Képregény

Mignola nem visszaküldött a rajzszakkörbe, hanem személyesen protezsált be – interjú László Márkkal

Az elmúlt hónapokban rengeteget lehetett hallani László Márk magyar képregényrajzolóról, akit nemrégiben a Dark Horse Comics és Mike Mignola kért fel arra, hogy rajzoljon egy Hellboy-történetet, majd egy magyar kiadványhoz, Az utolsó előtti huszárhoz is becsatlakozott. Az interjúban többek közt arról kérdeztük László Márkot, milyen volt egy nagy amerikai képregénykiadónak dolgozni, melyik fősodorbeli szuperhősről készítene saját történetet, és hogy milyen új projekteket várhatunk tőle az elkövetkező időszakban. Interjú!
Korábban a témában:

Beszéljünk kicsit a képregényes karriered kezdetéről. Milyen művészeti iskolákat végeztél, és körülbelül mikor fogalmazódott meg benned először, hogy ezen a vonalon indulj el?

Az, hogy így vagy úgy, de képes történetmeséléssel szeretnék foglalkozni, már egészen kiskoromtól kezdve egyértelmű volt – leszámítva azt az időszakot amíg videotékás szerettem volna lenni. Csak azt nem tudtam sokáig, hogy a rajzfilmezés, vagy a képregényezés lesz-e konkrétan az én asztalom. Végül úgy alakult, hogy kicsit mindkettő, de érezhetően a képregény az, ami közelebb áll hozzám, mert ez egy sokkal személyesebb műfaj. Középiskolába az akkor még elég rossz hírű Kézműipari Szakközépiskolába jártam – azóta Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium -, ahol főleg padfirkálással töltöttem az időmet, majd ugyanitt két évig próbálkoztam elvégezni a grafikus OKJ képzést – sikertelenül, ki is rúgtak. Nagy szerencsémre mindeközben felvételt nyertem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakára, ahol 8 hosszú éven át foglalkoztam animációzással. Ezt nagyon szerettem csinálni, de a filmgyártási folyamatok közül is már azok a részek tetszettek legjobban, ahol magányos kiskirályként tervezgethettem és rajzolhattam dolgokat, szóval azt hiszem itt dőlt el végleg, hogy a képregényezés számomra a legizgalmasabb és testhezállóbb történetmesélési forma.

József Attila-tetoválásos József Attila

Van valaki a magyar kulturális életben – rajzoló, zenész, író, költő – aki végigkíséri a munkásságodat, esetleg ihlette valamelyik művedet?

Zeneileg nagyon sok ilyen van, mert sokat mozogtam/mozgok punk körökben, így elég sok albumborítót meg ilyesmit csináltam zenekaroknak. Amúgy Csáth Géza novellákat nagyon szeretnék illusztrálni, meg képregényre adaptálni, de József Attila tetoválásos József Attilát is rajzoltam már.

Korábbi interjúidból és a megjelent munkáidból is kitűnik, hogy rendkívül közel áll hozzád a horror műfaja. Miből fakad ez az érdeklődés a műfaj iránt? Van-e másik olyan stílus, ami hasonlóan megmozgat és a jövőben ki is próbálnád magad benne?

Hogy honnan fakad ez a dolog, azt nem teljesen tudom, de tutira köze van ahhoz, hogy kiskoromban nagyon tudtam félni filmektől meg sorozatoktól, meg igazából bármitől. Az egyik első emlékem az, hogy a Tim Burton-féle Batman megnézése után beteg voltam, és a lázálmomban előjött a nevető Jack Nicholson képe, na ettől például becsináltam a kisgatyámba. De ilyen volt még az X-akták, meg Chucky,  később viszont ez a félelem valahogy átcsapott rajongásba. De nem csak a horrort bírom, csak vizuálisan ez számomra a legérdekesebb – szívesen illusztrálnék valami klasszikus gyerekkönyvet, vagy fantasyt is, és persze a szuperhős-képregények, nomeg a rajzfilmek is nagy hatással voltak rám, szóval az a műfaj sem áll távol a szívemtől.

Részlet a Kisfiú és a Szellembohóc c. képregényből.

