HIRDETÉS

HIRDETÉS

Magazin

Ezek a Black Mirror-technológiák már valóra váltak

A technológia fontos szerepet játszik a Black Mirror világaiban. Charlie Brooker méltán híres antológiasorozatában a technikai vívmányok az esetek többségében a legrosszabbat hozzák ki az emberből, aki emiatt kárhozatba taszítja a világot. Ezen eszközök némelyike pedig gyakorlatilag már létezik (noha még nem teljesen kiforrott formában). A hamarosan érkező ötödik évad előtt megmutatjuk azokat a Black Mirror-technológiákat, amelyek már jelenleg is rendelkezésünkre állnak.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Pokolba taszító pontozások

Valószínűleg sokakban hagyott mély nyomot a Black Mirror Nosedive című epizódja, ami egy olyan társadalomba kalauzol el, ahol az egymásra adott pontszámok döntik el, hogy valaki mennyire hasznos tagja a közösségnek. Ezek azt is meghatározzák, hogy az embereknek milyen élete lehet: a magas pontszámúak dőzsölhetnek, az alacsony kreditszámmal rendelkezők viszont könnyedén a tönk szélén találhatják magukat.

A kínai emberek nemsokára ebben a pokolban lesznek kénytelenek élni. A szociális pontozási rendszer tesztelése pár éve kezdődött, azóta a kormány a kínai polgárok minden döntését, megnyilvánulását egy pontrendszerbe integrálja, egy algoritmus pedig kiszámítja, hogy valaki mennyire rangos tagja a társadalomnak. A számításhoz temérdek paramétert használ fel a rendszer (iskolai végzettség, szociális kapcsolatok, stb), mindazonáltal ne legyenek illúziónk: a pontok számát legfőképp a pártállamhoz való viszony fogja meghatározni. A rendszer támogatói mindegy, mit követnek el, sokkal nagyobb pontszámot fognak kapni, mint a diktatúra ellenségei, akiknek így majd szépen ellehetetlenítik az életét (és erre már találni is példát). Az orwelli diktatúra 2020-ban élesedik.

HIRDETÉS

A kínai rendszer békésebb verziója a Peeple nevű alkalmazás, amelyben az emberek egymást értékelhetik munkahelyi, személyes és romantikus kapcsolatok alapján. Mivel az alkalmazás elég jó terepe lett volna az online zaklatásoknak és lejáratóhadjáratoknak, a Peeple alkotói barátibbá tették a rendszert, így most már csak azokat az embereket lehet értékelni, akik regisztráltak a rendszerbe, a felhasználók profilján pedig csak azok az értékelések jelennek meg, amiket engedélyezett. Ezzel a lépéssel átestünk a ló túloldalára: az emberek megmaradnak a saját kis szűrt véleménybuborékjukban, safe space-ükben, ami kiváló táptalajt biztosít egy önimádó, nárcisztikus társadalomnak.

Én, a robot

A tudatátvitel és a virtuális klónozás a sorozat visszatérő témái. A Be Right Backben egy nő egy program segítségével képes a halott férjével, vagyis pontosabban annak elektronikus adataival rendelkező másával beszélgetni, aki aztán testet is kap. A White Christmasben az emberek gyakorlatilag szolgálójukká teszik digitális másolataikat. Az USS Callister című részben egy antiszociális programozó lemásolja kollégái tudatát, és a klónokat egy sci-fi játék keretei között kínozza. A Black Museumban szintén kegyetlenül bánnak egy másolattal: itt egy kivégzett ember virtuális replikáját vetik kegyetlen tortúra alá.

Gyakorlatilag már minden személyes információnk fent van a felhőben, így online adataink segítségével szépen újraalkothatjuk magunkat. A legizgalmasabb (és egyben legfélelmetesebb) projektek egyike az egyelőre próba üzemmódban használható ETER9 nevű weboldal, ami egy mesterséges intelligencia által vezérelt közösségi hálózat. A lényege, hogy fel lehet tölteni rá egy csomó személyes adatot, majd amikor a delikvens már nem posztol, a program átveszi a helyét, és ugyanúgy fog írogatni, mint a tulajdonosa.

Hasonlóan működik az Eternime nevű szolgáltatás is. Ezen webhely online avatárjai beszélgetőpartnerként is használhatók, így ha meghalunk, rokonainknak nem kell hiányolni társaságunkat. Az ember tehát legyőzte a gyász, a veszteség kétségtelenül szívszaggató, de szükségszerű érzését.

