, hogy melyik hazai kiadó szeretné, vagy tudja felkarolni a dolgot. Viszont itt jön az egésznek a lutri része:

Kiszámíthatatlan, hogy itthon milyen könyvek tudnak felpörögni.

Ami külföldön bestseller, az itthon bukás is lehet, így minden új sorozat, irányzat megjelentetése nagy kockázattal jár. A jól felépített, hollywoodi filmeket idéző akció/romantikus történeteknek nagyobb esélye van a befutásra, viszont a formabontó, újszerű művek esetében csak 50% esély van a sikerre: vagy tetszeni fog, vagy nem.

Ezzel szemben Szombati Bettina azt mondja, könnyebben megjósolható, hogy mi lesz sikeres. Ugyanis a hazai kiadók többsége figyelemmel kíséri a külföldi trendeket, és viszonylag hamar kiderül, mi lesz a befutó, így itthon már előre tudnak tervezni. Viszont akadnak olyan szerzők is, akik akkora népszerűségnek örvendnek mind külföldön, mind itthon, hogy műveik jogait szinte azonnal megveszik a hazai könyves vállalkozók. Ilyen írók például Gail Formann vagy John Green.

Boór Andrea inkább változónak érzi az új trendek hazai megjelenését. Ha például egy könyvből film készül, arra gyorsabban lecsapnak a hazai kiadók, mert sokan vesznek meg egy könyvet, ha az adaptációt is kap – ez egy magyar kiadó számára biztosabb bevételt jelent. Más aránylag sikeres szerzők, akiknek a műveiből még nem készült film vagy sorozat lassabban jutnak el a magyar piacra.

És ennél a pontnál érdemes ismét említeni az Kovács Attila által behozott lutrit. Szombati Bettina szerint azért bőven vannak olyan könyvek, amik kint szinte azonnal berobbannak a köztudatba, itthon viszont nem hozzák a várt eredményt. Ez esetben a kiadóknak mérlegelniük kell, hogy érdemes-e az itthon bebukott szerző további munkásságával foglalkozni, és sajnos a legtöbb esetben negatív döntés születik.

A trendek kapcsán Varga Bea a magyar YA szerzőkre is kitért. A hazai írók figyelemmel kísérik a külföldi trendeket és ezek mentén dolgoznak saját történeteiken, viszont gyakori gond, hogy az írók beleesnek a másolás csapdájába. Példának az iskolás történeteket hozza: van már magyar sulis regény, mint a Szent Johanna Gimi vagy a Sulijegyzetek sorozat, de olyan regények, amelyek a magyar kamaszok problémáival mélyebben foglalkoznának, alig, és ami van, az is inkább a szépirodalom felől érkezik, és gyakran nem tekinthetőek „igazi” YA-nak (vagyis a mű és a célközönsége nem találnak egymásra), így a fogyási adatok sem látványosak.

Mit olvasnak a külföldi fiatalok és mit a magyarok?

Varga Bea a trendek felől közelítette meg a kérdést. A sci-fi disztópiák külföldön jó fogyásnak örvendnek, itthon viszont nem annyira. Például az Éhezők viadala nagyon jól ment itthon, de nem alakult ki olyan farhulláma nálunk, mint az Alkonyatnak. Inkább volt egyedi siker a magyar piacon, míg az amerikai piacra Suzanne Collins és Stephenie Meyer könyvei is erősen hatottak. Hasonló példa még a zombik esete is: külföldön igazán nagy hulláma volt a zombiknak nemrég, mi ebből itthon csak egy-két sikeresebb könyvet láttunk, mint az Eleven testek. Viszont a nem romantikus vonalról jövő zombi könyvek, mint a Zombi túlélő kézikönyvet vagy a Z-wart viszonylag nagy érdeklődés fogadta itthon is.

Szombati Bettina szerint több olyan kortárs szerző is akad, akiknek az új könyveiket világszerte nagy várakozás előzi meg: Sarah J. Maas az Üvegtrón fantasy sorozat szerzője, Colleen Hoover, a Maybe Someday romantikus regény írója, két mostani példát említve. Viszont számára meglepő, de a hazai piacon még mindig a legjobban fogyó könyvek közé tartozik a Harry Potter, noha már jó pár év eltelt a legutolsó kötet megjelenése óta. A már többször említett Leiner Laura újabb könyvei is rendszerint a sikerlistákon szerepelnek, mint például a Bexi. Az idén még nagyon felpörgött a Ready Player One fogyása is:

Ahogy meglengették a hírt, miszerint mozivászonra kerül ez az alkotás, napokon belül elfogyott a teljes országos készlet a könyvből. Az emberek türelmetlenül várták az újrakiadást, mely körülbelül a filmmel egy időben jelent meg, s akkor is tekintélyes mennyiségű könyv fogyott a már régebbi megjelenésű kötetből.

