Magazin

Magyaroktól hemzsegnek a sci-fi- és fantasy-univerzumok

A sci-fi, fantasy és társ-zsánerei számtalan kitalált világa értelemszerűen elszakad a valóságtól. De mi magyarok, nem vagyunk olyan könnyen lerázhatóak. Olyanok vagyunk, mint a Frédi és Béni tigrise, ha kihajítanak az ajtón, visszamászunk az ablakon. Járjunk tehát utána a tíz legjobb, legszebb, legolcsóbb stílusában a fantáziavilágok magyar vonatkozásainak, nézzük meg, hogy melyek azok az alkotások, ahol - kevésbé jelentőstől a lényeges szerepekig - előkerülnek a magyarok. Hisz tudjuk: „az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok”.
Korábban a témában:

Nem tárgyalhatjuk azokat a fantáziavilágokat, ahol Magyarország, a magyarok pusztán dekorációként jelennek meg. Ilyen például a Holnap határa, ahol egy térkép mutatja, hogy Magyarországot már megszállták az inváziós egységek, vagy a Nehéz napok egy Föld nevű Bolygón 12. része, amelynek központi helyszíne egy olyan bolt, amely tele van magyar szimbólumokkal. Nem részei a vizsgálódásnak azok a művek sem, melyek magyar alkotók közreműködésével jöttek létre, vagy magyar helyszínen forgatták azokat, de az adott világnak nincs jellegzetes magyar vonatkozása. Nem kerültek be a körbe a nagyon kevesek által ismert univerzumok például Cixin Liu: Háromtest-trilógiája ahol egy budapesti konferenciáról esik szó, vagy Sam J. Miller: Orkavárosa, ahol a klímakatasztrófa kapcsán említik Magyarországot. Miképp az sem, hogy az eredeti Godzillában két szereplőnek a Budapest Vonósnégyes tokiói koncertjére van jegye. A listán tehát azok kerültek előkelő helyre, ahol mind a világ ismertsége, mind a magyar jelentőség számottevő.

Mivel nem igazán elegáns a magyar kötődésű szerzők munkáit magyar vonatkozások szerinti listában összevetni a külhoni alkotókéval – hiszen náluk jóval gyakrabban fordulhat elő magyar vonatkozású téma – ezért a magyar szerzők műveitől is eltekintünk, pedig erre is van rengeteg, akár világhírű példa: Mézga család, Underworld, eXistenZ, Az Új Faj, Pirx kalandjai, de a kifejezetten horrorzsánerek sem kerültek a fősodorba, mint a Lugosi-filmek, Pokolba taszítva, pedig ez utóbbi filmben Sylvia Ganush magyarul mondja azt, hogy „az ördög szálljon beléd!”.

10. Deckardnak egy lófaszt

A Szárnyas fejvadász magyar kapcsolódása az eredeti nyelvű verzióban jól érthetően elhangzó két magyar mondat: „Azonnal kövessen engem, bitte!”, illetve közvetlenül utána „Lófasz, nehogy már, te vagy a blade runner!”, amit a japán szakács fordít Deckardnak angolra. Az ominózus mondat a magyar szinkronban is benne van – összesen négy szinkron készült a filmhez – csak értelemszerűen ott nem lóg ki a sorból. A legenda szerint a nyomozó Edwardo Gaffot játszó színésznek, Edward James Olmosnak zsidó ősei Magyarországról Mexikóba menekültek, s bár a színész már Amerikában született, származására emlékezve csempészte a magyar szavakat a jelenetbe. Nem is oktalanul, a cityspeakként jellemzett keveréknyelv a nagyváros nyelvi kohóját, bábeli keveredését volt hivatott bemutatni. A Szárnyas fejvadász 2049-ben is van magyar kiszólás: ismét feltűnik az első filmben is magyarul beszélő Gaff nyomozó, aki ismét kevert nyelven nyugdíjasként (szó szerint) aposztrofálja magát, sőt Ryan Goslingot egy idős hölgy szapulja, amikor hazatér: „„Na, mi van szép bádog vitéz? Haza evett a rohadás? Ki a fene várt téged ide? Elgáncsollak, te piszkos életű!”