Első munkáid a Szépirodalmi Figyelőben jelentek meg, de az idehaza kultikusnak számító Nyugat+Zombik köteten is dolgoztál. Az igazi áttörést mégis a Kisfiú és a Szellembohóc című diplomamunkád hozta el, ezután pedig jött az álom mese, amikor is felkértek, hogy rajzolj meg egy Hellboy sztorit. Hogy történt pontosan ez a felkérés?

Mike Mignola egy ideje Facebook-ismerősöm volt, ugyanis az egyik rajzversenyen, ahol dobogós lettem, ő volt az egyik zsűri. Így valószínűleg az évek során látta online, hogy sok Hellboy-t rajzolok commission-ként, vagy akár csak a saját szórakoztatásomra. Aztán egyszer teljesen a semmiből írt egy üzenetet, hogy tudok-e küldeni neki néhány képregény példaoldalt. Én pedig pont akkor fejeztem be a Kisfiú és a Szellembohóc képregény végleges verzióját, amit annak ellenére, hogy kiugrottam örömömben a bőrömből tőle, hogy rám írt, az esélytelenek nyugalmával mutattam meg neki. Végül nem az történt, amire számítottam – hogy azt reagálja, hogy menj vissza még gyakorolni a rajzszakkörbe fiam pár évtizedet -, hanem szerencsére annyira tetszett neki a dolog, hogy felajánlotta egy rövid Hellboy sztori megrajzolását.

A lelkemben megbújó gyerek végig reszketett, amíg olvastam
A kisfiú és a szellembohócban a cirkuszok horrorisztikus oldala elevenedik meg.

Mennyi időd volt elkészíteni a Hellboy-ról szóló rajzokat, és mennyire kaptál szabad kezet az alkotóktól stílus tekintetében?

Amennyire tudom, a nagy képregénykiadók elég szoros határidőkkel dolgoznak, ez az én esetemben szerencsére nem volt így; több mint egy egész nyaram volt a mellékszereplők, helyszínek megtervezésére és a 10 oldalas történet megrajzolására. Gondolom, ebbe belejátszott az is, hogy a szerkesztők tudták, hogy ez az első rodeóm, úgyhogy nem dobtak be rögtön a mély vízbe – pl. a BOOM! Studios-os Storyteller képregény esetében ez már nem így volt, ott keményen darálnom kellett az oldalakat, több mint egy hónapon át. A stílus tekintetében abszolút nem szóltak bele semmibe, mindenben nagyon rendesek és támogatóak voltak a Dark Horse-nál – ez is azt hiszem részben annak köszönhető, hogy Mignola személyesen protezsált be a közegbe, ő meg már tudta, hogy a rajzi világom sok szempontból az övé által inspirált.

Milyenek voltak a visszajelzések a Hellboyon végzett munkáddal kapcsolatban, számíthatunk-e arra, hogy a jövőben fogsz még a Dark Horse Comicsszal dolgozni?

Csupa pozitívum szerencsére, a kritikák is szuperek, és Mike is nagyon kedves volt, meg jól fogadta azt is, hogy sálat raktam Hellboy nyakába a pesti sztorihoz. Konkrétumot nem szeretnék még mondani a későbbiekkel kapcsolatban, de csuriban van a kezem!

Részlet az Ajándék a fösvénynek c. képregényből.

Idehaza már sok projektben voltál benne, ahol képet kaphattál a magyarországi képregénypiacról, és kiadókról is. Mennyivel volt másabb egy akkora kiadónak dolgozni, mint a Dark Horse Comics? Tapasztaltál erőteljes különbségeket?

