Képregény

A tinédzser lány, akinek halálos fegyver a teste – minden, amit Alitáról tudni kell

Akira, Ghost in the Shell, Metropolisz – az elmúlt évek világsikerű cyberpunk animéi és mangái, melyek nem csak egy fiatal alzsánerből hozták ki a maximumot, hanem a leghatékonyabban exportálták a japán popkultúrát az USA-ba és Európába. Ezen művek nyomdokain született meg James Cameron álomprojektjének alapját adó manga, a Battle Angel Alita. De mi volt  olyan megnyerő a kiborg amazonbam, ami annyira megfogta Cameront, hogy akár 20 évet is képes volt várni a filmváltozat elkészültéig?
Korábban a témában:

A Battle Angel Alita Yukito Kishiro mangája először 1990-ben jelent meg a Business Jump című mangamagazinban. A poszt-apokaliptikus és cyberpunk jellegű jövőben, a multikulturális egykori Kansas helyén élő kibernetikai orvos, Ido Daisuke egy kiborg fejet talál egy közeli szeméttelepen. Testet épít a fejnek és újra üzembe helyezi – megszületik Alita. A kiborg nem csak saját személyére, de korábbi életére sem emlékszik, viszont megmagyarázhatatlan képességeket fedez fel magában: a leghalálosabb harci technikák és fogások tudója. Alitának egyetlen életcélja lesz: rájönni, ki is ő valójában.

A mangaka, Kishiro (a manga rajzolója és szerzője) különálló, önmagában is teljesen érthető történetekből építette fel a 9 kötetes sorozatot. Elmondása szerint azért, hogy a Business Jump törzsközönségét adó, harminc fölötti irodai munkások is bármikor fel tudják venni a történet fonalát, ha esetleg lemaradnak egy-egy részről. Kishiro a sci-fi elemeket tudatosan vegyíti más műfajokkal, mint például a férfiakat célzó “seinen” mangák akciójeleneteivel, mivel a 80-as, 90-es években a japán kiadók nem támogatták, hogy viszonylag új rajzolók olyan műfajban próbálkozzanak, mint a hard sci-fi.

Kishiro azonnali sikert aratott:

az Alita magazinos megjelenése alatt a Business Jump 760 000 példányban fogyott hetente.

Az Alita a japán megjelenést követően az USA-ban is viszonylag hamar megjelent, majd angol után több nyelvre is lefordították, és a filmjogok iránt érdeklődők is gyorsan megkeresték az alkotót.

  • 1993-ban kétrészes OVA (videkazettás terjesztésre szánt anime) készült az Alita első két kötetéből – James Cameron ezt a változatot látta Guillermo Del Toro közreműködésében.
  • 1998-ban az anime után nem sokkal hollywoodi rendezők sora jelentkezett be Kishirónál, köztük maga Cameron is. A mangaka úgy vallja, a film világa tőle nagyon távol áll, viszont mikor Cameronnal beszéltek az Alita filmre viteléről, úgy érezte, jó kezekben lesz a történet.
  • Kishiro szerint Cameron csak szükséges változtatásokat eszközölne a mangán, miközben hű maradna annak mondanivalójához. Így a megfilmesítési jogok Cameronhoz és a 20th Century Foxhoz kerültek.
  • Az Avatarral kapcsolatos munkák miatt Cameron mindig elhalasztotta az Alita megfilmesítését, viszont nem akarta elvetni az adaptációt. Végül 2015-ben Robert Rodriqeznek adta át a rendezés jogát, ő pedig producerként működött tovább a filmben.

A hírnév azonban egyre nagyobb nyomást jelentett Kishiro számára, és a Battle Angel Alita 95-ös lezárása után visszavonult. A sorra érkező rajongói levelek azonban, majd – az internetnek hála – a külföldi rajongótábor támogatása segített a szerzőnek visszatérnie Alitához. Ashen Victor címen kiadott egy spin-off-ot, ami ugyan Alita világában játszódik, de ő maga nem jelenik meg benne. Azonban Kishiro  így sem volt elégedett a manga széria végével, mert szerinte depressziója miatt elsiette azt. Új platformon gondolta tovább a történetet, és egy videojátékot kezdett fejleszteni a Banpresto játékkiadóval, Gunnm: Martian Memory címen. Ezután nem sokkal elindult a manga második szériája, a Last Order, ahol Alita ismét visszatér, hogy szembenézzen esküdt ellenségével, Desty Novával. A második sorozatot követően, 2018 januárjában startolt el a harmadik Alita, a Mars Chronicle, ami a kiborglány múltjára, főleg gyerekkorára koncentrál.

James Cameron szerint Alita világában számtalan elmesélni való akad, és ezt az állítását a manga hossza és népszerűsége is alátámasztja. Mit tudhat vajon ez a történt a többi cyberpunk alkotáshoz képest?

