Könyv

A történelem mellékvágányán nem beszélhetnénk fejlett Nyugatról

Nagy Judit Áfonya
Nagy Judit Áfonya

2018. 10. 08. 08:01

Az alternatív történelem a fantasztikum egy olyan alzsánere, melynek alapja az a kortalan elméleti játék, hogy miként alakulhatott volna a világ sorsa, ha egy-egy esemény másképp, vagy egyáltalán nem történik meg. Egy ilyen gondolatkísérleten alapul Keith Roberts regénye, a Gőzkorszak is.
Korábban a témában:

Persze már számtalan írót ihletett meg az ötlet, hogy a történelem másként is alakulhatott volna. Pályája során rengeteg fantasztikus, de SFF-témát csak ritkán érintő szerző is tett már kitérőt a szubzsáner területére. Az ember a Fellegvárban (1962) újragondolt Amerikájával Philip K. Dick olyan nagy hatást gyakorolt az alternatív történelmi regényekre, hogy az még napjainkban is érezhető, de mindenképp említésre méltó példa Robert Harristől a Führer-nap (1992), melyben a náci Harmadik Birodalom nyeri meg a II. világháborút,vagy Stephen King 11/22/63 -e (2011) melynek főhőse a Kennedy-gyilkosságot igyekszik megakadályozni. A magyar nyelvű irodalomból Trenka Csaba Gábor 1991-es, Egyenlítői Magyar Afrika című regényét érdemes megemlíteni, amely két kiadást is megélt.

Azon túl, hogy egy alternatív történelmi regény egyéni módon bánhat a valós események részleteivel, sorrendjével, sőt akár át is alakíthatja őket, szabadon megnyilvánulhat olyan kényes vagy sarkalatos ügyekben is, mint a társadalmi berendezkedés vagy a vallás. Kim Stanley Robinson A rizs és a só évei (2002) című regényének alternatív világából például teljesen száműzte a kereszténységet, míg Ian Tregillis a Géplélekben (2011) nagy szerepet szán a vallásnak, kiemelt fontosságúvá válik benne a kálvinista-katolikus (holland-francia) ellentét. Utóbbi regény ezzel együtt egy olyan trendnek is képviselője, amely –  ahogy azt az itt tárgyalt regény is jól mutatja – ma reneszánszát éli: a kitalált újkori világot steampunk díszletek közé helyezi.

Keith Roberts 1968-ban megjelent Gőzkorszaka az alzsáner úttörői közé tartozott: vallási és társadalmi beágyazottsága által szabadon elgondolkodhat Isten, ember, és az állam kapcsolatán; egyedi gőztalálmányai és rendkívül részletes, színes leírásai pedig a steampunk-irodalom megkerülhetetlen darabjává teszik. Nem csoda, hogy az 50 évet „késett” magyar kiadás címe nem az eredeti Pavane maradt, hanem a hangzatos és trendbe illeszkedő, de mégis egyszerű és könnyen dekódolható Gőzkorszak.

A pavane eredetileg egy spanyol (néhány vélemény szerint olasz) tánc, amely a 16. században élte fénykorát. Lassú, méltóságteljes, akárcsak a szigorú spanyol katolikus egyház, a saját felfogása szerint, szabályostul és dogmástul. A Gőzkorszak világának kiindulópontja egy olyan esemény, amely lehetővé teszi, hogy a katolicizmus újra megvesse lábát Angliában: meghal I. Erzsébet, az utolsó Tudor, és vele együtt hal az apja által létrehozott protestáns anglikán egyház is. Az eltévelyedett szigetország visszatalál Róma és a pápa kebelére, ennek pedig évszázadokra meghatározó következményei lesznek. Az inkvizíció és a katolikus dogmák csaknem teljesen elfeledtetik a lakossággal őseik kulturális örökségét: a régi kelta mondákat, a tündéreket, vagyis a Letűnt Népet. Elfelejtik a történetet, hogy a világ kezdetén Balder, a Szeretetre Méltó, az Ifjúság megkereste az Yggdrasilt, a teremtés fáját, ahová tenyerénél fogva felszegezték. Balderból a katolikus egyház Krisztust kreált, a világfa emlékét kitörölte és minden fellelhető módszerrel üldözi a pogányságot, ennek ellenére mégsem sikerült teljesen kiirtani az eretnekeket a világból.

A Gőzkorszak hét fejezete rendkívül alapos és érzékletes módon idézi meg a vallás által elnyomott világot. A feudalizmus megmaradt gyakorlata, a céhek, a tudományos innováció mesterséges féken tartása mind egy fejlődésben megrekedt Anglia és a vele együtt lemaradó Európa termékei. A gőzhajtású utcai lokomobilok (gőzvontatók), a mechanikus hírközlő rendszerek, de még a két mondat erejéig emlegetett hosszú- és számszeríjak is, amiket már csak ritkán használnak az európai háborúkban, mind egy olyan visszafogott világ kellékei, ahol a hierarchia csúcsán a pápa áll (ül). Ő az, aki Petroleum Veto nevű bullájával visszafogja a tudományos fejlődést. Azokra, akik nem vetik alá magukat a legfelsőbb akaratnak, a Lelki Üdvösség Bírósága vár. A gazdaságot felülről szabályozzák, a társadalmi elkülönülés pedig odáig fajult, hogy külön nyelvet vagy nyelvjárást beszélnek a tehetősek, a Céhek emberei, és a parasztok.

Szinte minden társadalmi réteg képviselője megszólal ezekben a novellákban, általuk pedig képet kapunk helyzetükről, az ő szemszögükből (is) megvizsgálhatjuk ezt az átértékelődött világot. A novellák külön-külön is olvashatóak, élvezhetőek, hiszen mindegyikük önálló történet, és a köztük lévő kapcsolat csak az első néhány szövegegység után kezd kibontakozni. A spoilermentesség jegyében legfeljebb annyi árulható el, hogy egy apránként megmutatkozó családtörténet szálai alkotják meg a Gőzkorszak gerincét, vissza-visszatérnek egyes szereplők és a világ alkotóelemei. Ettől lesz inkább regény, mintsem novellafüzér ez a kötet. Történeteiben ott van a szerelem, a halál és a reményvesztettség vagy épp a remény megtalálása. Még ebben a felülről manipulált, időnként kifejezetten fájdalmas és cudar világban is jelen vannak az emberi lélek fő emocionális alkotóelemei. Bár a szövegek eleinte nehezen állnak össze, a kötet második felében a sok szenvedés néha indokolatlannak hat, és megrázza a gyengédebb szövegeken nevelkedett olvasót, mégsem céltalan. Roberts egy váratlan csavarral az utolsó novellában tökéletesen teljesíti azt, amit már a bevezetőben is említettem:
a világalkotást olyan egyedi alternatívák mentén oldja meg, amibe beleférnek a legmerészebb individuális elképzelések is, főképp akkor, ha a megoldás még a könyv elolvasása után is viták tárgyát képezi majd.

A jövő mindenesetre nem remény nélküli. Még ebben az ipari forradalom nélküli világban játszódó regényben is akad néhány utalás arra vonatkozóan, mi jöhet ezek után. Mintha egyfajta időkapszula volna, rögtön a második történetében azt írja a szerző: „Az üzenetek úgy szelik majd át a kontinenseket és tengereket, mint a gondolat.” Talán ő maga is meglepődve tapasztalta élete alkonyán, hogy egyáltalán nem tévedett.

Keith Roberts: Gőzkorszak
Eredeti cím: Pavane
Fordító: Horváth István
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 264
Értékelés: 8/10 raptor

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.