Képregény

Tökéletes karácsonyi ajándék mindenkinek – Nimona képregénykritika

A magyar képregénypiac fellendülése számos fontos kötetet tett elérhetővé a magyar nyelven. Viszont kis mennyiségben jelennek meg a kifejezetten gyerekeket célzó képregények, a kifejezetten lányoknak szóló képregényeket pedig nagyítóval kell keresni a magyar kiadványok között. A Ciceró Könyvstúdió nemrég megjelent Nimonával pont a fiatal lányok számára nyitja meg a képregényes világot. És karácsonyi ajándéknak se utolsó.
Korábban a témában:

Noelle Stevenson azon képregényesek sorát gazdagítja, akik webcomicosként tettek szert hatalmas népszerűségre. Napjaink egyik nagy rajongótábornak örvendő képregényese ő, akinek a nevéhez olyan képregények fűződnek, mint a BOOM!-nál megjelent Lumberjanes (ezeníróként dolgozik), de írt történeteket a Marvel Thor és Runaways sorozataiba is. Jelenleg a Netflixen futó She-Ra and the Princess of Power című animációs sorozaton dolgozik, mint showrunner és producer. Népszerűsége két dologgal kezdett rohamos léptékben nőni: ez a Gyűrűk Ura fan artjainak és legelső, webcomickként indult történetének, a Nimonának köszönhetően. Az alakváltó lányról szóló sztori először 2012-ben látott napvilágot az alkotó Tumblörjén, amit a művészeti főiskolai diplomamunka kiegészítéseként kezdett el működtetni.

Noelle Stevenson

A történet maga egy kísérletként indult. Egy-két oldalas stripekben szerette volna megörökíteni cosplayes élményeit. Stevenson hobbija a cosplay, aminek a keretén belül főleg férfi karakterek bőrébe szeret bújni. Ezt az élményt szerette volna életre hívni egy olyan fiús lány szereplővel, amilyen végül a címszereplő Nimona lett. Viszont sosem hitte volna, hogy széles körben is népszerű lehet a képregénye. Azonban a sci-fi és fantasy elemeket tartalmazó mese osztatlan sikert aratott az internetezők körében, 2015-ben pedig olyan neves kiadó jelentette meg, mint a Harper Collins. A hivatalos megjelenést követően pedig az egész képregényes és könyves szakma elismeréssel fogadta művét:

2015-ben Cyblis-díjat nyert, Harvey, Eisner díjra és National Book-díjra is jelölték, korábban pedig a Slate Cartoonist Studio díját nyerte el, mint 2012 legjobb webcomicja.

2022-re pedig animációs film készül a képregényből a Blue Sky stúdiónál (többek között náluk készült a Jégkorszak, a Rio és a Ferdinánd).

Stevenson képregényének sikere egyedi humorával és a mesei hagyományok kicsavarásával magyarázható. A történet egy olyan világban játszódik, ahol a tudomány és a mágia ugyan külön léteznek, de megférnek egymás mellett. Itt gonoszkodik Lord Ballister Bitangfő, akinek minden tervét rendre megakadályozza esküdt ellensége, Sir Ambrosius Aranypőc – mindezt a Rendfenntartó és Lovagügyi Intézet nevű cég megbízásából. A rutinszerű jó és gonosz küzdelme különösebb hibák nélkül zajlik addig, míg meg nem érkezik Bitangfőhöz az új csatlós, az alakváltó lány, Nimona.

Megérkezik az új csatlós, Nimona

A képregény a mesékig nyúl vissza, és azoknak egyik központi konfliktusát bontja fel, a jó és rossz küzdelmét. A Nimona világában ez egy megrendezett műsorra redukálódott, amiért egy helyi cég, az Intézet felel. A történet nem szolgált sok információval az Intézet működéséről, a két férfi (Bitangfő és Aranypőc) visszaemlékezéseiből annyit tudni, hogy az ő előírásaiknak megfelelően osztják le a szerepeket. Így kerül a gonosz skatulyájába az amúgy szabályokat mindig betartó és az erkölcsi normákat szigorúan követő Bitangfő, Aranypőc pedig a minden parancsot gondolkodás nélkül teljesítő jófiú. A jó és rossz szerepek tipikus tulajdonságai (hogy a jó okos és erkölcsös, miközben a rossz buta és semmit sem tisztelve cselekszik) összekeverednek, ezzel Stevenson pedig azt vázolja fel, hogy még a mesék világában se minden fekete-fehér.

