Képregény

Hellboy is másképp emlékszik Budapestre

A könyv -és képregénypiacot megrázó Covid-19-világjárvány ellenére is végéhez ért itthon a Hellboy rövid történetek képregénysor. A sorozat Mike Mignola olyan rövid hangvételű Hellboy-sztorijait tartalmazza, melyek A pusztítás magja előtti éveket mutatják be. A mostani, kétkötetnyi gyűjtés egyik különlegessége, hogy László Márk képregénye is helyet kapott itt, de persze nem csak ezért ajánljuk elolvasásra.
Korábban a témában:

A prágai vámpír és a Makoma címen megjelent kötetek nagyjából hasonló formában szövik tovább Hellboy szörnykergetéssel telt éveit, mint a Hellboy Mexikóban vagy A gonosz két arca. Jelentős szerkezetbeli különbségként azt lehet leginkább kiemelni, hogy a 3. és 4. kötetben sokkal rövidebb, valóban novellaszerű művek kaptak helyet. A prágai vámpír 10, a Makoma pedig 9, a magyar olvasóközönség számára teljesen új Hellboy történetet mutatnak be.

A legrövidebb utak a Pokolba - Hellboy rövid történetek
A rövid Hellboy történetek lehelnek új életet a pokolfajzat képregénysorozatába.

A két kötet tematikájában jelentős hangsúlyváltást érhető tetten az előzőekhez képest. Bár a megelőző kettő rész is foglalkozott a természetfölöttivel és a különböző népek folklórjával, a legszínesebb felhozatalt A prágai vámpírban láthatjuk. A japán, önálló életre kelő fejektől (Fejek) kezdve Baba Jagán (Baba Jaga) át a görög mitológiából ismert hidráig (A hidra és az oroszlán) itt aztán minden van. Ahogy a címből sejteni lehet, a tényleges főszerep itt mégis csak a vámpíroké, akiket azért csak-csak változatos alakjukban és környezetükben ismerünk meg.

A címadó képregényben egy ex-kártyás vámpír keseríti meg Hellboy napját, A Várcolacban egy Kákosy Ilona nevű budapesti grófnő nyomában lohol a Pokolfajzat, míg a kötet leghosszabb darabjában, az Alszik és halottban egy vámpír hatalma emberi mértékkel is felfogható módon bontakozik ki.

A folklór mellett Mignola kiterjeszti a Sanda ember c. képregényből (A gonosz két arca c. kötet második sztorija) ismert nézőpontot, miszerint nem Hellboyt, hanem Hellboyon keresztül szemléljük az őt körülvevő embereket. Ott van például A troll boszorkány, amiben Hellboy aktívan nem is csinál semmit, csak a boszorkány tanmeséjét hallgatja végig a varázslatok megszegéséről. Az ember és a természetfeletti kapcsolatára jobb példa a már említett Alszik és a halott, amiben bár Hellboy elég nagy slamasztikába kerül, a cselekmény kulcsfontosságú eseményei nem hozzá, hanem egy névtelen férfihoz és annak húgaihoz, Katie-hez és Mary-hez kötődnek.

A történet szerint Hellboy rutinszerűen végez egy vámpírnővel, amikor egy férfi figyelmezteti, hogy ezzel végzetes hibát követett el. A beszélgetésből az európai vámpírok históriájáról és a visszatérésükről szóló felkészülésről szerez tudomást a Pokolfajzat. Ebből az elbeszélésből bontakozik ki egy a családra rátelepedő elnyomó alak hatalma, egy egész család totális elszigetelése a külvilágtól, akárcsak egy bántalmazó kapcsolatban. A helyzet keserédes üzenete, hogy hiába próbál ilyen helyzetben egy külső személy – itt Hellboy – segíteni, csak tehetetlen kívülálló marad, a helyzetből való tényleges elmozdulást pedig csak a kapcsolat résztvevői tudják meglépni.

Folklór témában a Makoma is otthonosan mozog, sőt rögtön a kötet elején olvasható Buster Oakley kívánsága teljesül sztoriban emeli a téteket, ha kreativitásról van szó: Hellboynak ezúttal nem holmi vámpírokat, hanem a seggbe tűt szúró, szegény nebraskai farmer teheneit elszipkázó földönkívüliekkel kell bunyóba keverednie.

Ezt követik a városi legendák és más mendemondákat feldolgozó történetek, mint az Akik a hajókon a tengerre szállnak. Valamint a horrorponyvákat megidéző Dr. Carp kísérlete és a Moloch kápolnájában. Ezek sorából kiemelkedik László Márk Hellboy-sztorija, a Szívesség a fösvénynek, amely nem csak egy egyszerű városi legendának beállított elemet bont ki (Budapest egy utcáján furcsa ember járkál) egy olyan kreatív ötletként, amelyet egy nagyobb hangvételű képregény is simán elbírna. László történetében 1989-ben, Budapesten járunk, ahol Hellboy épp egy helyi fiú beszámolóját hallgatja egy görbe estéről. Innen indul az éjszakai hajsza a zsákjával ballagó öreg úr után, amely aztán egy szívet melengető lezárással ér véget. Persze a szép befejezést nem méri szűkmarkúan a Karácsony a föld alatt c. mű se, ahol kedvenc P.K.V.H. ügynökünk egy anya és lánya viszonyát segít megbékíteni, nagy vonalakban.

Mignola nem visszaküldött a rajzszakkörbe, hanem személyesen protezsált be - interjú László Márkkal
Interjút készítettünk László Márkkal, aki az elmúlt évek egyik legfoglalkoztatottabb magyar képregényrajzolója.

Visszagondolva a legjobb mini történetekre elmondható, a két legutóbbi Hellboy rövid történetek kötetek hozzák a korábbiak színvonalát, még ha fókuszuk máshol is került.

A képregény-novellák fogyasztása kis adagban javallott, hogy hatásuk minél tovább tartson, és ne érezzük ezeregyszer elsütött poénnak a sok kis történetet egymás mellett.

Bár minden epizódban valaki behúz egyet Hellboynak, és szinte minden második alkalommal elhangzik egy “Bakker”, pont ezek a rövid hangvételű történetek mutatják meg igazán, mennyire is élő és sokszínű a Pokolfajzat köré felhúzott okkult és természetfölötti univerzum. Emellett pedig azt, hogy ezek mennyi mindent képesek feltárni rólunk, hétköznapi halandókról.

Mike Mignola (és még sokan mások): Hellboy rövid történetek 3: A prágai vámpír, Hellboy rövid történetek 4: Makoma
Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely
Kiadási év: 2020
Fordította: Szabó András, Varga G. Dániel
Eredeti megjelenés: Dark Horse Comics
Értékelés: 8/10 raptor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.