Könyv

Te mit tennél, ha házikedvenced hirtelen emberi torzszülötté változna?

2019 egyik – fantasztikus irodalmi körökben legalábbis mindenképp –  legjobban várt könyve Moskát Anita harmadik regénye, az Irha és bőr volt. Szerencsére a várakozás nem volt hiábavaló, az írónőnek a Horgonyhely és a Bábel fiai után ismét sikerült nagyon magasra tennie a mércét. Demencze Ilona írása
Korábban a témában:

Az Irha és bőr története szerint 2000-ben kezdődött a fajzatok teremtésének első hulláma, amikor is állatok milliói bábozódtak be, hogy aztán egy keverék fajként éljék tovább életüket. A fajzatok többé már nem állatok, de embernek sem lehet őket nevezni. A különböző országok mind különböző módon reagálnak az új lények elterjedésére. Nem meglepő módon hazánkban tizenhét év elteltével sem sikerül zöld ágra vergődni a fajzatok jogaival kapcsolatban.

Moskát nagyon jól visszaadja az országban uralkodó általános közhangulatot, az egy helyben való toporgást, és elhanyagolt szociális helyzetet. Hiába a fajzatvédő egyesület, sehogy nem sikerül az emberekkel egyenlő, vagy csak azt megközelítő jogokat kiharcolni ezeknek a teremtményeknek. Rájuk erőltették ugyan az emberi viselkedési normákat, ennek ellenére továbbra is állatként, alsóbbrendű lényekként kezelik őket. A fajzatoknak gettókba zárva kell élniük, ahol egy úgynevezett szocializációs központban próbálják emberibbé tenni új életük minden mozzanatát. Ennek megfelelően a regény egyik fő konfliktusa abból fakad, hogy senkinek nem jut eszébe megkérdezni a fajzatok, vajon akarnak-e emberi jogokat? Netán saját jogrendszert, saját társadalmat szeretnének, anélkül, hogy az emberek beleszólnának a belső ügyeikbe?

Remek ötlet volt a szerzőtől, hogy a története cselekményét Magyarországon tartotta, hiszen így még erőteljesebben kényszeríti rá olvasóját, hogy azonosuljon a koránt sem könnyen emészthető eseményekkel.

Moskát Anita az emberi önérzet egyik legérzékenyebb pontjára tapint, hisz sokszor még saját társainkkal sem vagyunk túl toleránsak, nemhogy egy teljesen új fajjal kelljen osztozkodnunk. Nincs ez másként a regényben sem. Az írónő egyik legnagyobb erőssége, hogy az általa teremtett világokban nagyon átgondoltan, logikusan és realisztikusan építi fel a társadalmi-politikai rendszerek működését. Rendkívüli módon ért a hangulatteremtéshez, ami az Irha és bőrben különösképp zseniálisra sikerült. A helyszínválasztásai jól megfontoltak, szorosan kapcsolódnak az események sorozatához, érezhető olvasás közben, hogy mindennek pontosan meghatározott szerepe van a történetben.

Ami azonban igazán érdekessé teszi a sztorit, hogy három, teljesen különböző helyzetű főszereplő nézőpontján keresztül láthatjuk ugyanazt a világot.

Mindhárman különleges utat járnak be a fajzatok és emberek alapvetően is furcsa, konfliktusokkal teli világában, sorsuk összefonódik, de ez koránt sem jelenti azt, hogy a céljaik közösek.  A szerző kiválóan ért hozzá, hogyan pozicionálja a karaktereket, így az olvasó rajtuk keresztül szinte teljeskörű belátást nyer a könyv univerzumába. A regény talán legmegosztóbb szereplője Kirill, az őzfajzat blogger, aki a fajzatok történeteit írja le kis fabulákban. Rajta keresztül ismerünk meg olyan lényeges momentumokat, melyekkel kiteljesedhet a kép számunkra, a fajzatok és emberek közti viszonyrendszeréről. A fabulák használata egy nagyon okos húzás a szerző részéről, ezek rendkívül színessé, szinte valósághűvé teszi az egész fikciót. Emellett az őzfajzat szemszögén keresztül rengeteg érzelmet és indulatot megtapasztalhatunk. Kirillnek számos próbatételt kell kiállnia, melyek teljesen kifordítják önmagából. Az ő történetén keresztül szembesíti az olvasókat az írónő, hogy mindenki felelős a saját tetteiért és azok következményeiért, amely a karakter fő, és talán az egész regény legerősebb motívumává válik.

A regény negatív karaktere is külön említést érdemel. A szerző a nárcisztikus Feketebárány személyén keresztül mutatja be nekünk, hogyan látják a fajzatok saját csoportjukon belül a helyzetüket. Az ő történetszálán keresztül követhető, hogy mi történik akkor, ha a jó szándék szikrája radikálisan elkezd torzulni valakiben. Pont ezért, bármilyen kegyetlenre is sikerült megalkotni a figuráját, én kifejezettem szerettem a vele kapcsolatos részeket. De még az említetteken felül is személyiségtípusok sokaságát vonultatja fel a regény, elképesztő profizmussal megrajzolva azokat. A társadalmi kérdések kompromisszummentes boncolgatása mellett ez a regény egyik legnagyobb erénye. Pedig tényleg nem finomkodik az aktuális társadalmi konfliktusok erőteljes megjelenítésével, mint például a fiatalok sebezhetősége az online felületeken, vagy a médiapropaganda és annak manipulatív hatalma. Ezek persze nem újkeletű dolgok, viszont még mindig nem kapnak elég hangsúlyt a nyilvánosság előtt.

Moskát Anita

Moskát Anita mesterien bánik a szavakkal, a pillanatnyi érzelmek bemutatása olyannyira magába tudja szippantani az olvasót, hogy szinte a saját bőrén érezi a borzongást, a félelmet, az indulatokat, vagy nagy ritkán az örömöt is. Az emberi viselkedés, a különféle személyiség típusok, és jelen esetben az állati viselkedés alapos ismerete teszi őt a karakter alkotás egyik kiemelkedő alakjává. Az Irha és bőrrel bebizonyította, hogy a jelen kor problémáit tökéletesen bele lehet ágyazni egy modern fantasy regénybe úgy, hogy az minden várakozást felülmúlóan izgalmas és megdöbbentő legyen. Ez a regény nem akar könnyű esti olvasmány lenni. Nem akarja, hogy gyorsan megemésszük. Néhol gyomorforgató, néhol horrorisztikus és kegyetlen. Pontosan olyan, mint maga a valóság.

(Demencze Ilona)

Moskát Anita: Irha és bőr
Kiadó: GABO Könyvkiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 608 oldal
Értékelés: 10/10 raptor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.