„A legjobb hazai képregényeknek járó díjakat minden évben a Képregényfesztiválon adjuk át. Még nem tudjuk, hogy idén pontosan mikor tudjuk ezt (vagy bármely más rendezvényt) megrendezni, de a díjak nem maradhatnak el.” – írta a Magyar Képregény Szövetség, és ígéretüket betartva, ki is hirdették, öttagú zsűrijük mely magyar képregényeket tartják a legjobbnak, azaz melyeket jelölték idén Alfabéta-díjra. A listát átnyálazva mi is bevizsgáltuk a műveket, hogy teljes képet adhassunk róluk Nektek. Az Alfabéta-díj 2021-es jelöltjei.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A „kép-regény” kategóriában 7 pályaművet neveztek, amelyből a zsűri 4-et jelölt az Alfabéta-díjra.
Dudich Ákos – Oravecz Gergely: A Faith No More képes testamentuma
Dudich Ákos Faith No More-képregényének ötlete elsőre meglepő módon, de amúgy teljesen logikusan a Rage Against the Machine-hez vezethető vissza: ugyanis Dudich fordította a zenészek és zenekarok életrajzi könyveivel foglalkozó Silenos kiadónak Joel McIver RATM-ről szóló könyvét. Dudich úgy gondolta, ilyet ő is tudna írni, majd elkezdte kutatni a Faith No More történetét, amelyben az volt a legkülönösebb, hogy inkább illett egy képregénybe, semmint életrajzi könyvbe. Az amerikai metal együttes képregényes életútját pedig ki más is rajzolhatná meg, mint Oravecz Gergely, aki a Yellow Spotstól egészen a Joy Divisionig rajzolt dalszövegeket képregényes formában. A képregény persze nem marad meg a sima életrajznál, hiszen Dudich a banda basszusgitárosával, Billy Goulddal is konzultált írás közben (aki nem mellesleg imádta a képregényt), így téve hitelesebbé és gazdagabbá a sztorit. A képregény ezzel eddig az egyetlen olyan mű, , amely teljesen feldolgozza az együttes életútját. Sőt, Dudichék annyira alaposak, hogy olyan korai, de fontos pillanatokat is bemutatnak, mint az első gitárpengetések vagy a legelső, meghatározó koncertélmények. Nem kis vállalkozás volt a Faith No More képes testamentuma, és remélhetőleg, a jövőben sikerül vele nemzetközi piacra is betörni. Dudich legutóbbi nyilatkozata szerint az angol fordítás már elkészült. (Scheirich Zsófi)
HIRDETÉS
Koska Zoltán: A nagy Csé
Félig önéletrajzi ihletésű, félig pedig a művészi elismerésért vívott küzdelem elbeszélése Koska Zoltán képregénye, amely nem kisebb feladatra vállalkozott, mint megrajzolni Cs. Horváth Tibor egykori képregény-forgatókönyvíró életét. Egy sikeres, de szakmai körökben nem túl sokra becsült pályaív felrajzolása mellett Koska olyan kérdésekkel is foglalkozik képregényében, mint hogy hol van a művészetbe fektetett munkának az a határa, ami már az alkotás örömének kárára megy? A 20. század második felében teszi fel Koska ezt a kérdést, annak súlyossága mégis a 21. század első felében, a közösségi média és a brandépítés korában érződik csak igazán, amikor a folyamatos zaj túlkiábálásába is annyi energiát kell tenni, mint magába az alkotásba. Az ilyen jellegű energiák felszabadításába való belefáradásra figyelmeztet a képregény lapjain megelevenedő Cs. Horváth Tibor-portré. Egy ilyen szintű vállalás – és nem mellesleg jól bemutatott vagy kivitelezett ötletek – mellett nem véletlen, hogy A nagy Csé gond nélkül beférhetett a rövidített listára. (Scheirich Zsófi)
Varga Bálint Bánk – Tuli Krisztián: Az utolsó előtti huszár: Hamm, bekaplak!
