Könyv

A dzsinnek élete nem csak a kívánságainkból áll

A dzsinn szó hallatán a Disney-féle Aladdin vicces, jószándékú, minden kívánságot teljesítő szelleme ugrik be, esetleg Az Ezeregyéjszaka meséi emberi rabigába hajtott, vagy épp gonosz szándékú lényei. De hogy mi van a dzsinnek erején túl, arról S. A. Chakraborty rántja le a leplet első regényében, a Bronzvárosban.
Korábban a témában:

A kortárs fantasy irodalom jócskán maga mögött hagyta a klasszikus, tolkieni értelemben vett világépítést, és a zsánerben alkotó írók egyre színesebb kulturális háttérhez nyúlnak, hogy valami egyedit teremtsenek. Ez az állítás S. A. Chakraborty trilógiájára is igaz: a Dévábád sorozat az arab mitológiából merít és a török uralom alatt lévő Egyiptomba visz minket. A 18. századba helyezett történet középpontjában egy Nahri nevű nő áll, aki abból tartja fenn magát, hogy becsapja az embereket. Környezete azt hiszi, képes varázsolni, maga Nahri azonban nem hisz a mágiában – egészen addig, amíg véletlen meg nem idézi a Dára nevű dzsinnt. A lény fontos titkot oszt meg vele: a sivatag mélyén létezik a mágia birodalma, Dévábád városa, amihez Nahirt eltéphetetlen kötelékek kötik, a várost egykoron uraló család utolsó leszármazottja. A lány Dára oldalán útnak indul, hogy megkeresse a mágikus helyet, azonban felbukkanásával még inkább felzavarja a dzsinnváros állóvízét.

Chakraborty állítása szerint a Bronzváros egy világépítő kísérletként indult. A szerző középkori arab történelemmel foglalkozott, ami alapján megalkotta saját mágiával bőven átszőtt változatát. Így kerültek képbe a dzsinnek, akik többé válnak kívánságteljesítő, füstből létrehozott szellemeknél: az emberekéhez hasonló történelmet, kultúrát, társadalmi felépítést és sajátos biológiát is kapnak Chakraborty keze alatt.

Az író hozott anyagból dolgozott, de ahol szükséges volt, továbbgondolta – ez volt világépítésének legfontosabb szabálya.

Példának a dzsinnek egyik fontos, mitikus történelmi eseményét hozza fel: Szulejmán próféta megbüntette a dzsinneket, de ennél több információt nem ad az arab folklór, ezért Chakraborty kibővítette azt a dzsinnek népének felosztásával, ami a Bronzváros világában megmagyarázza, miért él annyiféle törzs Dévábádban, és milyen viszony áll fenn a különböző csoportok között.

Valeriia Korzhova képe

A könyvnek pont ez, az arab és perzsa hagyományokon alapuló világa adja a legizgalmasabb részét. Egyszerre ismerős és egzotikus, aminek felfedezésébe boldogan veti magát bele az olvasó Nahri és Dára oldalán. Új, vagy eddig keveset szerepelt lények és egyedi mágiarendszerek rajzolódnak ki a sivatagot átszelő kalandos utazások során. A regény másik nézőpontján, Ali hercegen, a Dévábádot uraló al-Kahtáni család másodszülöttjén keresztül a varázsigék mellett megjelenik egy politikai szál is, ami a könyv második felétől fokozatosan új mederbe tereli a cselekményt, tovább árnyalja a Dára elbeszéléseiből megismert dzsinn társadalmat. Utóbbit Chakraborty szinte mesteri módon csinálja.

A dzsinn törzsek közti egymásnak feszüléseket úgy tárja elénk, hogy érzelmileg minden oldalon bevonódjon az olvasó, és képtelen legyen egyik fél mellett letenni a voksát a másik kárára.

A kulturális elemekből gazdagon táplálkozó világépítés mellett a Bronzvárosban számos, young adult regényekre jellemző történetelem is megjelenik, ami azoknak az olvasóknak, akik nem rajonganak a műfajért, zavaró lehet. Ilyen például a gyönyörű férfi megmentő felbukkanása, szerelmi háromszöget előidéző szituációk, vagy a főhősnő kiválasztottsága. Viszont a szerző ezeket a sablonokat nem a megszokott módon viszi a végkifejletük felé, csavar rajtuk egyet, és a lehető legdrámaibb irányba tereli őket.

A szerző – saját elmondása szerint – a történelemben azt szereti leginkább, hogy az emberek és az ő cselekedeteik hogyan formálják a történeteiket és a társadalmat – ez a gondolat regényében is visszaköszön. A három főhős – Nahri, Dára és Ali – tettei nem csak saját sorsukra, hanem egymásra, sőt a dzsinnekre is hatással vannak. Ettől válik igazán izgalmassá az egész, amit a világ sokszínűsége csak fokoz.

Chakraborty története az utóbbi évek egyik legerősebb írói debütálása, amelyben ott a potenciál, hogy még többé váljon egy arab kultúra által ihletett fantasynél.

Egyedi világépítés, átélhető sorsok és igazi tétekért folyó harcok – olyan könyv, ami tényleg egy igazi kaland.

A zárófejezetből pedig arra következtetek, hogy a következő, ősszel érkező rész, a Rézkirályság a politikai intrika-vonalon halad tovább, amivel Dévábád világa még jobban kitágulhat.

S. A. Chakraborty: Bronzváros (Dévábád-trilógia 1.)
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2019
Eredeti cím: The City of Brass
Fordította: Benkő Ferenc
Oldalszám: 528
Értékelés: 9/10 raptor

Mi folyik itt Rénszarvas-hegyen?

Karin Tidbeck novellái a valóságot és a természetfelettit elválasztó vékony határról mesélnek. Rénszarvas-hegy könyvkritika

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.