Képregény

Mi lett volna ha… – A multiverzum legmeghökkentőbb Supermanjei

A héten mozikba kerülő Brightburn – A lángoló fiú ismerős alaphelyzetből indul: egy kedves házaspár rátalál egy idegen bolygóról érkező csecsemőre, befogadják, ám kiderül, hogy a gyermeknek különleges képességei vannak. A probléma csupán annyi, hogy az égi jövevény nagyjából annyira szerethető, mint Damian az Ómenből. Így az igazság, igazságosság és az amerikai életvitel bajnoka helyett megszületik az anti-Superman. Persze az ehhez hasonló ötletből születő „mi lett volna, ha…” agymenések korántsem számítanak újdonságnak a képregényhősők világában. 
Korábban a témában:

Superman bő nyolcvan éves karrierje során számtalan hivatalos és nem hivatalos alternatív változata bukkant fel a képregények lapjain. Írók és rajzolók tucatjai játszottak már el a gondolattal, hogy milyen lenne a Föld legnagyobb hőse, ha változtatnának az eredet történetén vagy jellemén. Ezen történetek közül válogattam ki a legérdekesebbeket. A lista persze nem teljes, és fontos megjegyezni, hogy ebben a cikkben csak azokból a sztorikból merítettem, amelyekben a tényleges Superman/Kal-El/Clark Kent szereppel, csak éppen egészen máshogy, mint ahogy ismerjük. Tehát az olyan nem hivatalos Superman változatok, mint Alan Moore Supreme-je vagy Robert Kirkman Invincible sorozata most kimaradnak. (A szintén Superman epigonként felfogható Marvel kapitánnyal, alias Shazammel pedig már egy korábbi cikkemben foglalkoztam.

Ultraman – Az eredeti gonosz Superman
Első megjelenés: Justice League of America (vol. 1.) #29. – 1964

Ultraman a Föld-3ról (Justice League of America (vol. 1.) #29.

Minden idők egyik leghíresebb Flash története (Flash vol. 1 #123 – a Nagy DC Képregénygyűjtemény 13. kötetének bónusz sztorija) még az ezüst korszak átlagához mérve is banális konfliktussal indít. Iris West árváknak szervezett előadását krízis fenyegeti: nem jelenik meg időben a meghívott bűvész. Flash segít a bajban, és elvállalja, hogy szórakoztatja a gyerekeket, amíg az egyik trükkje során túlságosan gyorsan kezd el vibrálni. Olyannyira, hogy végül egy másik Földön találja magát. Igen, DC Multiverzum egy balul elsült bűvésztrükk eredménye. Ebben a számban jelent meg először az a koncepció, hogy a párhuzamos világok történetei igazából más Földek képregényei, amik azért készültek el, mert az adott képregényíró álmában ráhangolódott egy másik univerzum rezgésére.

A sztori olyan sikeres volt, hogy a DC számos aranykori hősét újra integrálta az univerzumába – övék lett a Föld-2, ahol az Igazság ligája helyett az Amerikai Igazság Szövetség ténykedik – és kitalált több, új tematikus univerzumot is. Ezek közül az első Justice League of America (vol. 1.) 29. számában debütáló Föld-3, a „Legveszélyesebb Föld” volt. Ez a világ tulajdonképpen a mi valóságunk tükörképe. Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy ott az amerikai Kolumbusz Kristóf fedezte fel Európát, és, hogy egy Abraham Lincoln nevű színész gyilkolta meg John Wilkis Booth elnököt, de azt is, hogy az ismert szuperhősök alteregói mind gonoszok. Valódi szuperhősök híján ez a világ az Amerikai Bűn Szindikátusának terrorja alatt sínylődik. Később aztán a Föld-3 is kapott egy szuperhőst az ottani Lex Luthor személyében, aki egymaga próbálja felvenni a harcot a bűn ellen.

