Könyv

A sci-fi feltörekvő írócsillaga vágja képünkbe Afrika véres valóságát

Posztapokaliptikus Afrika, ahol az idő mintha visszafele menne.... A térséget véres faji alapú háború rohasztja. A jóslat szerint egy varázsló – aki a két nép kivetett szülötte – hoz rendet a káoszba. A  kiválasztottnak addig viszont ezeréve berözgült szokásokat és saját apját kell legyőznie. Röviden erről szól Nnedi Okorafor első, magyarul megjelent regénye, A halálmegvető.
Korábban a témában:

Nnedi Okorafor neve 2010-ig mondhatni ismeretlen volt az SF irodalomi palettáján– gyerek és ifjúsági könyveit leszámítva. Első felnőtt regényével, A halálmegvetővel azonban berobbant a köztudatba, a következő évben meg is nyerte könyvével a rangos World Fantasy-díjat. Okorafor azóta több jelentős díjat is bezsebelt, köztük Binti című kisregénysorozatával a Nebulát és a Hugót, most tárgyalt regényéből pedig George R. R. Martin bábáskodása alatt készít sorozatot az HBO.

A halálmegvető egy posztapokaliptikus Afrikában játszódik, ahol nincs egységes társadalom, az emberek kisebb falvakba tömörülve élnek elszigetelten egymástól. Két nép – az okekék és a nuruk – háborúskodik egymással, egymás életét szisztematikus rajtaütésekkel keserítik meg, amit a nők nyilvános megerőszakolásával koronáznak meg. Utóbbi aktusból születnek az ewuk, vagyis a félvér gyerekek, akik a hiedelmek szerint erőszakos lények és csak romlást hoznak a világra. Ilyen ewunak születik a könyv főhőse, Onyesonwu is. A neve halálmegvetőt jelent.

Édesanyjával egy okeke faluban élve megtapasztalja a kiközösítés minden formáját, és beigazolódni látszik sorsa, hogy erőszakos életre van kárhoztatva. Egy véletlennek köszönhetően ráébred, nem közönséges ewu: rendelkezik az átváltozás képességével. Onyesonwu elhatározza, nem hagyja veszni hagyni erejét és dacolva a társadalmi előítéletekkel, varázslóvá válik. Ám amint rálép a mágia útjára, uralkodói ambíciókat dédelgető erőszaktevő apja, Daib az életére tör.

A cselekményleírásból egy klasszikus küldetés-utazás sztorira épülő fantasy sejlik fel, ám Okorafor képes felülemelkedni a műfaj sablonjain és új megközelítéssel megtölteni azokat.

Nigériai-amerikai íróként tudatosan vegyíti a nigériai és egyéb afrikai irodalom elemeit a sci-fivel és a fantasy-vel, ezzel építve az afrofuturizmusnak is nevezett stílust könyvében.

Afrofuturizmus

Olyan science-fiction, amely afroamerikai témákat tárgyal technokultúrális környezetben. A fogalmat Mark Dery alkotta 1993-ban Black to the Future című esszéjében.

Más kisebbségi csoportokhoz tartozó szerzőkkel ellentétben az Okorafor által képviselt kulturális háttér nem díszletként szolgál az SF környezetben, hanem egy teljesen szokatlan szokás és gondolatvilágot alkot. Ez a törekvés megjelenik például a regény alapkonfliktusában, a népek közötti ellentétben. Okorafor ugyanis a 2003-ban kirobbant darfúri konfliktust vette alapul az okeke-nuru szemben álláshoz. Egyes elemeket egy az egyben is átemelt, mint például a falvak felégetését vagy a nők nyilvános megerőszakolását. Okorafor mindezeket finoman adagolja csak, az általa leírt helyi viszonyokból könnyen tudunk általános, örökérvényű társadalmi jelenségekre is következtetni. Nagyon erős párhuzam például Onyesonwuék utolsó városaiban tett látogatások, ahol az emberek teljes apátiába zuhantak az őket terrorizáló varázslóhadnagy uralma alatti években. A kiábrándulás ilyen mértékével itthon is találkozhatunk.

