Képregény

Csenevész cserkészek csintalan cselei

Nyolcfüzetes képregénynek indult, de hét évig tartó sorozat lett belőle: 2014-ben a Boom! Studios Box imprintjének második címe, a Lumberjanes meglepő közönségsiker lett. A 75 számot, egy vendégszereplést a DC Gotham Academy-ben és egy extra részt megélt széria 2020-ban ért véget otthonában, az USA-ban, míg idehaza a történet csak most veszi kezdetét. Júniusban érkezett Cserkeszterek címen az Eisner-díjas cserkészkaland, amelyből hamarosan rajzfilmsorozat is készül az HBO Maxre a She-Ra és a lázadó hercegnők showrunnerjével és jelen történet társírójával, Noelle Stevensonnal. Képregénykritika.
Korábban a témában:

A Lumberjanes – Cserkeszterek nem ismeretlen cím  a hazai képregényrajongók körében. Noelle Stevenson (Nimona, Dreamworks’ She-Ra) és Grace Ellis (Moonstruck, Batwoman) képregényét a lány központú történetek között mindig elsőként kerül említésre, ajánlásra – korábban, egy Boom Studios kiadványokkal foglalkozó cikkben mi is lelkesen ajánlottuk.

Ezekből a Boom Studios-képregényekből jó sorozat lenne
Népszerű vagy izgalmas képregények, amelyekből jó tévésorozat lehetne.

Így nem volt kérdés, hogy a főleg fiatal lányokra fókuszáló Ciceró Könyvstúdió képregény részlege ezzel a népszerű címmel folytatja a már a Nimonával, az Egérőrséggel, a Nővérekkel és az Ánya kísértetével megkezdett képregény népszerűsítő útját. A 10 + korosztály figyelmének felkeltésére nem is választhatta volna jobb kiadványt a jelenleginél. A Cartoon Network és a Disney XD rajzfilmeit idéző rajzok (Brooklyn Allen munkáját dicséri) és színvilág alapból vonzza a gyermeki szemet, de a belbeccsel is bőven megtartja őket.

Jelen képregény helyszíne a Miss Quinzella Thiskwin Penniquiquil Thistle Crumpet tábor (belevaló hölgyfélék számára), ahol az öt barát, Jo, April, Mal, Molly és Ripley táborozik nem hétköznapi cserkésztábor. A patakból ádáz vizi szörnyek leselkednek a gyanútlanul kajakozókra, az éjszaka nyugalmát medveasszonyok és háromszemű rókák zavarják meg, az erdőben pedig bármikor bele lehet esni egy halálos, matematika példákkal felfegyverzett kincsesbarlangba. Az öt barát ezeknek a furcsaságoknak próbálnak utánajárni, hiszen a cserkeszter fogadalomban is az van, hogy

erős esküvéssel fogadom, hogy mindennap és minden téren bátor leszek és erős.

Az eddig magyarul olvasható Rettegjetek a szent nyávogótól című rész tipikus kezdő kötet, ami pont annyit tár fel történetéből és világából, mint amennyi szükséges ahhoz, hogy megtartsa olvasóját. Amit viszont eddig kapunk, az olyan kaland, amit korosztálytól függetlenül mindenki élvezhet. A magyarul megjelent könyv az első 4 füzetet tartalmazza, ahol minden fejezet egy jelvény (pl. Vízi menő jelvény, Robina Hood jelvény) és egy szörny köré épül. A cserkeszterek tábora és a megmagyarázhatatlannal benépesített erdejük a gyermeki fantázia kiismerhetetlen útjaihoz kiválóan illeszkedik.

Az erdőben intellektuális csevejt folytató nagyláb/jeti-félék vagy az erdő alatt lakó antik szoborcsoport tökéletesen megfér egymás mellett úgy, hogy nem merülnek fel olyan kérdések, hogy ennyire különböző lények hogyan létezhetnek ugyanabban az univerzumban. Ebben a tekintetben megidézheti az olvasóban az elmúlt évek olyan rajzfilmjeit, mint a Gravity Falls (magyarul: Rejtélyek kisvárosa) vagy a Csillag kontra Gonosz erők. Azaz a szereplők olyan a “fantázia a fantáziáért” közegben léteznek, ahol tényleg bármi megtörténhet, és ezt a kissé kaotikus, de azért saját szabályrendszerrel rendelkező világot teljesen élvezhetővé teszi. Erre az életérzésre szinte tökéletesen rácsatlakozik Brookly Allen a színes-szagos rajzaival, amit a magyar kiadásban is bőven élvezhetünk a fényes lapokon, a kissé kemény kötés ellenére is.

Az epizódikus felépítés ellenére némi rejtélyt fenntartanak azért az alkotók, hogy egyrészt egy tematikára (Honnan jönnek a varázslények?) fel tudják húzni a történéseket, másrészt pedig hogy következő kötetekre is meglegyen egyfajta átívelő rejtély, ami némi célt ad a táborozók kalamajkáinak, csínyeinek. Persze összekötő ragacs nélkül is bőven élvezhető a Cserkeszterek, mégpedig annak fentebb már sokat dicsért kreatív világáért, továbbá karakterei és humora miatt. Minden kalandban egy-egy kiemelt szereplő oldja meg az aktuális veszélyes szituációt, így a szerzők nem csak a meséléssel haladnak, hanem a karakterizációval is.