A Bűn Szindikátusa (The Multiversity: Guidebook)

A Szindikátus vezére pedig nem más, mint Superman ottani megfelelője: Ultraman. A DC folyamatos rebootjai és multiverzum átírásai természetesen Ultramenre és csatlósaira (mint Szupernő, Bagoly, Erő gyűrű és Johnny Quick) is hatással voltak.  A Crisis of Infinite Earth (amely esemény során a Föld-3 és vele együtt a Szindikátus is megsemmisült) eltörölte a multiverzumot.
Noha Ultraman eredet története verzióként változó – az antianyagvilágbeli verziója pl. egy földi asztronauta volt, akinek űrlények szupertestet adtak, és ebbe beleőrült – ám karakterének lényege mindig ugyanaz: ő minden, ami Superman nem. Egy megalomán, pszichopata, irigy és kegyetlen zsarnok és még a náci-Supermannél is kíméletlenebb. Ereje megegyezik Superman erejével, azzal a különbséggel, hogy a kriptonit rá épp ellenkezően hat. Vasmarokkal irányítja a Szindikátust, akikkel az évtizedek során többször is megkísérelte meghódítani a többi Földet, sokszor pusztán azért, mert a sajátjukon már nem volt számukra elég kihívás, emiatt pedig unatkoztak. A legfrissebb New 52-beli változatát Mobius megölte, azóta újra alkotott DC kánonban még nem tért vissza.

A munkások vasöklű védelmezője – A szovjet Acélember
Első megjelenés: Superman: Red Son

Superman elvtárs (Superman: The Red Son)

Milyenné vált volna az igazság bajnoka, ha űrhajója nem egy kedves, smallville-i házaspárnál köt ki, hanem valahol egészen máshol. Mondjuk a hidegháború idején a kietlen ukrán pusztában?

Ebből a felvetésből indul ki a „Mi lett volna ha…” Superman történetek egyik leghíresebbje a Superman: Red Son. A Mark Millar által írt, és Dave Johnson illetve Killian Plunkett által rajzolt minisorozat azt vizsgálja, hogy mennyire befolyásolja Superman morális iránytűjét a környezete. Mivé vált volna az amerikai értékek megtestesítője, ha intergalaktikus bölcsője pár ezer kilométerrel odébb csapódik be? Noha Millar történetének gerincét az adja, hogy mennyire lenne más Superman, ha Berlini faltól innen nevelkedik, a Red Sonból az is kiderül, hogy vannak dolgok, amelyek állandóak.

A kommunista Supermant ugyanis ugyanaz hajtja, mint kapitalista alteregóját: igyekszik helyesen cselekedni, és a lehető legtöbb emberen segíteni. Csak éppen a szovjet rezsim befolyásának eredményeképpen teljesen más eszközökkel és módszerekkel képzeli el. Sztálin halála után Superman válik a Szovjetunió mindent látó diktátorává, amely így hamarosan mindenben leelőzi az Egyesült Államokat. A supermani Szovjetunióban – amely lassan meghódítja a világot – nincs szegénység, nincs éhínség, de nincsen szabadság sem. Superman továbbra is igyekszik jobbá tenni a világot, és bár leszámol a sztálinizmus kegyetlenességeivel, a totalitárnánus hozzáállással nem tud. Talán nem is csoda, hogy egy propagandára használt „csodafegyverből” öntelt diktátor lesz.  Így felmerül a kérdés: mi a jobb szabadnak lenni, vagy rabként élni a paradicsomban?

A 30-as számú, avagy szovjet Föld hősei (The Multiversity: Guidebook)

Millar története azért nagyon érdekes, mert úgy forgatja ki minden idők legamerikaiabb hősét, hogy nem deheroizálja. A Red Son alapján ugyan Superman eredendően jó, ám közel sem mindegy, hogy milyen nevelésben részesül. Na, de ha van kommunista Superman, akkor milyen lenne egy náci Superman.

