Sorozat

A nagy pénzrablás alkotóinak új sorozatán nincsen fék

Álex Pina és Esther Martínez Lobato legújabb sorozata, a Sky Rojo - magyar keresztségben a Túl a vörös kanapén - előzetesében trasht ígért, de helyette egy eseménydús, sohamegnemálló szórakoztató akció-ponyva kalandot kínál Quentin Tarantinót megidéző stílusban és A nagy pénzrablásból már jól ismert narratívában. Sorozatkritika.
Korábban a témában:

A nagy pénzrablás alkotójának új sorozata kapcsán egyetlen kérdés fogalmazódott meg a rajongók és a kritikusok körében: Lesz-e olyan jó az új széria, mint az előző? Az 1. évad nyolc epizódja alapján még nehéz megválaszolni a kérdést, de talán az “igen, de máshogy” fogja lefedni a valóságot. Míg a Sky Rojóban persze, ott van az alkotópáros előző sorozatának és a szintén a Netflixre készült művük, a White Lines számos vonása, az irány, amelyen elindultak a készítők, teljesen más. Trashebb, színesebb, de mindenek előtt teljes együttérzést vállal szereplőivel, legyenek azok akár prostik, stricik vagy gengszterek.

Kép: Netflix

A történet középpontjában három, a tenerife-i Las Novias Clubban dolgozó prostituált áll. Coral (Verónica Sánchez), “a szofisztikált, franciás úrihölgy, akit mindenki tisztel”, Wendy (Lali Espósito), “a vadmacska, akit mindenki meg akar szelidíteni” és Gina (Yany Prado), a mindig a jót feltételező teremtés, a szeretnivaló naiva. Ki ilyen-olyan okból, de kurvának állt, azonban a sorozat kezdetére teljesen kiégette a szexipar. Próbálják megkeresni azt a pénzt, amellyel kifizethetik stricijüket, Romeót (Asier Etxeandia). A férfi azért mindig megtalálja a módját annak, hogy sose érjen véget a lányok adossága, ezzel bizniszben tartva őket, és persze biztosítva saját megélhetését. Ez ellen lázad fel egy hirtelen pillanatában Gina. Két barátnőjével közösen ellátják Romeo baját, majd megszöknek a bordélyból. Persze, nem lesz nyugta a lányoknak, hisz a nyomukban lohol Moisés (Miguel Ángel Silvestre) és Christian (Enric Auquer), Romeo fogmegjei.

Kép: Netflix

A félórás epizódokból álló 1. évad külcsínre olyan széria, amelyről nem tudod eldönteni, hogy vagy nagyon jó vagy nagyon rossz lesz. Élénk színek garmadája (elég ránézni a lányok ruháira) uralja a képernyőt a neonfényekkel és a spanyol napsütéssel karöltve. Az események csak pörögnek, de úgy, hogy az még véletlenül se életszerű. Egyik percben még életéért könyörög a prostituált, a másikban már leszúrja bántalmazóját, hogy aztán egy járgánnyal száguldva rájöjjön, őt is halálos sérülés érte. Azonnal orvos kell, épp kapóra is jön egy volt kuncsaft, aki állatorvos, és biztos ért egy ember újraélesztéséhez és a sebvarráshoz. Meghitt reggeli lövöldözés egy Ikea-szerű boltban, a menekülés bármikor átfordulhat öncélú túszejtésbe, amibe mindig belefér egy kis lónyugtatóval elért képszakadás – nagyjából ilyen pillanatokból áll az egész széria, de mindez teljesen megbocsátható.

Pina és Lobato annyira jó érzékkel keverik a Tarantino-Coen fívéreket idéző sötét humort és abszurditást a véget nem érő akciódömpinggel, hogy azt öröm nézni.

Annyira öröm, hogy észre se veszi a néző, és már ki is fogyott az 1. évadból. De semmi ok a pánikra, a 2. évadot már leforgatták.

Abszurditás téren nem csak a szereplőkkel történő dolgokat kapjuk meg, hanem sajátos önigazolásaikat vagy életfilozófiájukat. Olyan eszmefuttatásokat, minthogy a farokkal való gondolkodás mennyi jót és hasznos dolgot adott a világnak! Vagy olyan egyszerű ötletek, mint hogy a prostitució legalizálását PR-kampánnyal lehet elősegíteni. A férfiak fantáziáját kiveséző tapasztalatátadásról nem is beszélve. Egyedül az önismétlést és az egyhelyben időzést lehet felróni a cselekménynek. Elvileg a lányok menekülnek és szeretnék teljesen, végérvényesen és örökre maguk mögött tudni a prostilétet, de valahogy mégis visszatérnek a tett helyszínére – mintha mágnesként vonzaná őket a hátrahagyni kívánt élet. A menekülés-jelenetek is egy idő után ugyanazokat a fordulatokat lövik el, amivel a sorozat rálép a saját mértéke szerint normális útra, amivel pedig kiszámíthatónak kezd hatni.