Ahogyan egy főként gyerekeket célzó sztorinál lenni szokott, a szereplőket néhány jellegzetes, elnagyolt tulajdonságról lehet felismerni, amivel így vagy úgy, de azonosulhat az olvasó.

A Cserkeszterek főszereplői ebben a tekintetben azért tudnak érdekesek, újszerűek lenni, mert nem tipikusan lányos tulajdonságok vagy hobbik kötődnek hozzájuk.

Az alacsony, mindig valami rózsaszínben vagy csajosban feszítő April például kiváló szkanderező erőmester, a vékony és magas Jo bárhol bármikor felismer egy matematikai számsort, pedig a matek állítólag nem lányoknak való. Nem mellesleg ő a képregényszéria transznemű karaktere, aki analitikai és higgadt vezetői képességeivel bőven pozitív példaként szolgál nem csak a vele egysorsú emberek, hanem bárki számára. Továbbá ott van még Ripley, az örökmozgó, aki egy percre se bír egyhelyben maradni (ami állítólag nem a csendben, nyugodtan ülő jó kislányok ismérve), továbbá bármikor elvonhatja figyelmét egy aranyos kiscica vagy egy szelet csokoládé, de harcművészeti tudását mindig a legjobbkor veti be. De nem lehet kihagyni a punk Malt se, aki annyira sokat tud mindenről (a Discovery Channelről), hogy pont emiatt az irdatlan mennyiségű tudás miatt fél mindentől, és végül, de nem utolsó sorban Molly, aki mindenhez kevésnek és ügyetlennek érzi magát, de ha baj van, bármikor előkapja íját és nyilait, hogy megmentse a napot.

A szereplők reprezentációja fontos célt szolgál az alkotók részéről: diverz, könnyen azonosulható példaképeket mutatni a lányok számára, miközben szembe mennek a férfi szemszög által uralt képregények világának.

A normáltól eltérő lány karakterekkel teszik mindezt úgy, hogy az alkotók célja egyáltalán nem tolakodó vagy szembetűnő, hanem teljesen magától értetődőnek, természetesnek hat.

A szereplők elfogadják egymást azokkal a tulajdonságaikkal, amikkel rendelkeznek, önmagukért szeretik mást, senkit nem ér semmiért megrovás, megszólás. Röviden Stevensonék egy olyan boldog, gondtalannak tűnő közeget vezetnek fel, ami önmagában is képes arra, hogy feel good képregényként működjön arra koncentrálva, amire itt kell: egy jó történetre, szerethető figurákkal.

A szereplők mellett a humor is fontos eszköz a sztereotípiák kiforgatására. A fárasztó szóviccek (elég csak a címre vagy az egyszerre szállóige és cenzúraként működő “Mi a fütty?”-re gondolni) és helyzetkomikum mellett pellengérre kerülnek olyan jelenségek is, mint például a toxikus maszkulinitás.

Erre remek példa a szomszédos fiútábor lakóinak vezetője, aki már-már hiteltelenül túl férfias, olyan kigyúrt izomkolosszus, akinek a puszta bicepszén kettéhasad egy tölgyfarönk. A lányok és bármilyen nőiesnek gondolt tevékenység mind-mind fúj, aki férfi, az vágjon inkább fát. Az istápolása alá eső fiúk labdába se rúghatnak ennyi férfiasság mellett, így kénytelenek olyan cserkész hobbiknál maradni – a tisztaság amúgy is cserkész erény -, mint a cserkészsüti sütése vagy a teafőzés művészete.

A gegek nem maradnak önmagukban pusztán gegként, hanem szerves részét képezik a cselekménynek, ezzel nem kevés meglepetést okozva, továbbá maguk a szereplők refleknálnak arra, miben és hogyan érinti őket a jelenség. A szerzők ezzel egyrészt megerősítik, hogy az ilyenfajta ábrázolásokat senki se vegye komolyan vagy értelmezze véleményük direkt kifejezésének. Másrészt pont a humort használják fel arra, hogy beszédtémát indítsanak nagyon is létező, viszont kevésbé kibeszélt jelenségekről. A toxikus maszkulinitás kapcsán például arról, hogy az ilyen példa miként hathat a fiúkra.

A Cserkeszterekkel ismét egy olyan kiadvány került a magyar olvasók elé, amely tökéletes eszköz lehet a képregényolvasó neveléshez, miközben a maga gyermekiségével és rajzfilmszerűségével képes bármely felnőttet visszavinni a nyári táborok sűrű, energikus, de játékos napjaiba. Reméljük, az első kötetet hamarosan követi a többi is, mert abból az atmoszférából, amit ez a cserkész kaland képes átadni négy füzetnyi csak szűken elég.

Noelle Stevenson – Grace Ellis – Shannon Watters – Brooklyn Allen: Cserkeszterek 1. – Rettegjetek a szent nyávogótól (Jumberjanes 1.)
Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Kiadási év: 2021
Fordította: Kleinheincz Csilla
Eredeti megjelenés: 2015- (BOOM! Studios #1-4.)
Értékelés: 9/10 raptor

A depressziós robot a múlté, megszületett a szuicid hajóelme!

A Nagy Futás néven ismert kivándorlás során számos bolygót gyarmatosító emberiség társadalmi különbségeiről, emlékezetkiesésben szenvedő, öngyilkosságra készülő mesterséges intelligenciáról, és egy titkos küldetés utáni nyomozásról szól a Mindig egyre több.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.