Hitler csodafegyvere és a Szuperdémon

Overman (The Multiversity: Mastermen)

Grant Morrison 2014 és 2015 futó 9 részes agymenése a The Multiversity, a multiverzumos történetek közül talán a legelborultabb. Egy meta-ámokfutás, amelynek szinte minden része egy másik párhuzamos Földön játszódik. Van itt minden, mint az interdimenzionális búcsúban: 50-es évek ponyváit idéző univerzum, Watchmen parafrázis és cuki-mini világ. Egy rakás alternatívát sorakoztat fel a legismertebb DC-hősökből. Beleértve Supemant is. Az egyik minisorozat főszereplője pl. a Final Crisis nevű crossover eseményben feltűnő Kalel, aki tulajdonképpen egy „Obama Superman”, és civilként a Föld-23 Amerikájának az elnöke. És még a ő a legkevésbé érdekes, hiszen a foglalkozásán és a bőrszínén kívül nagyjából teljesen olyan, mint az igazi Superman. Sokkal izgalmasabb nála a Föld-6 Supermanje, akinek mentőkabinja 1938-ban, Lengyelországban landol. Így pedig Hitler csodafegyvereként, Overmanként, a első képviselőjeként győzelemre segíti a náci birodalmat.  A karakter ugyan már korábban is feltűnt (Final Crisis), ám a Multiversity részeként kapott először önálló történetet. Amennyire pedig szentségtörésnek tűnik a náci-Superman gondolata  – és akkor még nem is beszéltünk a Darkseid által felnevelt változatról -, annyira izgalmas koncepció. Kommunista elődjéhez hasonlóan a füzet végére Overmanban is felüti fejét a kétely, azzal kapcsolatban, hogy vajon a történelem jó oldalán áll-e. A Multiversity füzetek közül ez (The Multiversity: Mastermen) érdemelne a leginkább folytatást.

Etrigan, a Superdemon (The Multiversity #2)

De kaphatna végre egy önálló sztorit személyes kedvencem, az elpusztult Kamelot bolygó utolsó túlélője: Etrigan, a Szuperdémon is. Az állandóan misztikus hajnali ködbe burkolózó Föld-13 – egy nap 13 óra, egy év 13 hónap – legfőbb védelmezője, az Árnyak ligájának vezetője. Etrigan és Superman eme fúziója eddig csak néhány crossover, és igen pofás panel erejéig bukkant fel. Pedig a félig ember, félig démon Supermanben ennél több lehetőség lakozik.

Batman az Superman, Superman az Batman
Első megjelenés: Superman: Speeding Bullets

Bruce “Superman” Wayne (Superman: Speeding Bullets)

Mi lenne, ha Supermant összeolvasztanánk egy másik hőssel?  Így született meg a majmok által nevelt Tarzan-Superman, a Zöld Lámpás-Superman, aki az eredetivel ellentétben a Földről migrált a Kriptonra, illetve mind közül talán a legmenőbb: SuperBatman.

Az J.M. DeMatteis író és Eduardo Barreto rajzoló által jegyzett Superman: Speeding Bullets (itthon: Superman & Batman #52 – Mi lett volna, ha…?) című történetben a kriptoni mentőkabin nem Smallvillben, hanem Gotham Cityben ér földet, így pedig a Kenték helyett a Wayne házaspár fogadja örökbe a csecsemő Kal-Elt.

Batman és Superman közös történeteinek a legizgalmasabb aspektusa mindig is az volt, hogy a két hős céljai ugyan azonosak, de eszközeik és módszereik sokszor egészen mások. DeMatteis sztorijának a központjában szintén a két hős közötti különbség áll, csak éppen ez esetben a két hős egy személyben összpontosul. Miután a gyásztól megbénított felnőtt Bruce Wayne felfedezi erejét – és rájön, hogy megmenthette volna szüleit – brutális bosszúhadjáratba kezd Gotham alvilága ellen. Ugyan Bruce „Kal-El” Wayne Batmanből Suparmanbe fejlődése kissé elnagyolt (Lois Lane a kulcs), a történet remekül állítja kontrasztba a két hőst, és azt, hogy mit jelképeznek. Batman a düh és a bosszú angyala, aki nem tud elszakadni a múlttól. Superman pedig ennek az ellentéte: a remény szimbóluma, a Holnap embere.