Van most olyan YA, ami robbanhat akkorát a könyvpiacon, mint a Harry Potter, az Alkonyat vagy az Éhezők viadala?

A young adult könyvek közönsége egy folyamatosan változó olvasói csoport – mondja Varga Bea. Az elsődleges olvasóréteg a középiskolások. Varga Bea szerint itt az a kérdés, hogy a YA területére begyűrűznek-e a middle grade mitológiai feldolgozásai (pl. görög témák, amit a Percy Jackson elkezdett); folytatódik-e a hullám, ami a Grimm-mesék újramesélésével elkezdődött; illetve, hogy milyen mélységű lesz a problémafeldolgozó irodalom.

Boór Andrea szerint a külföldön felkapott könyvek hazai megjelenését  nagyon várják az olvasók. Elég felnézni a közösségi médiára: ezt látni lehet az új könyveknél és kiadói posztoknál lévő kommentekből. Viszont a vlogger azt is látja, hogy a nagy franchise-ok kiesése után nem igazán van nagy kedvenc. Most rengeteg könyvből válogathatunk, de szerinte

Olyan kicsit, mintha megoszlott volna a piac, hiszen rengeteg könyv jelent meg a YA alműfajaiban. Talán pont ez a sok lehetőség az, ami gyengíti is magát a piacot.

Hogy mostanában népszerűnek tűnő realista történetek (pl. John Green regényei vagy a nemrég moziban is bemutatott Simon és a Homo Sapiens lobbi) nem tudják megismételni akár a Harry Potter, akár az Éhezők viadala sikerét, az részben egykötetes mivoltuknak köszönhető: hiányzik az a várakozás, ami például a Harry Potter sorozat új köteteinek megjelenését megelőzte, vagy a Éhezők Viadala filmeknél tapasztalt hasonló atmoszféra.

A YA  könyvek sikere kapcsán Varga Bea felhívja még egy másik közönségre is a figyelmet: a 35-40 felettiek, akik jelentős vásárlóerővel rendelkeznek. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy habár a YA-k célközönsége a 12-18 év közötti korcsoport, ennél jóval idősebbek is kezükbe veszik ezeket a regényeket (az The Atlantic cikke szerint a YA olvasók 55%-ka 20 év feletti). Ők – Varga Bea állítása szerint – a mindennapok rohanása közepette visszatérnek pihenésképp ezekhez a könyvekhez, és itt lépnek be új vásárlóként. Ezt alátámasztani látszik Szombati Bettina állítása, miszerint itthon a YA könyvek fogynak a legjobban, mert nem csak a tinédzserek veszik meg őket.

Tüskék és rózsák udvara: a trónkövetelő NA?

Varga Bea még említ egy harmadik olvasóréteget a YA-n belül: az Alkonyat rajongókat. Őket kilépő csoportként írja le, akik még megveszik az újabb young adult könyveket, de felnőttesebb történeteket szeretnének. Egy részük a New Adult regények felé fordulnak (ezek a már huszonévesek problémáival foglalkozó művek), amit a Könyvmolyképző Kiadó saját eladásain is érzékel. Például a Papír hercegnő című regény már elővételben elfogyott, az első nyomás ki se jutott a boltokba, a fantasy terén pedig Sarah J. Maas udvari intrikával átszőtt fantasyje, a Tüskék és rózsák udvara tarol.

Mint viselkedéselemző úgy látom, nem az a fő kérdés, hogy mi lesz az új YA robbanás, hanem inkább az, hogy a jelenlegi NA bumm leszakítja-e az olvasók felét, és a YA újra beszűkül-e a középiskolásokra, radikálisan átrendezve a fogyási adatokat, vagy pedig párhuzamosan fejlődik a YA és a NA. Nagyjából öt-hat év, és kiderül.

vissza a címlapra

Tovatűntek a bűbájos boszorkák

Áldozatból mondabeli hőssé válni is egy opció

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.