Könyv

Amit régen sci-finek hittünk, az ma már a kegyetlen valóság

Tóth csaba 2016-ban adta ki A sci-fi politológiája című könyvét, amivel jóformán új műfajt teremtett a hazai tudományos-fantasztikus és fantasy világok szerelmeseinek. Az azóta megjelent négy könyvben - amelyből már a másodikat szerkesztette Filippov Gáborral és Nagy Ádámmal közösen -, csak úgy mint az első kiadványban társadalom- és természettudományos szempontból vizsgálja meg a különböző fantasztikus világok rendszereit, karaktereit, vagy éppen az azokban fellelhető technológiai vívmányokat és azok valóságalapját. Az Egy galaxissal odébb nem mutat sok újat az előző kötetekhez képest, de az éppen elég, hogy ötödszörre is ugyanolyan szórakoztató és elgondolkodtató legyen, mint elsőre volt. Könyvkritika.
Korábban a témában:

Míg 2016-ban leginkább geekvilágbeli szabadidős tevékenységnek tűnhetett hasonló fantáziavilágok mélyére ásni, a technológia exponenciális fejlődésének köszönhetően 2020-ra eljutottunk oda, hogy nem csak korunk technológiájára építő történeteket és eszközöket tudunk felfedezni a különböző filmekben és sorozatokban, hanem olyan tárgyakat is, amelyeket kis túlzással már ma meg tudunk rendelni az Amazonról. Ennek tudatában pedig egészen más élmény olvasni ezeket az elemzéseket a fantasztikus filmekről.

A popkultúra és a tudomány közösen veszi fel a harcot az áltudománnyal
A Párhuzamus univerzumok egyszerre tanít kedvenc történeteinkkel és figyelmeztet a ránk leselkedő áltudományosságok veszélyeire.

A kötet nagy erőssége, hogy nem a téma vizsgálatához használt tudományágak mentén szedik sorba a különböző történeteket és elemzéseket, sokkal inkább azok központi témájához mérten. Így lehetséges az, hogy a kötet nyitányaként a Roboraptor képregény- és könyvrovatának szerkesztőjétől, Scheirich Zsófiától kapunk előbb egy rendkívül részletes pszichológiai elemzést az új Star Wars trilógia két főszereplőjéről, majd rögtön utána Kiss László csillagász elemzi zavarba ejtő részletességgel a Kapcsolat mentén a csillagrendszerünkben és azon túl található exobolygókra történő áttelepedés, valamint a Föld elhagyásának kérdését.

Kicsit olyan érzés ezt a könyvet olvasni, mintha fogtam volna a bölcsész, társadalomtudós és mérnök haverjaimat, és egy kocsmában filozofálva arról kezdtünk volna el beszélgetni, hogy milyen lehet a jövő. A tudományos szövegeket rendkívül közérthetően fogalmazza meg a könyv, mégsem ereszkedik le a legkevésbé sem a kevésbé tájékozott olvasó szintjére. Rendkívül sok a magyarázat a könyvben, ami nem hogy rontana az élményen, hanem teljesen egyértelművé teszi, hogy a szórakoztatáson túl edukációs célja is van a könyvnek.

A Képzelet és Tudomány sorozat világában jártas olvasóknak bizonyára az is feltűnhet majd, hogy néhány – korábban már kielemzett – filmet újra elővesznek, ezt mégsem tartottam egyértelműen zavarónak, sőt, üdítő volt olvasni, ahogy két szakember két, egymástól eltérő szempontból vizsgálja meg az adott alkotást.

Az Egy galaxissal odébb az ötödik kötet ebben a világban, így arra is számítani lehetett, hogy a közismert sci-fik korlátolt száma miatt kevésbé ismert darabokat is elő fognak venni a könyvben. Ez így is történt, tehát a kötet száz százalékos megértéséhez és kontextusba helyezés komoly jártasság szükségeltetik a sci-fi/fantasy világokban.

A kötetben – témájából adódóan – kiemelt szerepet kap a jövőkutatás is, ami napjaink egyik ha nem legizgalmasabb tudományos területe, mégis sok kérdése a tömegmédia hatására közhellyé silányodott. Na, az Egy galaxissal odébb nem ezekkel a témákkal foglalkozik elsősorban, tudatosan inkább az absztraktabb témákhoz nyúl.

Komoly kibontást kap a transzhumanizmus kérdése, ami által olyan – elsőre nevetségesnek tűnő, másodjára végiggondolva viszont inkább ijesztő – következtetésekre juthatunk, hogy a kiborgok már napjainkban is köztünk élnek, elég a hallókészülékkel felvértezett nagyszülőkre gondolni. Rendkívül érdekes a könyv azon aspektusai is, amikor a Gyűrűk Ura világát értelmezi napjaink gondolkodásával Keserű József, és ráeszmélünk arra, hogy az orkok nem csupán a legrosszabb rémálmaink papírra és nagyvászonra projektált kivetülései, hanem bizony a legtöbbünkben ott lakozó idegentől való félelem is.

Csakúgy érdekes utazás Nagy Ádám pedagógiakutató, a könyv egyik szerkesztője és Erőss Gábor szociológus kicsit lingvisztikai, kicsit hollywoodi agyturkászásának eredménye, ami arról szól, hogy miért is használják visszatérően a hollywoodi filmek a magyar nyelvet. A legszürreliásabb – és egyben legelgondolkodtatóbb – olvasmány díja egyértelműen Kunetz Zsombor orvosnak jár, aki a Man in Black titkosügynökeit és a magyar egészségügyi dolgozókat, valamint az őket irányító rendszert hasonlította össze.

Az Egy galaxissal odébb sok esetben évtizedekkel előre gondolkozik, mely során millió meg egy fényévet teszünk meg a kozmoszban, ettől függetlenül mégis sok írása kiemelten foglalkozik Európa, és még inkább Magyarország jelenlegi és jövőbeli helyzetével. Ez ugyan sokszor pozitív várakozást, még többször viszont letargiába történő sodródást okoz az olvasónál, például amikor rádöbbenünk, hogy milyen messze is vagyunk a jövő pozitív ígéreteitől, és miután letesszük a könyvet, rájövünk, hogy milyen közel is vagyunk a sokszor nyomasztó hétköznapokhoz.

Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Egy galaxissal odébb
Szerzők: Erőss Gábor, Hefter Estilla, Kánai András, Keserű József, Kiss László, Kunetz Zsombor, Lőrincz Andrea, Nagy Ádám, Pál Gábor, Polyák Gábor jogász, Scheirich Zsófia
Kiadó: Athenaeum kiadó
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 364 oldal
Értékelés: 8/10 jövőkutató raptor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.