Film

Nő az ablakban, színvonal a pincében

A Vágy és vezeklés rendezője, Joe Wright összegyűjtötte Hollywood legkevésbé megbecsült színész tehetségeit, hogy A. J. Finn Nő az ablakban könyvéből filmet forgassanak. Végül csak Amy Adams, Gary Oldman, Julianne Moore és Jennifer Jason Leigh mutatják meg, hogy egy értékelhetetlen és értelmetlen forgatókönyv mellett is tudnak alakítani. Nő az ablakban filmkritika.
Korábban a témában:

Szinte minden évtizedben érkezik egy, Alfred Hitchcock klasszikusának, a Hátsó ablaknak az analógiájára épülő horror-thriller. Legtöbb esetben ezek kiválóan működnek és csak homage szintjén emlékeztetnek a Grace Kelly főszereplésével készült etalonra. A legtöbbször valamilyen fóbiával küszködő főszereplővel – aki szemtanúja lesz a szomszédban történt bűncselekménynek – foglalkozó thrillerek közül kiemelkedő példák A tökéletes másolat (Copycat – 1995), a Disturbia (2007) és a ‘84 nyarát (Summer of 84’ – 2018). 2021-ben pedig a Nő az ablakban próbálkozik meg a klasszikussá válással, miközben minden téren elvérzik.

Már az alapfelvetés is közhelyesnek hat. A gyerekpszichológus, aki egyébként alkoholista, gyógyszerfüggő, agorafóbiás, egy irreálisan hatalmas házában éjszakát a nappallal összemosva éli mindennapjait. Egyetlen szórakozása, hogy otthonából figyeli a szemközti bérház lakóit, akik sem redőnyt, sem függönyt nem használtak, de a hatalmas ablakaik előtt élik életüket. A két ház pedig oly közel van egymáshoz, hogy olvasószemüveg sem kell ahhoz, hogy jól kivehető legyen még a vasárnapi ebéd utolsó borsószeme is. Ilyen körülmények között ki ne élvezné a voyeurizmus adta lehetőséget és válna megszállottjává?

Annát (Amy Adams) sem lehet elítélni azért, mert két fekete-fehér film közötti bealváson kívül a kukkolás lesz a szenvedélye. Újonnan érkezett szomszédai, a Russellék pedig remek alanynak tűnnek a különböző összeesküvések gyártására. Rövid időn belül minden tag látogatást tesz Annánál, kezdve az autisztikus tüneteket produkáló, bántalmazott fiútól, a laza-Karen anyán át az agresszor apáig. Anna természetesen rögtön felhasználja az önsegítő könyvek szintjén mozgó szaktudását, amivel megállapítja, hogy valami nincs rendjén a családdal. Csupán azt nem tudja, mi a fő gond, ami épp elég ahhoz, hogy szisztematikusan elkezdje őket megfigyelni.

A felépíteni kívánt feszültségnek nyoma sincs, bármennyire érzékletesen dolgozott  a túlstilizált vizuális nyelven a többszörösen Oscar-jelölt Bruno Delbonnel, Danny Elfman zenéjével karöltve. Kettejük teljesítménye egyébként a film egyetlen értékelhető elemei.

A forgatókönyvre viszont nincs mentség. A. J. Finn bestsellerét az Augusztus Oklahomában színész-forgatókönyvírója, Tracy Letts adaptálta, aminek fényében csak arra tudok gondolni, hogy maga a forrásmű sem lehet színvonal tekintetében a padláson. Az adaptáció végeredmények minősége viszont a pincében van.

Kicsit olyan érzés végignézni a Nő az ablakbant, mintha egy csapat rendkívül tehetséges ember kocsmai beszélgetését látnánk, ahol mindenki bedob egy ötletet, ami önmagában működik, összegyúrva viszont totális káosz. Sem a rendező, sem a forgatókönyvíró nem tudta eldönteni, a történet mely aspektusára szeretné felfűzni a karaktereket és az eseményeket. A film első fele egyértelműen a Hátsó ablakot és a Disturbiát szeretné megidézni a kötelező, de erőtlenül tálalt thriller elemekkel, amelyek közt a rejtély érdektelen és túlhasznált. Éppen ezért a cselekmény első fordulata műfajt vált, hogy pszichológiai drámaként funkcionáljon a továbbiakban, ami tökéletesen működhetett volna, ha a thriller kontextusát a nézők félrevezetésére, gázlángban tartására használták volna, miközben egy meggyötört nő elméjében merülnek el. Ezután, a kevesebb néha több elvet kihajítva az ablakon a játékidő utolsó negyedórája átcsap szürreális, B-kategóriás horrorba. Amellett, hogy a fordulat felesleges, hiteltelen és színvonaltalanul tálalt, érthetetlen, hogy Amy Adams hogyan bólinthatott rá a forgatókönyv elolvasása után erre. Talán demonstrálni akarta, hogy egy rossz filmben is tud jól játszani vagy csak büntetni a nézőket, hogy karrierje nincs kellően elismerve.

A Nő az ablakban fel akar nőni Hitchockhoz, de a közelébe sem ér. Összeollózott ötletek katyvasza, amiben a műfajváltások indokolatlanok, a karakterek kidolgozatlanok, a fordulatok értelmetlenek. Vagy az adaptáció csúszott ennyire félre vagy maga a forrásmű áll gyenge lábakon. A cinematográfia és a zenei aláfestés viszont legalább értékelhető.

Nő az ablakban (Woman in the Window), amerikai thriller-dráma, játékidő: 100 perc, csatorna: Netflix, megjelenés: 2021.05.14., 3/10 raptor az ablakban.

A nő az ablakban teljes adatlapja a Mafab (Magyar Filmadatbázis) oldalán. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.