Érdekes tudományos eredmény a Hanson Robotics által kifejlesztett, Bina48 névre hallgató android is. Bina48 az egyik legfejlettebb robot, ami valaha készült, képes társalogni, és mindenről megvan a véleménye. Gondolatai és viselkedési mintái egy valódi nőtől származnak: Bina Aspentől, aki a robot egyik kiötlőjének, Martine Rothblattnak a felesége. Ugyanazokat az előadókat és filmeket kedveli, mint az igazi Bina, akit még arcmozgásában is utánoz. A New York Times készített egy interjút a géppel, hogy megnézzék, mennyire emberi válaszokat ad. Amellett, hogy beszélt a globális felmelegedésről és az emberi érzelmekről, mindenkit megnyugtatott: véleménye szerint nem érné meg leigázni az emberiséget.

Drónméhek az emberiség üdvéért

A Hated in the Nation című epizódban a méhek kipusztultak, és helyettük robotméhek végzik a növények beporzását. Sajnálatos módon a drónokat átprogramozza egy hacker, aminek következtében a mesterséges állatok megölik azokat a személyeket, akik valamiért népszerűtlenné váltak a közösségi médiában.

A méhek pusztulása hatalmas gondot jelent az emberiségnek, hiszen élelmiszereink jelentős része a fekete-sárga rovarok munkájának köszönhető. Szerencsére több cég (például az amerikai Walmart) is kísérletezik „beporzó drónok” előállításával, amelyek megoldást kínálhatnak a közelgő katasztrófa elkerülésére. A robotméhek rendkívül fejlett érzékelőikkel és kameráikkal képesek megtalálni növényt, és ugyanúgy beporozzák azokat, mint a valódi méhek. Ez szép és jó, ugyanakkor egyáltalán nem lennénk meglepve, ha a Black Mirrorban látottakhoz hasonlóan a világ kormányai megfigyelési és hadászati célokra is használnák a high-tech rajokat a jövőben.

A kamera, amit bárhol, bármikor használhatsz

A The Entire History of You egy olyan világot vázol fel, ahol az emberek életük minden pillanatát felvehetik egy chip segítségével, a felvételeket pedig vissza is játszhatják. Ezt a paranoiával alaposan átitatott világot a Samsung igyekszik elhozni nekünk.

A cég egy olyan kontaktlencsén dolgozik, amely pislogással kameraként használható, de a lencsében helyet kap egy képernyő is, amivel a szemünk elé varázsolhatnak bizonyos tartalmakat, valamint egy antenna, ami a wifihez szükséges. Mondani sem kell, hogy a technológia számos aggályt vet fel. Például mi történik, ha valaki olyan fényképet készít valakiről, amivel vissza lehet élni, és ezt senki nem veszi észre?  És mi van akkor, ha meghackelik a rendszert, és az összes személyes pillanatunk illetéktelen kezekbe kerül? Az esetleges fizikai mellékhatásokról pedig még nem is szóltunk. Elég sötét időknek nézünk elébe.

Önműködő szolgáltatások négykeréken

A John Hillcoat rendezte Crocodile-ban kiemelt szerepet játszik egy önműködő pizzás autó, amivel nemsokára a valóságban is találkozhatunk. A Toyota a 2018-as Consumer Electronics Show-n jelentette be, hogy robotpizzériaként is használható önjáró járműveket kíván piacra dobni 2020-ban. A körülbelül kisbusz méretű, teljesen önállóan mozgó és navigáló e-Palette berendezése tág határok között variálható, ezért a robot pizzéria mellett akár taxiként, csomagszállítóként, vagy mini kórházként is használható lesz. A japánok a Pizza Huttal, az Uberrel és az Amazonnal közösen fejlesztik az autócsodát.

Legyél te is rajzfilmfigura!

Bizonyára mindenki emlékszik a második évad The Waldo Moment című epizódjára, amelyben egy komikus által irányított, trágárkodó animációs figura elindult egy brit választáson. Mi is könnyedén alkothatunk magunknak egy virtuális avatart, és ehhez egy hollywoodi stúdió motion-capture technológiájára sincsen szükségünk. Elég egy iPhone X, amelynek TrueDepth nevű kamerarendszere képes lekövetni és animálni a tulaj arcmimikáját és fejforgatását. Egy sor figura képes átvenni arcunk szerepét, választhatunk például egy csirkét vagy egy székletet is. Akinek pedig politikai ambíciói vannak, az bátran vágjon bele tervei megvalósításába – egy rajzfilmfigura már komoly sikert ért el, szóval van rá esély, hogy más is eléri a céljait.

editor
Régóta írok mindenféle geekségről, de főleg horrorfilmekről és képregényekről. Emellett a Raptor vizuális megjelenéséért is sokat teszek (más földtörténeti korokban grafikus vagyok), így ha valami menő grafikába botlasz az oldalon, azt valószínűleg én követtem el.