A japán cyberpunk-történelem többi alkotásához hasonlóan Kishiro mindhárom Alita történetének központi témája az ember és gép közötti határ. Ahogy a hozzá hasonló történetekben, úgy itt is megjelennek a mindent behálózó számítógép-rendszerek, a testbe ültetett elektromos áramkörök és egyéb technológiai vívmányok, a plasztikai sebészet és a génmanipuláció. Kishiro mindezt ötvözi a robotok és emberek közötti kettős viszonnyal és Alita öntudatra ébredésével – ez utóbbi emeli ki az Alitát a többiek közül. A kiborg lány sokkal közelebb áll az olvasóhoz, mint például a rideg Kusanagi a Ghost in the Shell-ből.
Az új karok próbálgatása, a világra rácsodálkozó hatalmas szemek, az őt körülvevő környezet iránti érdeklődés és mérhetetlen tudásvágy: mindegyikben egy embergyerek fejlődésére ismerünk rá. Alita története tudatosan válik felnövéstörténetté: a gyermek első eszmélésétől eljutunk a tinédzserkori lázadásig és első komoly lelki konfliktusaihoz, mint például a szerelem. Legvégül pedig a lánynak saját magával is szembe kell néznie, ami egyben a karakter legnagyobb próbatétele is.  Így lesz Alita a többi japán cyberpunk történet kiborgjainál sokkal szimpatikusabb és szerethetőbb, hiszen minden tettében saját fejlődési szintjeinkre ismerünk rá.

“Nem vagyok az öltöztetős babád!”

Kishiro a gép-ember kérdés és a lány felnövésének kettősségét viszi végig a történeteiben. A Rusty Angel című kötet jól illusztrálja ezt, amiben a mangaka azt járja körül, hogy rendelkezhet-e önálló akarattal egy mesterségesen felépített lény. Ezt emberközelibbé téve egy apa-lány kapcsolatot épít fel Ido és Alita között. A lány újjá építése után a professzor, hogy gondoskodó szülőként megvédje a kiborgot a környezetükben ólálkodó rosszindulatú robotoktól és seftelőktől, megmondja, a gyermek mit tehet és mit nem. A kettejük közötti legnagyobb konfliktust is ez szüli: Ido nem engedi, hogy Alita fejvadászként dolgozzon, miközben teljesen egyértelmű, hogy harcra teremtették. Ezt a kiborg is tudja, és habár azzal is tisztában van, hogy a professzor nem gonoszságból korlátozza őt, mégis saját testének és életének irányítója akar lenni.

Látszólag a kettőjük feszülő konfliktus inkább szülő-gyermek ellentétet idéz, de a klasszikus Frankenstein toposz is felismerhető benne.

Az alkotó elleni lázadás mellett Alita személyiségében fontos önmaga megkérdőjelezése és belső bizonytalansága, ugyanis ezek adják azon vonásait, amelyekkel szintén szimpatizálhatunk. A második kötetben jelenik ez meg legerősebben, amikor Alita beleszeret a házuknál dolgozó Yugóba. A fiú ember, Alita viszont robot, és ez elbizonytalanítja. Mikor Yugo felsegíti a földről, nehéznek érzi, értetlenkedik a csatatér fölött, amit Alita hagyott maga mögött Makakuval való összecsapást követően. Habár a fiú nem sértésnek szánja ezejet, ahhoz ez éppen elég, hogy elbizonytalanítsa Alitát önmagával kapcsolatban. Szerethető-e robotként? Van-e esélye elfogadtatnia magát ebben a formában? Ezeket a kérdéseket akár egy tinédzser is feltehetné.

Pont ezek a nagyon emberi tulajdonságok fogták meg Cameront is. Elmondása szerint Alita olyan, mintha valamelyik lánya lenne. A rendező, Robert Rodrigez a kiborg lánnyal való könnyű azonosulást emeli ki, és részben ez is motiválta, hogy bejelentkezzen a projekthez. A  film másik producere, Jon Landau a robot ezen vonását nevezi a mű lényegének, amihez tartaniuk kell magukat filmesekként.

Alita olyan karakter, aki akár közülünk való is lehetne.

Jelentéktelen alaknak érzi magát, de van benne valami, ami hajtja őt. Amit elhatároz, azt végigcsinálja, céljától nem lehet eltántorítani. Emellett megvan a saját erkölcsi kódexe, amelyhez minden helyzetben tartja magát. Nem hangzanak extra tulajdonságoknak ezek, de ennyi elég ahhoz, hogy a bizonytalan lányból szép lassan igazi hős váljon.

Az Alita mangából a film alkotói a cselekmény gerincét tartják meg, köztük olyan kulcsjeleneteket, mint az öntudatra ébredést vagy a 3. és 4. kötetben szereplő Motorball részt, és természetesen Alita személyiségét. Kérdés, hogy ennyi elég lesz-e egy sikeres blockbusterhez? Február 14.-én kiderül.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.