Bár jó pár fantasy és horror művet (Mike Mignola fontosabb alkotasaitól kezdve a Sötét zsarukon át egészen Carpenter A dologjáig) megidéz, a magyar történelmi közeg és a népi hiedelemvilág beemelése egészen egyedi ízt kölcsönöz Az utolsó előtti huszárnak. Azonban nemcsak egy, az alapjáraton is durva népi, népmesei fabulákat fontos zsánerdarabok segítségével még horrorisztikusabban realizáló, anyanyelvünk szépségére remekül rávilágító „vizuális hanghatásokkal” és káromkodásokkal tarkított magyaros geek képregényt tár elénk, hanem a képregénykészítés boszorkánykonyhájába is meginvitálja az olvasót. Noha a Hamm, bekaplak! címre keresztelt első részben még nem igazán indultak be az események, Varga Bálint Bánk és Tuli Krisztián műve annyi remek lehetőséget ígér, hogy mindenképpen érdemes várni a folytatásra. (Szente Ádám)
Magyar kézbe magyar képregényt! – Az Utolsó Előtti Huszár képregénykritika
Pilcz Roland: YKX Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai 3: Szökésben
A magyar Indiana Jonesnak is csúfolt YKX Yorn Kayrah Xemovrah nem elösször kerül az Alfabéta nagybecsű zsűrije elé. Pilcz Roland retro-kalandképregényének már a 2019-ben megjelent első füzetét is jelölték a díjra. Már akkor is dícsértük ezt a remek műfajérzékről tanubizonyságot tevő, önmaga jogán is roppant szórakoztató és minöségi, a lehető legjobb értelemben vett ponyva gyöngyszemet. Most sincsen másként, hiszen a szerző magabiztosan tartja a minőséget. Így én sem tudok mást írni, mint amit a kritikámban:
Pilcz szerethető karaktereket teremt, akiket kifejezetten változatos kalandokba küld. Ez utóbbi kifejezetten nagy erénye a képregénynek: minden számnak kicsit más a hangulata. A motoros üldözésbe torkolló műkincsrablás, komor, kilátástalan tengeri utazás és klasszikus dzsungelkaland egyaránt akad az első három füzet során. A YKX úgy képes kellemesen ismerős lenni, hogy közbe ne azt érezzük, hogy „ezt már láttuk”. Miközben remekül használja a műfaji elemeket, elegendő új ötletet és érdekesnek ígérkező karaktert/konfliktus vezet be ahhoz, hogy a végeredmény ne csak az elődök árnyékában tudjon létezni. A rajzfilmszerű, meglehetősen ingergazdag, élénken színezett képi világ pedig nagyszerűen szolgálja és egészíti ki a sztori könnyed hangvételét.
Mindezeknek köszönhetően a YKX Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai a legszórakoztatóbb hazai képregénysorozatok egyike, amellyel kapcsolatban továbbra is csak egy panaszunk van: miért nincs belőle sokkal több, sokkal gyakrabban. (Pongrácz Máté)
A „kép-novella” kategóriában 17 műre futott be nevezés. Az előzsűri az alábbi ötöt jelölte, melyből 3-t a Hullámtörés c. kötetben olvashattok.
Hullámtörés
A 5 Panels képregényes alkotócsoport megalakulásának tizedik évfordulójára hozta ki a Hullámtörés – Új vizek felé című kiadványát, amely lényegében egy rövid történetekből álló „képregényes novellagyűjtemény”. A kötet elnevezése nem véletlen, ugyanis a képregények olyan szereplők kalandjait mutatják be, akik valamilyen módon vízválasztóhoz értek az életükben, és az sem mellékes, hogy szinte minden rövid történetben kulcsfontosságú szerepet játszik a víz – ami az állandó változást, nyughatatlanságot, és a megtisztulást hivatott szimbolizálni. Az idei Alfabéta-díjra a kötet három történetét is jelölték: Molnár Gábor az Ahol a sövény elágazik címre hallgató történetét, amely kissé szokatlan módon a narrációra helyezi a hangsúlyt. Ez pedig azt eredményezi, hogy a szövegek kissé túlcsordulnak, ám maga a történet egy nagyon érdekes elgondolás alapján alakult. Molnár ugyanis névrokonáról, a Dél-Amerika élővilágát kutató Molnár Gáborról készítette el a sztorit, a „mi lett volna ha..” elgondolás mentén. Az idén szintén Alfabéta-díjra jelölt Venus című története szöges ellentétben áll Molnár történetével, a készítő, Nagy Marci ugyanis dialógus nélkül meséli el egy teljes mértékben szürreális szerelmi történetet, egy magát szuperhősnek képzelő nagyival kiegészítve. Ennél nem is kell többet mondanom.
Fintor Gréta Crtl+N című története a kötet abszolút fénypontja. A történet minden bizonnyal személyes élményeket mesél el az alkotó életéből, emellett viszont rendkívül komoly mondanivalót fogalmaz meg. Az elmúlt években megfigyelhető, hogy szépen lassan, de itthon is megkezdődött a mentális betegségükkel pszichológushoz forduló személyek destigmatizálódása. A történet szerint azonban egy szakember sem tud varázslatos módon „megjavítani” minket, ha nem akarjuk a változást. Ezt sugallja már maga a történet címe is, ami a billentyűparancsok világában annyit tesz, tiszta lap. (Lányi Örs)
A „kép-novella” kategóriában 17 műre futott be nevezés. Az Alfabéta-díj előzsűrije az alábbi ötöt jelölte (ABC sorrendben):
- Molnár Gábor: Ahol az ösvény elágazik (Hullámtörés)
- Fintor Gréta: CTRL + N (Hullámtörés)
- Felvidéki Miklós: A gazda hangja (Szépirodalmi Figyelő 2020/4. számában)
- Hegedűs Márton (színezte Oravecz Gergely): Hal volt, hal nem volt (Óbudai Anzix 2020. ősz-téli számában)
- Nagy Marci: Venus (Hullámtörés)
Az előzsűri tagjai: Bayer Antal, Farkas Dávid, Kránicz Bence, Szabó Zoltán Ádám és Szép Eszter.
Az Alfabéta-díj eredményéről és átadásáról a szervezők a jelenlegi vírushelyzetre való tekintettel a későbbiekben tudnak nyilatkozni.