Ezt a status quo-t Nimona felbukkanása csak még inkább megkavarja.

A két férfi szereplőhöz hasonlóan Nimona se tisztán jó vagy rossz karakter. Gyermeki lelkesedése és bohósága miatt azonnal meg lehet szeretni. A fiatal lány izgága, tele ötlettel és kreativitással (már ami gonosztevést illeti), amivel pont az őrületbe kergeti Bitangfőt. Szórakoztató, gonosz csatlós szerepe ellenére teljesen jóindulatból cselekszik – akár csak egy igazi gyerek. A képregény első fejezetei Nimona és Bitangfő összecsiszolódásáról szólnak, mellyel Stevenson kellően megalapozza a köztük kialakuló barátságot. A kötetet az ő párosuk is elvinné a hátán, annyira jól működnek együtt a helyzetkomikumtól kezdve egészen a közös tévénézésig mindenféle szitucáióban. Emellett pedig előremozdítja Bitangfő karakterét, és elindítja azon az úton, amin a férfi végre kitörhet az őt gúzsba kötő mindig próbuljáró gonosztevő szerepéből.

Ez az a pont, ahol Stevenson megmutatja, képes túllépni a 2-3 oldalas gagképregényeken, és a meseszereplők paródiáinak szánt figurákkal komolyan vehető, izgalmas történetet alkotni.

Az Intézet precízen megtervezett előírásai mögött összeesküvések sora bontakozik ki, Bitangfő és Aranypőc harca mögött egy ellentmondásos kapcsolata sejlik fel, és még Nimona vadóc természete mögött is egy megmagyarázhatatlan titok rejtőzik. Az első oldalakon feltűnt konfliktusok humoros megközelítése lassan egy komoly drámai történetté növi ki magát, ahol a legváratlanabb fordulatok is megengedettek. A felvázolt bonyodalmak mellé pedig tökéletes kiegészítőként szolgál a középkori high tech világ, amiben a lovagi értékek és a titkos laborban kifejlesztett halálos vírusok gond nélkül megférnek egymás mellett. A végeredmény pedig egy gyerekek és felnőttek számára egyaránt élvezhető és izgalmas történet.

Hisz a Nimona végén felmerülhet az a kérdés, hogy gyerek kezébe adhatjuk-e egyáltalán a képregényt? A Kalandra felt idéző figurák és Nimona, aki könnyen válhat bármelyik lány példaképével, mivel bátorsága, kreativitása és Bitangfő iránt érzett tiszta barátsága mind nagyon motiváló, vadócságával vagy épp pufók megjelenésével (és azzal, hogy ezen gond nélkül felül emelkedik) pedig bármelyik, nem az elvárt lány ideálnak megfelelő olvasó tud azonosulni. Igaz, a cselekmény előrehaladtával egyre komorabbá válik a kötet, ami előidézhet némi szomorúságot, viszont olyan témákat mutat be a képregény, amelyek remek beszédtémát jelenthetnek a fiatalabbak számára is. Ilyen például a jó és rossz megítélése, a barátságok összetett működése, vagy az egyén és a hatalom viszonya.

Olyan motívumok ezek, amelyek általában sematikusan (valahol érthető okokból, persze) köszönnek vissza a fiatalabbakat célzó művekben.

A Nimona összességében olyan történet, amit mindenkinek nyugodt szívvel tudok ajánlani. Megtalálja benne minden olvasó a humort, a mesei hangulatot, a szerethető karaktereket és a drámaibb vonalat is. 11 éves kortól felfele bátran kézbe lehet venni, akár karácsonyra hangolódva is, hisz egy alakváltó és egy főgonosz szereteténél jobban semmi sem tud az Szeretet ünnepére hangolni.

 

Noelle Stevenson: Nimona
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Kiadási év: 2019
Fordította: Márton Zsófia
Eredeti megjelenés:  HarperTeen (Harper Collins, 2015)
Értékelés: 9/10 raptor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.