Képregény

A Vaják sötét emlékeiben még mindig az ember az igazi szörnyeteg

Andrzej Sapkowski Vaják regényciklusát egyértelműen a lengyel fejlesztők, a CD Projekt Red videojátékai szakították ki a rétegműfajból, szláv tengeréből a világhódítás felé. Mára az egyik legnépszerűbb fantasy cím. A Netflix adaptációja pedig bátran építkezhet évadról évadra, mert sikerült megfogniuk a közép-európai folklórból merítkező kötetek esszenciáját; a karakterek motivációinak szürkeségét és a világ keserédességét. A sorozaton, játékokon és könyveken kívül pedig képregények is gazdagítják a szörnyekkel és akként viselkedő emberekkel tarkított Kontinenst. Ezt erősíti csak a következő, magyarul is olvasható Vaják képregény. Vaják: Sötét emlékek képregénykritika.
Korábban a témában:

Magyarul a Szukits kiadó gondozásában megjelent, Vaják képregények Sapkowski regényeitől független, inkább a játékokhoz illeszkedő, de azoktól is különálló történeteket mesélnek el. A frissen debütált, 5. kötet, amit ezúttal Bartosz Sztybor írt, a Sötét emlékek alcímet viseli, cselekménye pedig tökéletesen ragadja meg a mutáns vaják, Ríviai Geralt viszontagságait, világa érméjének két oldalát.

A Witcher képregényben is páratlan
A Witcher- univerzum képregényként is működik.

Geralt megcsömörlött. A városokat járja, hogy mesterségének eleget tegyen; öljön és pénzt keressen. Ehhez ért, életének ez ad értelmet, szörnyekből viszont egyre kevesebb van, ezért haszontalannak és magatehetetlenek érzi magát. Útja során különösnél különösebb emberekbe botlik. Egy halászba, aki nem tud kihajózni, ezzel együtt dolgozni, ami egyetlen öröme, mert a tengerben bosszúra esküdt, gyilkos sellők vadásznak a hajósokra. Vagy a csőcselékbe, akik megvetik, és legszívesebben elüldöznék, legyőznék, kivégeznék, csupán azért, mert más, mint ők; mutáns, aki gyilkossággal keresi kenyerét, mégis belső iránytűje nemesebb, mint bármely felesküdött lovagé. Geralt választhatna más mesterséget is, maradhatna a halásszal, de akkor éppen az értelmétől fosztaná meg önmagát.

A remény viszont felcsillan, mikor Badreine városába idézik, hogy oldja meg az elharapódzó ködlény kérdést. A fenevadak gyerekeket ölnek és rettegésben tartják a várost. A jó öreg vaják neki is fog a küldetésnek, de hamar rájön, hogy a furcsán viselkedő lények mögött sokkal nagyobb rettenet rejlik, ami túlmutat a jó és rossz polarizált megítélésén. Geraltnak ezúttal is az emberekkel kell szembenéznie, hogy rájöjjön, milyen motivációkból születnek az igazi bestiák és ezúttal is mérlegelnie kell, mely döntése válik a kisebbik rosszá.

A Kontinens – ahol Sapkowski történetei játszódnak – élőlényeiben az a legszimpatikusabb, hogy szinte nincsenek tisztán pozitív vagy negatív karakterek, hanem életszerűen árnyaltak, a döntéseik és cselekedeteik határozzák meg őket. A mutáns vaják, az emberiség számkivetett torz gyilkosa halomra öli a különböző lényeket, barátaiért, szerelméért és fogadott lányáért mégis életét áldozná. Ahogyan egy varázslónő is megidézhet egy dzsinnt, nem törődve a hatalommal és veszéllyel, amit elszabadított, hisz csak gyermeket szeretne. Vagy a sárkány, aki félelemben tartja a falvakat, ám barlangja mélyén egyetlen tojását őrzi, hogy faja ne halhasson ki.

A Sötét emlékek pedig eltalálja ezt az egyensúlyt. Minden ember, aki megjelenik, szörnyűségeket követ el, hogy megőrizze élete értelmét, boldoguljon és élhessen a hasznosság hamis illúziójában.

Ahogy a bestiák tettei mögött is érzelmek rejlenek, önmagukért harcolnak és gyilkolnak, de őket senki nem kérdezi arról, miért teszik, amit. Geralt pedig mindenáron meg akarja őrizni függetlenségét, nem védheti meg például a kizsákmányolt sellőket, csak, ha az emberek, saját faja ellen fordul, viszont ha az ő oldalukra áll, elárulja a sérelmeiket jogosan megtorló lényeket. Vajon melyik a kisebbik rossz? Azt választva vajon megnyugodhat valaha is a torz külső mögött rejlő érző szíve a vajáknak? Valaha lesz része az emberek megbecsülésben vagy ugyanúgy kitaszítják, mert más, mint ők? Az emberek és szörnyek közötti hajszálnyi mezsgyén mozog és minél inkább próbál középen maradni, annál inkább billen ki egyik vagy másik oldalra.

A keserédes történetethez az atmoszférát Amad Mir rajzai és Hamidreza Sheyk színezése teremtik meg. Látványában inkább áll közelebb a videójátékok képi világához, a cselekménnyel karöltve pedig szinte az első játék egy önálló kalandjává lép elő. A történések könnyen párhuzamba állíthatóak a 2007-es játék első fejezetének fő küldetés-szálával. Emiatt kissé kiszámíthatóvá is válik a sztori, de a motivációk még így is meglepőek tudnak lenni. A színhasználat pedig remekül illik a borongós hangulathoz, a rozsdás palettát a visszaemlékezések, valamint illúziók egyszínűsége váltakoztatja, a konklúzióra pedig szinte fakóvá válnak a panelek, egyenesen arányosan Geralt felismerésével, hogy a pártatlanság is a kisebb vagy nagyobb rossz egyike.

Összességében a Vaják: Sötét emlékek egy remek, összeszedett, kissé kiszámítható, de mégis elgondolkodtató történet emberi gyarlóságról, a hasznosság érzésének illúziójáról, a motivációk mélységeiről.

Egy nagyon is emberi mese, amiben újfent bebizonyosodik, nem feltétlenül az a szörny, aki annak tűnik. A képregény kivitelezése színvonalas, a lapok minőségiek, az illusztrációk és a színezés gyönyörűen illeszkedik a Vaják világához. Bár a szövegbuborékok az elején kissé nehezen követhetőek, hisz párhuzamosan futnak visszaemlékezések, narrációk és illúziók, a végére nagyon szépen összeáll és kirajzolódik az üzenet.

Bartosz Sztybor, Amad Mir, Hamidreza Sheykh – Vaják: Sötét emlékek
Kiadó: Szukits Kiadó
Kiadási év: 2021.
Fordította: Kolozsvári Zsófia
Eredeti megjelenés: 2021. június 9. (Fading Memories #1-4., Dark Horse Comics)
Értékelés: 9/10 ködraptor

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.