Stan Lee bemutatja: Superman, a hajótörött űrrendőr
Első megjelenés: Just Imagine: Superman

Superman Stan Lee módra (Just Imagine: Superman Vol 1)

A Just Imagine… egy 13 részes antológia sorozat volt, amelyben Stan Lee olyan legendás rajzolókkal karöltve gondolta újra a DC panteon legikonikusabb hőseit , mint Dave Gibbons, Jim Lee vagy éppen Walt Simonson, köztük minden szuperhősök nagyapját: Supermant. Meglepő, de a listában szereplő Superman variánsok közül Lee és John Buscema rajzoló verziója hasonlít önmagára legkevésbé. A Marvel fenegyereke ugyanis a lehető legkevesebbet hagyta meg Superman mítoszából. Az Acélember továbbra is egy űrlény, aki a Földre érve különleges képességekre tesz szert – ám Leenél már nem a napfényből fakadnak ezek, hanem abból, hogy a Földön jóval kisebb a gravitáció, mint az anyabolygóján – és felveszi a Clark Kent alteregót. Minden egyéb egészen más.
Az ő olvasatában a Holnap Embere (űrpolgári nevén: Salden) a Kripton rendfenntartó erőinek a tagja. Az egyetlen az osztagában, aki nem rendelkezik genetikai módosítással, így mindent megtesz és elvállal, hogy ne nézzék ki az erősebb/gyorsabb társai. Az egyik ellensége megöli a feleségét Salden pedig bosszút esküszik és egészen egy kísérleti fázisban lévő űr/időhajóig követi a szökésben lévő Gundor Gorrokot. A harc hevében elvesztik az irányítást a jármű felett, ami így egy számukra primitív planétán, a Földön zuhan le.

Lee Supermanjének nem csak az eredet sztorija, de a személyisége sem igazán emlékeztet az eredeti Acélemberre. Salden ugyanis csak és kizárólag azért állítja újdonsült szupererejét a földi emberek szolgálatába, hogy megszüntesse a bűnözést és a háborút, és így az embereknek legyen ideje és erőforrása az űrkutatásra fokuszálni. Ezáltal neki pedig lehetősége legyen a hazautazásra.

Stan Lee Igazság Ligája (The Multiversity: Guidebook)

Lee bájosan retro stílusa mellett Salden háttér sztorija és motivációja komplexebb, mint ami az Action Comicsban debütált anno, mégsem vagyok meggyőződve arról, hogy ugyanekkorra kultusza lenne Supermannek, ha tényleg így születik meg.   Ez a változat már olyannyira távol áll az eredetitől, hogy felmerül a kérdés: nevezhető-e egyáltalán Supermannek. Logikus, hisz ez nem az igazi Superman újragondolása, hanem valami, amivé válhatott volna. Feltéve, ha Stan Lee harminc évvel korábban születik, és előbb jut eszébe a név, mint a Siegel-Shuster párosnak.

Noha sok alternatív Superman lényegében csak a „nem lenne-e menő egy ilyen is” (pl.: Frankenstein Superman)  elgondolás alapján született, ha jól csinálják, akkor egy alternatív változat épp azt mutathatja meg mindennél jobban, hogy mitől Superman Superman. Mi az, ami a legnagyobb hős teszi? Nem a röntgenlátás vagy a lézerszem, hanem a belső kényszer, hogy bármilyen körülmények között is, de helyesen kell cselekedjen.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.