A valóságból vett elemek mellett a regényt erősen áthatják az afrikai jellegzetességek. Pontosabban azok a jelenségek és problémák, amelyekről néha hallani valamit a híradóban, de túl messze vannak ahhoz, hogy átérezhetővé váljanak egy nyugati ember számára. A halálmegvetőben viszont minden örömöt és fájdalmat az olvasó teljesen a sajátjaként élhet meg.

Okorafor szentbeszédek és szájbarágás nélkül képes átadni a történetből kibontakozó konfliktusok érzelmi töltetét.

Erre remek példa amikor Onyesonwu  szembe kerül falu öreg varázslójával, Aróval, mert az női mivolta miatt nem akarja tanítványává fogadni. Onyesonwu ettől dühös lesz és meggondolatlanul megleckézteti az idős embert, amivel még jobban kivívja a falusiak és a varázsló ellenszenvét. Felháborodását Okorafor nem köti egyértelműen feminista felhanghoz, csak egyszerűen kibontja a jelenetet – az értelmezés teljesen az olvasóra van bízva.

Nnedi Okorafor

A feminizmus témájánál maradva a regény másik nagy erénye az, hogy nyíltan és őszintén beszél a nők mindennapjairól, a női tapasztalásról. A szerző olyan témákat tárgyal szereplőin keresztül, mint például a körülmetélés hagyománya és az ezen áteső lányok ambivalens érzései a rítushoz. De kendőzetlenül beszél a női szexualitásról, a menstruációval való együttélésről, a barátnő-nővérségi kapcsolatról, és végül a folyamatosan felbukkanó, és megmásíthatatlannak tekintett berögződések a női szerepekről.

Okorafor nemcsak afrikai vagy női témákban teszi kiemelkedővé utazós sci-fi/fantasyjét. Saját bevallása szerint A halálmegvető sokat köszönhet Amos Tutuola regényének, a The Palm-Wine Drinkardnak, ami az afrikai irodalom egyik legfontosabb könyve. A két műben közös az egyszerű, néhol töredezett nyelvezet, ami A halálmegvetőben a szereplők közti párbeszédekben érhető utol. Tutuola legtöbb könyvét a jorubák népmeséi alapján írta, amelyeknek a logikája a Palm-Wine Drinkard cselekményében, és persze A halálmegvetőében is felismerhető. A végeredmény egy mágikus atmoszférájú realista történet, ahol a kiválasztott hős hosszú útra indul, hogy teljesítse magára vállalt küldetését.

Okorafor népmesékhez hasonló misztikus atmoszférát teremt regényének – ez szintén Tutuola hatásának udható be. A halálmegvető valahol a jövőben játszódik, viszont az okekék és a nuruk középkori körülmények között tengetik mindennapjaikat. Az egykori technológiai fejlettségre csupán a sivatagban heverő számítógépek és CD lemezek emlékeztetnek. És habár a technikának leáldozott, a mágia és a fizikai valóságon túli világ nagyon is létezik, sőt természetes jelenség a jövő Afrikájában. A furcsa sci-fi-fantasy hibrid működésére és miértjeire nincsenek válaszok, de nem is hiányoznak, hiszen a történet világát sokkal inkább a népmesék jól ismert logikája irányítja, mintsem egy mérnöki precizitással kidolgozott univerzum. Ezt a mesei gondolkodást leginkább a regény szimbolikájában fedezhetjük fel. Az erőszaktevő apa, akinek tettéből erőszakos gyermekek születnek, a haláltól való félelem és annak elfogadása, vagy a nőiség és a hatalom összefonódása: olyan erős és jelentős képek, melyek a történet végéig jelen vannak, hogy végre hajtsák a sors által kimért feladatukat – csakúgy mint a mesékben.

A halálmegvető egy nem mindennapi regény. Egyszerre tiszteleg Afrika előtt, visz el egzotikus és népmesei tájakra, és szembesít a sötét valósággal. Minden eleme egyszerre ismerős és újszerű.

Nnedi Okorafor: A halálmegvető
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2019
Eredeti cím: Who Fears Death
Fordította: Ballai Mária
Oldalszám: 464 oldal
Értékelés: 9/10 raptor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.