A Netflix nem viccelt, valóban Andrzej Sapkowski világát, a Vajákot szánja zászlóshajójának a fantasy műfaján belül. A streaming-szolgáltatónak hatalmas tervei vannak ezzel a világgal, és nagyon úgy tűnik, méltó kihívója a Trónok harcának úgy, hogy közben nem akarja másolni annak atmoszféráját. Egy év kihagyás után, még a második évad bemutatója előtt debütált az idei szezont megalapozó és egyben a sorozat előzményéül szolgáló anime, a Vaják: A Farkas rémálma. Kritika.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A fő sorozaton, a Vajákon kívül a Netflix teljes portfóliót épít Sapkowski műveiből, ahogyan teszi azt több más cím (Castlevania, Masters of the Universe, Dota) esetében is. Előkészületi fázisban van a Blood Origins, ami több mint egy évezreddel Geralt születése előtt játszódik, és azt a kataklizmatikus eseményt mutatja be, amikor a Kontinensen elszabadultak a szörnyek. A prequel-sorozat mellett pedig különböző, animációs filmekkel is bővítik a lore-t, amelyek közül az első a Geralt mesterére, Vesemirre fókuszáló A Farkas rémálma.
Az animációs kivitelezés kimondottan jól áll a Vaják világának. Egyszerű és praktikus megoldás ez a médium az univerzum bővítésre, mert, ha a jövőben több készül, nem csak új fejezeteket nyit és mesél el a fő cselekményszálhoz tartozó eseményekből, hanem marketingcéllal felvezeti az új évadot is.
HIRDETÉS
Emellett, mivel fantasyről van szó, nem kell dollármilliókat ölni a digitális technikába, az animáció nagyobb teret enged a mágikus elemek megjelenítésére. Így volt A farkas rémálmának esetében is. Egyszerre illeszkedik a Vaják első évadában bemutatott, koszos-mocskos, sárban fetrengő kamu középkori milliőjéhez és a vibráló, színes-szagos mágiájához. Utóbbit alaposan kihasználták az alkotók (Studio Mir: Dota, Young Justice: Phantoms-ért is felelős stúdió) és valóban szemkápráztató, valóságtól teljes mértékben elrugaszkodott a különböző kísértetek, szörnyek, varázslatok megjelenítése. Ahogyan a vérrel sem kellett csínján bánni, mivel szerencsére a célközönséget már az anyasorozat első évada is 18 éven felüliekre lőtte be.
A karakterek kevésbé tűnnek züllöttnek, olyannak, mint akik egész napjukat a Temeriai bordélyban töltik, de végtére is, előzményről van szó és a legtöbb megjelenített szereplő számára az események belső utazást is ígérnek, aminek a végén ehhez a világhoz olyan jól illeszkedő, morálisan szürke figurákká kell válniuk, ami külsejükön is nyomot hagy(hat).
A főszerepet ezúttal a fiatal Vesemir, Geralt későbbi mestere kapja. Az ő esetében érződik, hogy kicsit szerették volna a készítők meglovagolni a Geralt-mániát, ennek fényében pedig Vesemir ugyanolyan érces humorú, öntudatos, de talán vidámabb és bőbeszédűbb későbbi tanítványánál. Talán vele tudtak a legkevesebbet kezdeni, annak ellenére, hogy a cselekmény előrehaladtával ő is rájön, nem egyszerűsíthető le szakmája a pénzre, és előbb-utóbb döntenie kell a rossz és a kevésbé rossz között.
A cselekmény szerint Vesemirnek kell megoldania a legújabb, fenyegető szörnyproblémát, ami egyben diplomáciai kérdéseket vet fel. Kaedwent, a Kontinens második legnagyobb országát rettegésben tartják az erdőben ólálkodó mumusok, amelyek levadászására természetesen a vajákokat kérik meg. Azokat, akiktől szintén óvakodnak, többek között a királyi tanács sorai közül gyűlölet-propagandát folytató mágusnőnek, Tetrának köszönhetően. A kegyetlen szörnyek viszont szokatlanul nagyhatalmúak, eltérő fajta jellegűek és jelenlétük olyan kérdéseket vet fel, amelyek elvezetnek a korrupt vajákok és varázslók uralta Kaer Morhenbe és az emberek által nagyrészt kiirtott tündékhez is.
Érezhető, miért éppen most jelent meg ez az animációs film. Leginkább azért létezik, hogy a nézők – akik nem olvasták a regényeket – valamennyire felkészülten vágjanak neki a második évadnak. Elképzelhető, hogy a friss szezonba nem fért volna bele Kaer Morhen megalapozása, sorsfordító múltbéli eseményeinek megismerése, ezért a helyszínt annak a szereplőnek az előzményfilmjében mutatják be, akinek fiatalkori alapozására szintén nem biztos, hogy a fő sorozatban lenne lehetőség. Ahogyan a tündék és emberek közötti konfliktust is jobban mélyíthették A Farkas rémálmában. Sokkal inkább működik világépítő hídként ez a film, mintsem valódi prequelként, de ezt a funkciót maradéktalanul és élvezetesen tölti be. A viszonylag rövid játékidő ellenére kerek egész történetet tudtak bemutatni, köszönhetően a letisztult céloknak; a második évad fő helyszínéül szolgáló Kaer Morhen múltjának bemutatása, Geralt mesterének, Vesemirnek a megismerése és az emberek, vajákok iránt tanúsított bizalmatlanságának mélyítése. Nem volt szükség öncélú fan service-re, minél több alak és helyszín bemutatására, hogy pipálhassák a Sapkowski-listát. Egyértelmű, hogy hosszú távra terveznek a címmel és nem kell sietniük, évekig, akár egy évtizedig is van idejük mesélni a lore-ból. Ez az átgondoltság pedig igazán impozáns, amellett látszik, a készítők – főleg Lauren Schmidt Hissrich – a rajongók minden rezdülését figyelik és egészségesen építkeznek az építő jellegű kritikákra, igényekre. Talán el akarják kerülni, hogy a Trónok harca sorsára jussanak és a kapkodás legyen a vesztük.
A szörnyvadászat mellett pedig végre nagyobb hangsúly kerül a diplomáciai, politikai játszmákra, az udvari intrikákra, amelyekről oly híres Sapkowski univerzuma. Nem marad motiváció nélkül egy főbb szereplő sem, a lehetőségekhez mérten bejárják a sorsuk által kijelölt karakterutat és még meglepetéseket is tartogatnak. Már az első évadban is megpendítették a tündék sorsát, a második szezontól kezdődően pedig még nagyobb fókusz kerül az ő háborújukra az emberekkel. Emellett több értelmet nyer, miért rettegnek majdnem ugyanannyira az emberek a vajákoktól, mint a szörnyektől, hisz a mutáns szörnyvadászok között is kibontakozik a korrupció és a szürke karakterek között is megbújik a gonosz. Ahogyan a mágusok is kiélvezik ezt a feszültséget, hogy úgy manipulálják a híreket és eseményeket, hogy ők jussanak nagyobb hatalmi befolyáshoz.
Érződik, hogy a Vaják univerzumát komolyan veszi a Netflix, a sorozat kreátora, Lauren Schmidt Hissrich pedig céltudatosan, hozzáértőn és a forrásműveket tisztelve építi ki ezt a nem mindennapi világot.