9. Múmia, múmia gyere ki!

A múmia gyáva és álnok Beni Gabora magyar származású. A film alapjául szolgáló történetben Gabor egy budapesti zsinagógát rabol ki, majd üldözői elől menekülve áll be a francia idegenlégióhoz. Ezt a filmben azzal is megerősíti, hogy „piszkos állatnak” nevezi az angol verzióban O’Connellt az egyik verekedés során.

Forrás: jetss.com

8. Vasember és a tálib magyar diaszpóra

A két Oscarra jelölt Vasember volt a nyitódarabja a Marvel Filmes Univerzumának, mely film elején Tony Starkot túszul ejti egy rakás terrorista. Túsztársa, Yinsen megváltoztatja Stark alapvető nézeteit: az arrogáns és hedonista fegyvergyárosból a jóval felelősségteljesebb és tehetségét a világ szolgálatába állító Vasemberré válik. Mielőtt azonban ez megtörténne, ki kell szabadulnia a fogságból, ezért a fogvatartók parancsa ellenére nem rakétát, hanem egy kezdetleges páncélt épít. Amikor ezt észreveszik a túszejtők, megpróbálják lefegyverezni. A szabadulást megelőző jelenetben a sok nyelvet beszélő Yinsen és Tony között az alábbi beszélgetés zajlik le:

-He speaks in hungarian! – mondja Yinsen, utalva a háttérben üvöltő talibán munkaerőre.
-Speak hungarian! – válaszolja Tony.

Persze egy ilyen éles helyzetben a nyelvtudós is tévedhet, de a háttérből valóban hallható a tálib üvöltözés: „Mutasd kezeket!” Nincs más, minthogy Yinsen magyarul válaszoljon, ami még érthető, ha meglehetősen fura időhúzó taktika is: „Egy perc, egy perc!” – hangzik el a szájából.

A vélhetően ugyancsak több nyelven beszélő, igen művelt tálib túszejtő ismét magyarul válaszol, „Csináld a dolgodat! Mi folyik odabent? Mi folyik odabent? Kezeket fel!”. Az elsőre érthetetlen, utolsóra megmagyarázhatatlan tálib-magyar nyelvi rokonság felkutatása azonban nem nagyon vezet eredményre, hiszen az idegenbe szakadt hazánk terrorista fia nem csak magyarul beszél. A magyar szinkronban ugyanis lengyelül kiabál, miközben Yinsen ezt a nyelvet is felismeri és ezen válaszol is neki.

7. Jules Verne-ből Verne Gyula

Jules Verne igencsak szimpatizált velünk. A 148 nyelvre lefordított szerző több művében szerepel magyar hős, leginkább emigráns vagy műkedvelő arisztokrata tudós szerepében. Magyarországon játszódik a Várkastély a Kárpátokban és a Storitz Vilmos titka is. Előbbiben Verne a holovízió ötletével játszik el, Storitz titka pedig a láthatatlanság (sőt, A dunai hajós is részben Magyarországon játszódik, bár ez nem fantáziavilág). A számunkra legkedvesebb regény, a Sándor Mátyás is bővelkedik a magyar vonatkozásokban. Torontál Simon, Szatmár László, Sárkány, Bátori István, illetve a címadó Sándor Mátyás sci-fi elemekkel átszőtt (pl.: tengeralattjáró) története a szabadságharcnak állított emléket. Nem csoda, hogy magyarítottuk is az író nevét Verne Gyulára, holott a szerző még csak nem is járt Magyarországon.

Forrás: youtube.com/pathbooks

6. Az Érkezés és a szalámitaktika

Az Érkezésben 12 űrhajó száll le a Föld 12 pontján. Amerikában Louise Banks nyelvészt kérik fel, hogy segítsen értelmezni az idegen hétlábúak, a heptapodok kommunikációját. Ők nem a hangokat, hanem a jelentéseket foglalják írásba, mégpedig köralakú írásjelek formájában, amelyhez előre kell tudniuk mit és milyen terjedelemben akarnak „mondani”. Azért fejlődtek ilyen irányba, mert az időfogalmuk más: számukra nem létezik időparadoxon, egyszerre élik meg az idő különböző fázisait. Egy félrefordítás miatt Kína (és vele további két ország) csaknem megtámadja a területükre leszállt egy-egy hajót, miközben a film helyszínén, az amerikai Montanában is egyre inkább katonai projektként tekintenek a korábbi kutatói feladatra.

