Alien, Star Wars és Full Metal Jacket crossovernek is jó lenne az Árvák című képregény

Az amerikai képregények és a japán mangák mellett a francia-belga és olasz képregények kaptak még kiemelt figyelmet a formátum történelmében. A klasszikusok mellett a kortárs francia és olasz alkotók szintén hoztak izgalmas címeket, mint pl. a hazánkban is megjelenő Blacksad, és most ezt a vonalat erősíti az Árvák is. A sorozat első részét 2013-ban adták ki először, és szinte azonnal sikert aratott. Az első két rész 40-50 ezer példányban kelt el hazájában, később deluxe kiadást is megért ez a két epizód. Aztán további kötetekkel (54 rész jelent meg) és kiegészítő epizódokkal bővült a történet. 2014-ben bejelentették egy tévés adaptációt, 2017-ben pedig tervbe vették egy rádiójáték elkészítését, továbbá egy regényváltozatot az első rész folytatásaként.

A Föld lakosságát egy agresszív földönkívüli faj tizedeli. A szerb Jsana Juric és a japán Takeshi Nakamura összegyűjti az árván maradt gyerekeket, hogy belőlük képezze ki a bolygót védelmező hadsereget. A kiképzés, amely elé a fiatalokat állítják, brutális tesztek sora, melyeket túlélve a háborúhoz elengedhetetlen képességekre tesznek szert. Egy másik, az árvák sorsát bemutató történetszál mellett a közeljövőbe is betekintést nyerünk, ahol a távoli idegen faj bolygóját emberi invázió éri el. A csapatot Jonas és öt társa, az árvák vezetik.

A nemrég megjelenő első füzet, a Kicsiny riadt harcosok nagyjából előrevetíti, mire számíthatunk a jövőben az Árvákban, és felvázolja az alapszituációt. A leírás alapján úgy hangzik, egy újabb olyan sztori vár az olvasóra, amit egy military sci-fi történetgenerátor dobott ki magából. Az érzés nem alaptalan, de a legelső oldalak után szerencsére hamar elfelejtődnek az első előítéletek.

Roberto Recchioni és Emiliano Mammucari tudatosan építik a cselekményt jól ismert toposzokra. Elmondásuk szerint az Árvákat témájában és cselekményében is A Legyek ura és Robert Heinlein Csillagközi inváziója ihlette. Emellett a történet, ahogy a kult státuszú franchiseok, erősen épít archetípusokra és sci-fi elemekre.  A grafikai megjelenítésen Mammucari számos sci-fi műfaj stílusát megidézi, a japán kultúrával összefonódó cyberpunktól kezdve a military sci-fi látványos robotjaiig és űrszörnyeiig, mindezt színes és részletgazdag kidolgozásban, némi rajzfilmes hangulattal.

Az első küldetésüket teljesítő gyerekcsapatban más zsánerből jól ismert figurák köszönnek vissza: megjelenik a vezető típus (Jonas), a gondoskodó (Juno), a gyerek (Sam) és az ügyeletes rosszfiú (Ringo). Az első füzetben ennél több nem derül ki a szereplőkről, így inkább érződnek egy közös, együttmozgó masszának, mint különálló egyéniségeknek.

Viszont a gyerekekben felismerhető szerepekkel nagyjából felvázolódik (erre reflektál a jövőben játszódó szál) ,hogy milyen sémák mentén fognak működni, és hogy jutnak el odáig.A szerzők hasonló módon mutatják be a szerzők az Árvák-projekt két vezetőjét, Jsana Juricot és Takeshi Nakamurát. Mindkettő bekategorizálható egy-egy jól ismert archetípusba: Juric professzorban jelen van a femme fatale minden vonása, miközben az érzelmeket kizáró pragmatikus tudós alakja is dominál benne. Vele szemben Nakamura a szabályokat követő, csöndes katonát testesíti meg. Kettősüket a munka és szerelmi viszonyuk teszi érdekessé, és előrevetíti, hogy szoros kapcsolatuk számos konfliktust szül még a jövőben.

A sorozatban számos popkultúrális utalás is megjelenik: Alien, a The Big One Red, Full Metal Jacket és persze a Star Wars is megidéződik, de még a Halo videojátékból is felismerhetünk egy-egy kikacsintást.

Összességében a Kicsiny riadt harcosok egy sok potenciállal rendelkező sorozat előhangja. Mire belelendülünk a történetbe, már végére is értünk a füzetnek, és nem marad más, csak a sok kérdés – ez egyszerre erőssége és gyengesége is az eddig elérhető egy darab számnak. Ezt csupán egy módon lehetne orvosolni: jelenjen meg minél hamarabb a folytatás.