Képregény

Loveyes: azért drukkolsz, hogy a lány ne jöjjön össze a fiúval

A 2007-es években az első, kötetben kiadott mangákkal együtt jelentek meg a magyar alkotók által készített manga ihletésű képregények is. Ilyen volt például a két kötetet megért Dharma vagy a szintén kétkötetes a Keretbe zárt világ. Ahogy a manga boom eltűnt hazánkból, úgy a mangák rajongói is elkerültek a képregényesek nagyobb közönségének szeme elől. Az 5Panels legújabb kiadványával, a LovEyesszal két közönséget próbál összehozni: a mangák töretlen hazai rajoingóit és a képregénybörzés törzsközönségét. LovEyes képregénykritika.
Korábban a témában:

Gill-Goo nem ismeretlen itthon, mint alkotó. A Mondo Conon rajzversenyek zsűrijének tagja, 1200 követővel rendelkező Deviant Art oldalt visz, továbbá korábban, 2017-ben is jelent meg szerzői képregénye, A kis valószínűséggel teljesíthető megbízatás. Ezúttal az 5Panels karolta fel új történetét, a LovEyest. A rövid képregény pont annyira hosszú, hogy megismerjük az alkotó stílusát, világát és azt, hogyan tud ebben a rövid formátumban alkotni.

A LovEyes története nem bonyolít túl semmit. A képregény főhőse egy magának való lány-lény, CyCy, aki az egyetemre bekerülve új barátokat szeretne szerezni, és persze megismerni a szerelmet. Találkozik is egy jóképű fiú-lénnyel, ám a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogyan azt elképzelte.

Gill-Goo saját bevallása szerint szereti a furán cuki dolgok iránt, szereti a Star Treket, a vidám színeket, űrlényeket. Kedvenc rajztémái mind megjelennek a LovEyesban, mintegy tökéletes mixet képezve a rajzoló-író művészeti érdeklődésének. Cycy környezete tele van furcsábbnál furcsább, de alapvetően pozitív kisugárzású lényekkel. A szemek száma végtelen permutációban jelennek meg az arcokon és bármely más testrészeken, de persze nem csak szemekből, hanem karokból, lábakból, sőt gyümölcsökből és zöldségekől is lehet itt egy élő-mozgó, hús-vér szereplő.

És bár maga a képregény – a mangákhoz hasonlóan – fekete-fehérben készült, így is bőven el lehet veszni a számtalan ötletes kreatúra tanulmányozása közben. A lények nem merülnek ki pusztán a jól kinézésben, vagyis az eye-candy faktorban. Gill-Goo sokszor használja őket helyzetkomikumhoz vagy csak egy jó kis szóvicchez, rajzos geghez. A főszereplő, Cycy esetében ezt még a mangákra jellemző humor eszköztárral ötvözi. Ha a LovEyesban a főhős elolvad valakitől, azt szó szerint kell érteni. Továbbá nem csak egy fiktív, szimbolikus érzelmi síkon jelenik meg az az elolvadás, hanem bizony a saját környezetét is érinti, annak minden negatívumával. A humoron kívül egy ponton a történetben a testhorror is megjelenik, mint egy félresikerült este traumatikus emléke. A cselekményből nem hiányzik több ehhez hasonló momentum, de mondjuk ugyanebben a környezetben játszódó világban érdekes lenne még hasonlókat látni.

A földönkívüli lényeken túl a történet is tartogat némi érdekességet.

A LovEyes alapvetően egy szerelmi tipródás történetét beszéli el, de néhány új, ebben a műfajban csak az utóbbi idők tinifilmjeiben (pl. A fiúknak, akiket valaha szerettem) fel-felbukkanó problémákat hoz.

Az egyik ilyen központi téma az elköteleződéstől való félelem. A képregény ügyeletes elérhetetlen szépfiúja, Mango nem feltétlen a szemét pasi kategóriába esik így, hanem a pszichológiai blogokon gyakran tárgyalt kötődési probléma árnyalja őt. Persze a szerelmi vadászatok áldozatait nem vigasztalja ez a tény, de olvasói oldalról minimum érthetőbbé válnak a karakter tettei.

A központban azonban mindvégig Cycy szemszöge és érzései állnak. A kükszlopszszerű, de könnyen elfolyósodó nyálkalány-lény nagyon szeretne találni valakit, és ezért foggal-körömmel próbál kitartani rossz választása mellett. Olvasóként moroghatunk magunkban, hogy mikor nő be a lány feje lágya, de ha szétnézünk a tinédzser vagy fiatal felnőtt korosztályban, bőven láthatunk Cycyéhez hasonló eseteket. De pont ezért jól felépített és tanulságos is az ő útja a szerelem keresésben. Beleesik az összes olyan hibába, amibe bele lehet – ha valakibe nagyon azt látjuk bele, amire vágyunk – és ezt jó szándékú lakótársa tanácsai ellenére is csak sokára látja be.

Így a történet előrehaladtával nem is azért drukkolhat az olvasó, hogy Cycy összejöjjön a neki tetsző fiú-lénnyel, hanem azért, hogy megtanulja elfogadni, nem minden úgy alakul, ahogy azt szeretnénk.

Ebben a tekintetben a történet kerek egész, amelyben azért mégis ott van a lehetőség, hogy más szituációban bár, de visszatérhetnek még a szereplők. Tökéletes módja egy nagyobb közönség előtti debütálásnak.

A LovEyes összességében jól céloz meg két képregényes közösséget. A rajzok és a mangás jegyek bőven bevonzzák a Mondocon és a manga köré csoportosult rajongókat, míg a képregény kivitelezése és mondanivalója érdekes lehet a képregénybörzék látogatói számára – a rajzok mellett. Jól ismert problémák, de egyedi köntösben és egy-két üdítő sztorielemmel.

Reméljük, még sok ilyet látunk Gill-Goo-tól.

Gill-Goo: LovEyes
Kiadó: 5Panels
Kiadási év: 2020
Értékelés: 8/10 egyszemű-raptorlény

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.