 – Titokban kell tartanunk, amíg nem tudjuk mit jelent. Nem oszthatjuk meg az ellenséggel. Számításba kell vennünk a lehetőséget, hogy a látogatók azt akarják, hogy egymásnak essünk és csak egy frakció maradjon.
– Erre nincs bizonyíték.
– Dehogynem. A történelmünkben. A britek Indiában, a németek Ruandában. A magyaroknak külön szavuk is van rá”.

hangzik el a Louise és Halpern, CIA ügynök vitájában. Ez a külön szó a szalámitaktika, amely a Rákosi-érában a politikai ellenfelek ellehetetlenítésére utalt. Ennek kezdetén a kommunisták a többi – összességében többséget adó – pártokban lévő ellenfeleiket egyesével választották, szalámizták le, szigetelték és tüntették el, mígnem maga az ellenfélpárt, a „szalámi” is elfogyott, csupán a kommunisták, illetve a velük szimpatizálók maradtak meg. Hasonló taktikát alkalmazott Sztálin, amikor egyesével számolt le ellenfeleivel. A jelenetbeli hasonló utalás vélhetőleg a XVIII. század második felére, a Kelet-Indiai Társaság indiai befolyására utal, illetve a németek tuszikat és hutukat megosztó politikájára 1911-ben.

Egy szalámi. Forrás: kolbaszaruhaz.hu

5. A halál csak egy kapu, az idő csak egy ablak. Visszatérek.

Bár erős az áthallás Sherlock Holmes Lord Henry Blackwoodjával, ez esetben nem erről van szó. A Szellemirtók 2 -ben a csapatnak a 105 évesen festménybe költözött Vigo-t, a Kárpátok ostorát, Moldávia bánatát kell megállítania. Az ugyanis a negatív pszichikus energiákat pszichomagnetikus nyálkafolyam formájában tereli saját maga felé, ami fél Manhatten lerombolásával és Vigo újjászületésével fenyeget. Vigo mellé földi segítőül – némi hipnotizáló „szellemes” ráhatás eredményeként – a film legviccesebb figurája, Janosz Poha (az angol verzióban is Janosnak ejtik) szegődik. A restaurátor magyar származására az is utal, hogy dr. Venkman pusztai csődörnek titulálja.

4. Sisko kapitány a Mélyűr Kilencesen csirkepaprikást rottyant

A Star Trek-univerzumot 13 film és 5 befejezett élőszereplős sorozat 718 epizódja alkotja. A Star Trek világa bővelkedik a magyar epizódszereplőkben, a Voyager kivételével valamennyi befejezett élőszereplős sorozatban van magyar elem. Az eredeti sorozat első évadában, a XXIII. században Magda Kovácsnak Vénusz-droggal növelték a vonzerejét. A második sorozatban a korai elképzelések szerint Deanna Troi egyik lehetséges származása magyar volt és ebben a sorozatban szerepelnek Brahms magyar táncai (No.5) is, amikor is Geordi La Forge egy holorandevún holografikus cigányprímással játszatja el a zenét.

Sisko kapitány a Deep Space 9-on jókedvében magyar ételeket főz – édesapjától a földi Sisko’s éttermet üzemeltető Josephtől tanulta, aki szerint a replikált étel nem ehető – legutoljára akkor tette ezt, amikor sikeres nagykövetcsere-megállapodást kötött: mestere a csirkepaprikásnak. S az Enterpriseban Miklos Karlovassi, XX. századi geofizikus volt az egyik biológiai szülője a genetikusan tervezett Augment Udarnak, akit embrióként az eugenikus háborúk után fagyasztottak le.