Annak ellenére, hogy itthon nincs még rendes képregényipar, meg kiadók, csak néhány lelkes ember, aki képregényt gyárt, a munkafolyamat önmagában nem sokban különbözött attól, amit mondjuk a Nyugat+Zombik esetében nyomtam végig Csepella Olivérrel, vagy Az utolsó előtti huszár esetében is fogok Bánkékkal. A legtöbbször ez úgy zajlik, hogy kapok egy szkriptet, amiben panelról panelra le vannak írva a történések, meg minden szükséges infó, aztán ezt fogom és megrajzolom. Most nyilván leegyszerűsítettem a dolgot, mert a megrajzolást megelőzi az elővázlatolás, karaktertervek, és még sok egyéb. Ezeket a Hellboy esetében egyenként leellenőriztettem a szerkesztőkkel és Mignolával, meg itthonra dolgozás esetében is így zajlik az adott írókkal vagy alkotó társakkal. A hazai képregényezés talán annyiban más, hogy egy picit rugalmasabb minden, hiszen általában akikkel együtt dolgozok, azt ismerem is már egy ideje, kevesebbszer van olyan szoros határidő, meg a klasszikus szerkesztő-író-rajzoló viszonyrendszer sem annyira letisztult jellemzően.

Magyar kézbe magyar képregényt! - Az Utolsó Előtti Huszár képregénykritika
Bemutatkozott Az Utolsó Előtti Huszár, mi pedig - a Kis Gömböchöz hasonlóan - már egyből fogyasztanánk belőle a következő adagot.

Említetted, hogy Hellboy a kedvenc képregény karaktered. Tegyük fel, hogy a jövőben választhatnál a fősodorbeli szuperhősök közül, akiről készíthetnél egy saját történetet. Melyik szuperhős lenne az, és milyen világba kalandoznál el vele?

Jó lenne egyszer egy rövid Batman vagy Pókember sztorit rajzolni – vagy akár írni is -, de egyelőre nem fenyeget az a “veszély”, hogy a DC meg a Marvel az ajtómon kopogtasson. De egy ilyen elképzelt álomvilágban, ahol ez mégis megtörténik, Ezüst Utazó, vagy valami hasonló golden age kozmikus sztorit is szívesen rajzolnék, mert ott tutira meg lehet őrülni a hátterekkel meg a figurákkal is. Amit örökké bánni fogok, az az, hogy egyszer felkértek egy Majmok Bolygója képregény rajzolására, de azt nem tudtam elvállalni, mert épp a diplomámra készültem, pedig az a kedvenc filmfranchiseom. Következő saját melónak egy általam kitalált, “nem olyan szuper-szuperhős” sztori van tervbe véve, a Guminőemberről (Lovedollman), aki a guminőjét hordja magán jelmezként.

A Guminőember

Nemrégiben Varga Bánk Bálinttól és Tuli Krisztiántól megtudtuk, hogy Az utolsó előtti huszárhoz kapcsolódó első úgy nevezett “filler” epizódot is te készíted. Mi vonzott be ebbe a projektbe, és hogyan jött a felkérés?

Krisztián rajzait régóta szeretem, Bánkot is még A Hegy projektből ismerem. Konkrétan nem is emlékszem már, hogy hogy jött a dolog, hogy rajzoljak nekik, de nagyon örülök neki, mert a sztori, amit kaptam tőlük, az egyik kedvenc magyar kriptidem köré épül. A képregényt egyelőre még nem rajzoltam meg, ez valamikor idén később fog elkészülni, úgyhogy erről többet egyelőre nem mondanék.

Vannak-e már megkereséseid Az utolsó előtti huszár után? Mikre lehet tőled számítani a jövőben?

A huszárok után egy Colton Crux című ukrán képregényhez fogok egy hasonló jellegű, rövid beugró-sztorit rajzolni, azután pedig szeretnék a már említett saját projektjeimmel is foglalkozni. A Guminőember sztori mellett szeretném megcsinálni a saját Mesék a Kriptából/EC Comics által ihletett antológiámat “A Halott Hasbeszélő Meséi” / “Tales of the Dead Ventriloquist” címmel, amelynek amúgy az első epizódja volt “A Kisfiú és a Szellembohóc”, és pont a napokban tettem közzé a neten a második epizódját, ami ingyenesen megtekinthető és elolvasható a Facebook, vagy a behance oldalamon. A harmadik epizódját is írom éppen, párhuzamosan egy másikkal, szóval tervek azok vannak bőven. Remélem, nem jön el még idén az apokalipszis, és lesz időm befejezni őket.

Ajándék a fösvénynek című Budapesten játszódó történet a Hellboy rövid történetek 4. kötetében, a Makomában olvashatjátok el. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.