Kép: Netflix

Ami viszont nagyon is életszerű a Sky Rojóban, az a szexmunkás lét bemutatása. Szinte minden olyan eseménysor vagy az ilyen életutakat jellemző minták megjelennek a történetben, amelyekről olvasni a szexiparról szóló oknyomozó könyvekben, cikkekben. Álex Pina egy interjúban el is mondja, a spanyolországi szexipar helyzetét hivatott leképezni a szériában, kezdve azzal, hogy egy spanyol, egy kubai és egy argentin színészt castingoltak a három főszereplőnek, ezzel is bemutatva, honnan is kerülnek  Spanyolországba az ott dolgozó lányok. Magában a szériában ukrán és egyéb kelet-közép-európai prostituáltak nevei is elhangzanak, utalva az itthon is bőven hallható illegális szexmunkaközvetítésekről.

A három nő élete részről részre, flashbackeken keresztül tárul fel. A nagy pénzrabláshoz hasonlóan itt sem ismerjük meg a lányok valódi nevét (az angol neveiket amúgy is Romeo adta nekik, hogy eladható férfifantáziákként kínálja őket a vendégeknek), melyekben minden, az örömlányokat érő társadalmi előítéletet felsorakoztatnak az írók. Mindig csak a prostit látják bennünk. Mikortól nem fogjuk csak kuncsaftoknak tekinteni a férfiakat? – hangzanak el a lányoktól ezek a teljesen életszagú kérdések.

Mély pszichológiai elemzésbe nem megy bele a Sky Rojo, de a három nő rövid életrajza pont ahhoz elég, hogy a néző nagyjából átérezze a prostituált lét igen súlyos problémáit.

Az érzékenyítés néhol elég direktbe is érkezik (pl. Wendy többször kioktat férfiakat arról, hogy hozzájuk járni amúgy nagyon illegális), de még így is frissnek hat a téma realitásának beemelése, főleg más akció-thriller sorozatokhoz képest, ahol egy prostituált maximum pár percig látható lesajnált karakterként, majd meghal.

Kép: Netflix

A lányok helyzete mellett szerepet kap a kegyetlen tárgyiasítás, ahol tényleg csak egy munkarobotnak és egy darab húsnak nézik az ember lányát. Már rögtön az első 10 percben szembesít a sorozat ezzel, amikor Romeo kijelenti a szabadnapot kérő Ginának, hogy egy prosti szabadnapja a havi menstruációja, azaz 5 nap (és egy rideg üzletemberhez hűen, évekre és euro bevételre lebontva is kiszámolja, mennyi kiesés ez neki). Nem mellesleg Romeo karaktere a megtestesült bántalmazó férfi, aki tehetségét még tanítja is férfi beosztottjainak: érzelmi manipulációk sora, a szociális elszigeteltségből fakadó kilátástalanság megteremtése, és persze a testi fenyítés, ha valaki nem úgy viselkedik, ahogyan kellene. A durva tárgyiasítás mellett megjelenik a férfi szereplők nőkhöz való kettős viszonya is, még a legnagyobb szemétnek beállított Romeónál is – valahol megvetik a lányokat, akik sohasem érhetnek fel az imádott feleség vagy édesanya képéhez, hiszen csak eszközök az üzlethez, ám ennek ellenére képesek érzelmileg kötődni a lányokhoz, meglátni emberi oldalukat.

Amennyire egy ilyen ponyvajellegű sorozatba belefér, igyekeznek mind a női, mind pedig a férfi szereplőket árnyalni – még ha erkölcsi iránytűjükkel egy fikarcnyit se lehet azonosulni a hétköznapi ember foteljéből.

A Sky Rojo – Túl a vörös kanapén egy újabb akciódús spanyol szériája lett a Netflix háza tájának. El tudna bírni több őrültséget és egy kevésbé kiszámítható történetvezetést meg üresjáratot, de így is jókor érkezett, hogy kicsit felrázza a lakásaikba zárt nézőket.

Túl a vörös kanapén (Sky Rojo), spanyol akció-thriller sorozat, 1. évad: 8 epizód. Játékidő részenként:  30 perc. Csatorna: Netflix. Megjelenés: 2021. 03. 19. Értékelés: 8/10 raptor

A Túl a vörös kanapén (Sky Rojo) teljes adatlapja a Mafab (Magyar Filmadatbázis) oldalán.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.