3. Közös japán-magyar határt!

Az Altered Carbon sorozatban és az alapját képező, Valós halál című Richard K. Morgan-regényben az emberiség képes a tudat digitális lenyomatát testben lévő úgynevezett tudattokba menteni. A test halála esetén lehetséges azt kioperálni, másik testbe helyezni, tulajdonképpen örök életet biztosítva megfelelő fizetség fejében, így alakítva át a szegények és gazdagok fogalmát halandókká és halhatatlanokká. Főhősünk Takeshi Kovacs, akinek nem pusztán a neve utal magyar gyökereire: egy japánok által alapított bolygón, a Harlanon született, ahová a japánok az olcsó kelet-európai munkaerőt telepítették. Konkrétabban szülőhelye a bolygó Új-Pest városa. Ő és testvére korábban ellentétes oldalon – egyikük a rendfenntartó protektorátus, másikuk a jakuzák oldalán – küzdöttek, de szövetségre léptek.

Az új-pesti születésű Takeshi Kovacs, Joel Kinnaman alakításában. Forrás: Forbes.com

2. A Bosszúállók budapesti kalandja

A Vasemberrel kezdetét vevő Bosszúállók-kánonban összesen négy mozifilmben említik meg Budapestet. A Bosszúállókban Fekete Özvegy és Sólyomszem szólogatnak be egymásnak és mintha másképp emlékeznének a saját és a másik szerepére székesfővárosunkban. A Bosszúállók: Végjátékban is hasonló, bár inkább összekacsintó jellegű a polémia. Az Amerika Kapitány: A tél katonájában mint félresikerült akciót emlegetik a budapesti kalandot, a Marvel Kapitányban pedig Carol Danvers és Fury ügynök beszélgetésében Budapest csupán illusztráció a hidegháború eseményeire Belfast, Belgrád és Bukarest mellett. A budapesti kaland említése továbbá a Shield ügynökei sorozatban megtörténik (Shadows, S02E01) és a Carter ügynökben is (Time and tide, S0103).

De mi is történt Budapesten? Erre a 2013. áprilisában napvilágot látott Secret Avengers képregény (Vol2#1) adhat választ, amelyben Andras Bertesy fegyver és drogkereskedő, mellékállásban feketemágus és embercsempész nehezíti meg a magyar metropoliszban a Bosszúállók sorsát. Bertesy az Egyesült Államokat akarta teleportáció segítségével megtámadni. A támadást az egyik Shield egység elfojtja, de Solyómszemet egy tetőn csúnyán elkalapálják. Végül Fekete Özvegy menti meg és végez a Bertesy bandával.

Azt még nem tudjuk, hogy a beharangozott Fekete Özvegy-filmben is lesz-e említés vagy akár fel is oldják a filmbéli rejtélyt, csak azt, hogy Scarlett Johansson 2019 júniusában forgatott a Népszínház utcában.

1. helyezett: A magyarok mennydörgésétől ments meg Uram minket!

Kétségkívül a legismertebb motívum Harry Potter magyar mennydörgője (hungarian horntail), a Harry Potter és a tűz serlegéből. Harrynak a régóta nem megrendezett, három próbából álló Trimágus Tusa – amelyre Harry koránál fogva nem is nevezhet, és amelyen mégis el kell induljon – első próbáján kell vele megküzdenie (a tusa időpontját a potterológusok 1994 őszére teszik). A Mágiaügyi Minisztérium Varázsfelügyeleti Főosztálya szerint is bizonyítottan varázslót ölő, szelídítésre, esetleg idomításra alkalmatlan sárkányfajta az egyik legveszedelmesebb mágikus lény a varázsvilágban. Óriásgyíkszerű testű, farkán bronzvörös, testén fekete pikkelyes állat. Akár 15 méteres lángot is fúj – írja a Legendás állatok és megfigyelésük kötet, bár a Harryvel találkozó példány csak 12 méteres lángot produkál, mindenesetre még ez is ritkaság a sárkányok között.

Szeme sárga, szarvakkal rendelkezik. Egy kifejlett állat 5 méter magas és 15 méter hosszú, szárnyfesztávja 8 méter, a történetben viszont 15 méter magas sárkányról beszélnek. Nagytestű állatokat és akár embert is eszik. Bár a kábító átkok hatnak rá, de több varázsló együttes átka üti ki a sárkányt. Elpusztítani végképp nehéz őket, mert „ősi varázzsal átitatott, vastag bőrükön csak a legerősebb átkok képesek áthatolni.

