Könyv

Áldozatból mondabeli hőssé válni is egy opció

Nagy Judit Áfonya
Nagy Judit Áfonya

2018. 11. 10. 08:00

A military sci-fi a virágkorát éli. Külföldön egyre több kiadó vág bele a fantasztikum ezen szegmensének népszerűsítésébe, és John Scalzi óta az újabb hullám írói is magabiztosan vetik bele magukat a jövő háborús konfliktusainak megalkotásába. Ezt a vonalat képviseli Jack Campell is, akiknek egyre népszerűbb rajongótábora alakul ki itthon, ezért ideje kicsit foglalkoznunk Az elveszett flotta címre keresztelt könyvsorozatával.
Korábban a témában:

Bár 2018 elején már felröppent a megjelenés híre, hogy a GABO SFF nem folytatja a sorozat kiadását, a széria rajongói nem adták fel, és hamarosan szaporodni kezdtek az olvasói értékelések, szubjektív könyvkritikák, melyek mind Az elveszett flotta erényeit méltatták. A várakozás mértékét jól mutatja, hogy az idei Könyvfesztivál sci-fi irodalommal foglalkozó beszélgetésén a hallgatók külön kérdést intéztek a kiadó munkatársai felé a Merész megjelenését illetően, valamint a moly.hu könyves közösségi oldalon nem szűnt meg a kötet kiadására buzdító kommentek áradata sem. A lelkes olvasói közösségnek és a javuló eladási számoknak köszönhetően a kiadó végül döntött: alig két hete megjelent ez a régen várt folytatás.

A szerző, John G. Hemry, azaz Jack Campbell maga is nyugalmazott, amerikai haditengerész, így Marko Klooshoz hasonlóan első kézből ismeri a katonai szakzsargont, a háborús stratégiák alappilléreit, a katonalét filozófiáját és a hadvezetés logikáját. Az elvszett flotta címmel futó könyvsorozatának hat kötete mellé további spin-off és mellékági folytatásokat is alkotó szerző nem talált fel újat, univerzumának alapkövei létező, sokszor feldolgozott toposzokból állnak: űrben vívott háború, térkapuk, lakott világok és meghódított naprendszerek alkotják a díszletet a Battlestar Galactikát megidéző történetben. Azonban az űropera klasszikus vonásai mellett nem várt elemekkel is megtölti meséjét, ezek az adalékok pedig éppen úgy vegyülnek el a jól bejáratott klisékkel, hogy fúziójukból könnyen érthető és nyomon követhető, olvasmányos történet születik.

A háború két fél, a Szövetség és a Szindikátus Világok között immár száz éve dúl. Ennek a konfliktusnak a Grendel nevű naprendszerben zajlott, legendássá vált csatája során egy szövetségi tiszt, John Geary életét áldozta társaiért. Legalábbis ezt hitték, amíg száz év múlva rá nem bukkantak a hős katona törmelékben lebegő mentőkapszulájára, benne a mélyalvásban lévő parancsnokkal. Az események ezután nem várt fordulatot vettek, amikor a szindikátusiak végeztek a Szövetség tárgyalni hívott katonai vezetőivel, így a magára maradt űrhajóflotta rangidős parancsnoki székét a posztumusz sorhajókapitánnyá előléptetett “Black Jack” Geary örökölte meg. Az első két kötet bőségesen kitárgyalja, miként szőtt a történelem mondai hősmítoszt egy egyszerű katona köré, és a veszteségeket szenvedett szövetségi flotta miként tudott elmenekülni a biztos halálból ennek a hősnek a vezetésével.

 

A  Merész pontosan ott folytatja, ahol a Rendíthetetlen és a Vakmerő abbahagyta: Jack Geary régies gondolkodásával immár divatjamúlt és letűnt katonai stratégiai elvek mentén próbálja kivezetni a szövetségi flottát az ellenséges területről. Csupán néhány hatalmi incidens és saját lelkiismerete akadályozza abban, hogy akaratát ellenvetés nélkül keresztül vigye a hajóparancsnokok alkotta értekezleteken. A Merész története ezt az alapszituációt szövi tovább, azonos színvonalon, azonos lendülettel és a megszokott elvárások mentén.

Ha van hibája a kötetnek, akkor az éppen ez: ismert minták mentén építkezik, a szokott sémák érvényesülnek újra és újra. A cselekmény előre is halad meg nem is, hiszen a Vakmerőben belengetett harmadik fél, a szemlélőként részt vevő, egyelőre testetlen és arctalan idegen kultúra vagy birodalom szála alig bontakozik ki valamennyire, és az állóháborút megtörő váratlan fordulat csupán ígéret marad a kötet végére. Mindamellett, hogy a cselekmény még hibáival együtt is rettentően izgalmas, jellemfejlődés továbbra is csak a kulcsszereplő “Black Jack” Geary kapitány és a női főszereplőnek szánt politikus, Rione társelnöknő személyén keresztül érzékelhető. Viszont a köztük lévő adok-kapok viszony, valamint az esetleges szerelmi háromszög belengetése érdekes és kellemes fűszerként szolgál a többnyire hivatalos hangú dialógusok és harcászati szakkifejezések sűrűjében.

Az emberi viselkedéskultúra és a módszertani kérdések boncolgatása leginkább az olyan hagyományok és szokások kikopásán és Geary általi felelevenítésükön mérhetőek le, mint a tiszteletadás a feljebbvalónak, vagy a parancsnoki láncolat betartása. Ebből a szempontból érdekes, tulajdonképpen elkorcsosult emberiséget vázol fel Campbell, ahol a bátorságot a csatába rohanás és esztelen harcérintkezések keresése képviseli, szemben a korábbi generációk stratégiai megfontoltságával. A legyőzött katonák életben hagyása, az ellenséges fél uralma alá tartozó bolygók bombázásának elvetése,a civil lakosság védelme mind olyan szempontok, melyek a múlt erkölcsi fölényét jelenítik meg a jelennel szemben, és ez a jelenség még egy felvázolt, képzeletbeli univerzumban is elgondolkodtató, hiszen a valóság talajából táplálkozik. Campbell nem is túl burkoltan tart tükröt a ma diktatúráinak és katonai nagyhatalmainak, amelybe belenézve nem látunk mást, mint az ész nélküli fegyverkezés és katonai erőfitogtatás lehetséges jövőképét.

Jack Campbell: Merész (Az elveszett flotta III.)
The Lost Fleet: Courageous
Fordító: Tamás Gábor
Kiadó: GABO SFF
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 371.
Értékelés: 8/10 raptor

vissza a címlapra

Tovatűntek a bűbájos boszorkák

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.