Mielőtt azonban megbotránkoznánk, leszögezném, hogy ez nem egy extravagáns pornóregény, hanem egy zseniálisan megírt disztópia. Johanna Sinisalo A Nap magja című könyvében egy olyan alternatív euszisztokrata Finnországot mutat be, ahol a társadalmi jólét és az állampolgárok egészségének megőrzése a cél. Ennek azonban súlyos ára van.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az euszisztokrata társadalomban a közigazgatás legfontosabb feladata az állampolgárok teljes körű jóllétének és egészségének elősegítése.
A történet velejét Vanna eltűnt testvérének, Mannának írt leveleiből ismerhetjük meg. A két lány még kisgyermekként egy tragikus balesetben veszítette el szüleit, majd Spanyolországból Finnországba kerültek egyetlen élő rokonukhoz. Az idős, ám annál eszesebb Aulikki saját lányaiként nevelte a gyerekeket úgy, hogy a társadalom elfogadott tagjaivá válhassanak. Ugyanis Finnországban a végleges nemi meghatározás már kisgyermekkorban megtörténik. A nők esetében két alfajt hoztak létre: a feminövek (vagy eloik) a nőiesség megtestesítői, gyönyörűek, azonban butácskák, és teljes alárendeltjei a felhímeknek. Velük szemben a neutranő (vagy morlock) okos, érdeklődő, nem behódoló típus. Éppen ezért sterilizálásra és alantasnak számító munkák elvégzésére ítélik őket. Manna a tökéletes eloi mintapéldánya, aki szüntelenül bújja a Femilányka című kiadványt, hogy később a párosodási piacra lépve gyorsan férjet találjon magának. Vanna ezzel szemben maga a báránybőrbe bújtatott farkas, aki mások előtt tökéletesen utánozza húga viselkedését és igazodik a társadalmi elvárásokhoz. Egyedül Aulikki tudja, hogy őt a tudományos könyvek jobban érdeklik, mint a romantikus történetek.
A szerző zseniális eszközökkel mutatja be jelenünk nagyon is aktuális problémáit. Az uniformizálás már egészen korán kezdetét veszi, az iskolarendszer keretek közé szorítja a diákokat, aki nem illeszkedik be a társadalom által megszabott normákba, azt kirekesztik. Azt gondolnánk, hogy a huszonegyedik században jóval nagyobb teret kap az egyéniség és az egyediség, de vizsgáljuk ezt meg egy kicsit jobban. Sinisalo a feminövek által mutatja be a nőkre erőltetett tökéletesség illúzióját.
HIRDETÉS
A tökéletes feminő
szüntelen elbűvölő.
Üde, harmatfriss marad a bája,
ha Illatos Víz van nála.
Ha bekapcsoljuk a televíziót és megnézzük a reklámokat, csőstül kapjuk az arcunkba a különféle, nőknek szóló anyagokat. Kozmetikai szerek tömkelege a tökéletes külsőért; minőségi tisztítószerek, hogy otthon patika tisztaság legyen minden nap; gyönyörű ruhák, cipők, szexi fehérnemű, mert vadmacskának is lenni kell. A legfőbb szabály: nem nézhetsz ki szarul! Légy tökéletes! Már a tini lányok fejébe is ezt sulykolják a valóságban ugyanúgy, mint a regényben. Ha jól nézel ki, kvázi felmentést kapsz intelligenciából. Ne legyél szőrös, ráncos, ősz, duci, túl okos, túl önálló, szomorú, gondterhelt. Mosolyogj mindig, tégy mások kedvére, nézz ki jól és vadászd le az alfahímet. De vajon kinek kedvez az, ha a férfiakat megfosztjuk a vadászösztönüktől?
Sinisalo rendkívül izgalmas módon mutatja be az ország társadalmi rendjét és elvárásait. Tudományos szócikkek, iskolai dolgozatok, mesék, törvények, reklámok beékelésének segítségével ismerteti meg az olvasóval ezt az alternatív diktatúrát. Ugyanakkor a regény több pontján is érzékelteti, hogyan következett be a változás és hogy nem feltétlen az ellenük fellépő, egységes férfiakarat taszította a nőket az üresfejű Barbie baba szerepbe. Bár a cselekmény viszonylag lassan bontakozik ki, egyetlen percre sem hagy unatkozni, hiszen a világkép fokozatosan válik kerek egésszé a szemünk előtt.
Ebben a lendületes történetben rendkívül jelentős szerepet kap Vanna kapszaicinfüggősége. Ugyanis a regénybeli Finnországban tiltott az alkohol, a dohányzás, és az internet, a legveszélyesebb drogok egyike pedig a csili. A pánikbeteg lány számára a csilipaprika egyfajta gyógyszer, mely képes őt kiragadni a mélységből. Ezt tekinthetjük akár figyelemfelhívásnak is a szerző részéről: mióta a különféle lelki eredetű betegségeket nem csupán hisztériának könyvelik el, sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy időben segítséghez juthassanak azok, akiknek szükségük van rá. Ugyanez a helyzet a függőségekkel. Sokszor a családtagok és barátok is tehetetlenek, ha az illető képtelen megbirkózni a függőséget kiváltó lelki problémákkal. Jare személye testesíti meg leginkább ezt a tehetetlenséget. Mivel nem képes megoldani a lány lelki problémáit, ezért azzal próbálja enyhíteni Vanna szenvedését, amivel lehetősége van, azaz a csilivel. Ő nem kérheti szakember segítségét, hiszen akkor a lány valódi személyisége is lelepleződne. Ez pedig, súlyos következményekkel járna. A fiú nem csak barátja, hanem igazi lelki társa is Vannának. Nem csilifüggő, ennek ellenére nyakig benne van a paprika-bizniszben.
Johanna Sinisalo egy olyan regényt tett az asztalra, amely megállja helyét a disztópikus történetek között, és nem csak Európában. Kőkemény felnőtt tartalom: mind stílusában, mind mondanivalójában egyedi alkotás. Górcső alá veszi a diktatúrákat, a korrupciót, a bürokráciát. Belemegy olyan kényes társadalmi kérdésekbe, mint a családon belüli erőszak, a nők tárgyiasítása, a fogyasztói társadalom manipulációja és az uniformizálás. Tipikusan az a könyv, amelyen még napokkal később is gondolkozik az ember. Ráadásul lezárásában is tartogat olyan meglepetéseket, ami után az olvasó alig győzi felkaparni a földről az állát. A Nap magja megérdemli, hogy az idei év egyik legkiemelkedőbb hazai megjelenésének tituláljam, a Varga Balázs által készített zseniális borítójával együtt.