Míg Harry a könyvben végül addig ingerli a szörnyeteget, amíg az utána nem ered és szabadon nem hagyja a próbában megszerzendő aranytojást, addig a filmben a láncon lévő sárkány elszabadul és megkergeti Harryt. Vélhetőleg Rowling nem csupán az alliteráció miatt (hungarian horntrail) választotta magyarnak a mennydörgőt, ugyanis az idősebb Weasley fivér, Charles, romániai expedíciója a romániai sárkányszentélyhez köthető, ahol ez a sárkány is előfordul. De az sem lehetetlen, hogy az Duna alsó szakaszán (Vaskapu, Lászlóvára stb.) elhíresült „sárkánylelőhelyek” híre jutott el Rowlinghoz. ahol a középkorban a bányászat során hatalmas csontok kerültek elő. Az egyik legenda szerint a legyőzött 12 fejű sárkány testéből születtek a legendásan szemtelen kolumbácsi legyek is.

Futottak még

Vannak olyan világok, ahol a magyar jelenlétre csak egy-egy, mással meg nem erősített elem utal.

  • A Hellboy 2. – Az Aranyhadsereg című filmben Nuada herceg, miközben az aranykorona hiányzó darabját keresi, egy magyar könyvet, A világjárás hősei című kötetet veszi le a polcról, de ez ténylegesen csak kikockázva látszik.
  • A 12 majomban a zárt osztályon Jeffrey Goines a mikrobákról szóló magyarázata közben előkerül Semmelweiss neve.
  • A Harmadik típusú találkozásokban a hangok és kézjelek ismertetésével a Kodály-módszert emlegetik.
  • A Kocka3-ban – mint az a ruhafeliratából kiderül –Bartok névre hallgat az egyik szereplő, de filmbéli szerepe mindössze kettő perc, illetve két kocka, mert a másodikban kifeszített drótok tépik darabokra.
  • Az eredeti Godzillában két szereplőnek a Budapest Vonósnégyes tokiói koncertjére van jegye, amíg a tiprószörnynek is eszébe nem jut benézni az előadásra és a szó minden értelmében közbe nem lép.
  • A Supergirl Mindenki lehet hős (We Can Be Heroes, S02E10) című epizódjában M’gann M’orzz saját látomását borzasztó akcentussal ismételgeti magyarul: „vér, túszok…háború”, mire J’onn J’onzz ráförmed: „fejezd be!”
  • A 13-as raktár Mind elbukhatunk (We All Fall Down, S04E10) részének egyik eseménye a budapesti repülőtéren, a „Liszt International Airporton” játszódik, ahol a hangosbemondó is – bár erős akcentussal – de magyarul szólal meg, miszerint „kérjük Varga Tamás nevű utasunkat, azonnal fáradjon a 24-es beszállókapuhoz”. A történet szerint az Asztrolábium miatt épp magából kifordult Artie Nielsent őrizetbe veszik, de egy időmegállításra is képes barométer segítségével elmenekül.
  • A Star Wars: A klónok háborúja eredeti rajzfilmsorozatában (22. és 23. rész – 2. DVD. 25-35.perc) az egyik nelvanéz ezt mondja magyarul Obi-Wannak és Anakinnak, mikor azok megölnek egy bálna méretű szárazföldi lényt: „Mindent elrontottál. Ez volt az én próbám.” Majd egy másik megvádolja őket, hogy: „Elrontottátok a tesztetǃ”. Kicsivel később a törzs varázslója beszél betegségről és „holt kézről” meg arról, hogy „ez fog egy kicsit fájni”,. A nelvanéz nyelv vélhetően azért hasonlít ennyire erősen a magyarra, mert a rendező, Genndy Tartakovsky, felesége magyar.
  • A varázslótanonc (The sorcerers apprentice) a merliniánusok és a morgániánusok évezredes csatájának meséje, ahol a magyar szereplőnek a főgonosz szerepe jutott. Időszámításunk szerint 740-ben a varázslók háborújában, Britanniában Merlin megküzd legfőbb ellenségével, az emberiséget igába hajtani akaró Morganával. Három tanítványa – Veronica, Balthazar Blake és a magyar Maxim Horvath – közül azonban ez utóbbi szerelemféltésből elárulja. Horvathnak nem csak a neve jelzi magyar mivoltát, hanem a magyar tükörcsapda (hungarian mirror trap) varázslat avatott ismerőjeként is magyarként azonosíthatjuk (bár Balthazar alkalmazza, Horvath felismeri a varázslatot).
  • Bár Westeroson természetesen nem érvényesek a világunkban megszokott kulturális és nemzetiségi gyökerek, meglehetősen sok, nevezetesen három közép- és mellékszereplőről tehető fel a névrokonság (ismeretes, hogy Martin nem kevés kutatást végzett a középkori európai történelemben, s a nevek is innen eredeztethetőek). Egyfelől Boros Blountnál tehető fel a kapcsolat, aki a királyi testőrség tagja volt, másfelől Janos Slynt, aki „dicstelen, arrogáns és korrupt” –is magyar névrokonsággal rendelkezik. Ő az, aki mindent megtesz Havas Jon akadályozásáért, de amikor a közvetlen parancsmegtagadás is eszköztára részévé válik Jon elítéli és kivégzi. Mind közül leghíresebb azonban Sandor Clegane, a Véreb, aki bátyjával, a Heggyel törtnő leszámolásakor leli vele közös halálát kápolna tornyából lezuhanva. Persze párhuzamot sokkal többet találhatunk a magyar középkor és a Trónok harca között: Hódító Aegon és Árpád fejedelem, a deresi Törött Torony és a mi Csonka Tornyunk, a Varsafa és a Világfa, Zrínyi vagy Imre herceg, illetve Robert király a vadkan általi halála, avagy a kimúlás a trónon, az árnyékszéken mind-mind megvan a magyar történelemben is,
  • A Csatahajó című alkotás a Torpedó játékot filmesíti meg. A film elején Dr. Nogrady néven ismerhetjük meg azt a rádiótudóst, aki a Jelzőfény-projekt (Beacon-project) vélhető vezetője vagy kommunikációs igazgatója. Legalábbis ő mutatja be a himalájai irányítóközpontban a sajtónak azt a projektet, amely minden idők legerősebb rádiójelét küldi egy idegen naprendszer lakható övezetébe tartozó földszerű bolygójára, a Planet G-re, amelyik a kitalált „Gliese” naprendszerben van. Bizonyára fontos ember, mert amikor felhívja a Hawaii hegygerincállomást, ott azonnal ugranak.
  • A Watchmen: Az őrzők Rorschachja 35 éves és Walter Joseph Kovacs néven született. Édesanyja Slyvia Kovacs már a főhős kiskorában is a testét bocsátja áruba, apja, Charlie (vezetékneve ismeretlen) még születése előtt elhagyta őket.
  • Ti könyvtárosok törékenyek vagytok. De fincsik! – mondja Emil Lazlo, a kelet-európát kutató régész professzor, aki a látszattal és a névhasonlósággal ellentétben nem magyar A titkok könyvtára 3: A Júdás-kehely átka című filmben. Legalábbis kétezer éves román történelemről beszél a tudós, akiről később kiderül, hogy maga Vlad Dracul, a vámpír, aki a film- és útközben el is fogyasztotta az utasok egy részét.
Forrás: culturedvultures.com

Magyarok – Drakula kistestvérei?

Összességében a fantáziavilágokban a nem magyar alkotók szemében a magyarok még mindig egzotikus, könnyen fogyó, balek, illetve gonosz szereplőkként tűnnek fel. Egzotikusnak, valami távoli ködös idegenbe hajlónak tekinthetjük a Blade Runner kevert nyelvének magyar aspektusait, az Érkezés szalámitaktikáját és Harry Potter magyar mennydörgőjét. Kifejezetten negatív szereplők a Szellemírtók Janosa, a Múmia Benije, a Vasember magyarul beszélő tálib harcosai, a budapesti kaland Bertesyje. A magyar vonatkozások tekintetében legalább részben pozitív szerepet elsősorban a Star Trek epizódokban és az Altered Carbonban érhetünk tetten, de ott is meglehetősen felemásak a magyar vonatkozások. Talán csak Verne volt velünk igazán elégedett. Úgy tűnik, hogy a fantáziavilágokban még mindig a Lajta a határ.

Nagy Ádám, egyetemi docens –
A Nevelj Jedit! és a Párhuzamos univerzumok szerkesztője

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.