Könyv

A Roboraptor kedvenc könyvei 2021-ből

Régi klasszikusok és bestseller listák trónbitorlói uralták a 2021-es olvasmányokat, de szívmelengető fantasyktől és egyéb, emberközelibb könyvekből sem volt hiány az idei felhozatalból. 2021 legjobb geek könyvei a Roboraptor szerint.
Korábban a témában:

László Zoltán: Mindig egyre több

Idén új kötettel jelentkezett László Zoltán Zsoldos Péter- és Európai Sci-fi díjas szerző. A Mindig egyre több épp olyan, mint a címe, egyre több és több, egymásból kibomló kérdést feszeget: mi történik velünk, emberekkel a Nagy Futásnak nevezett galaktikus kivándorlás után? A géptestbe zárt elődök képesek-e segíteni idegen bolygókra született unokáikat? Létezik-e önálló akarat, van-e joga egy emberi tudatokból összeállt hajóelmének döntenie a saját sorsáról? Mi a halál, létezik-e egyáltalán?

Ugyan a regény ennél sokkal több, egyaránt fontos témát feszeget, mégsem tisztán filozófiai műről van szó. Kaland és felfedezés is akad bőven, mivel egy merőben szokatlan, de kidolgozott világ, egy ritka bolygórendszer szolgáltatja a hátteret mindehhez, amelyet az író ráadásul valós csillagászati felfedezésből merített. Az év egyik legösszetettebb, legkidolgozottabb, és legprofibb magyar SF megjelenése, amely akár újabb díjakat is hozhat a szerzőnek. (Nagy Judit Áfonya)

A depressziós robot a múlté, megszületett a szuicid hajóelme!
A Nagy Futás néven ismert kivándorlás során számos bolygót gyarmatosító emberiség társadalmi különbségeiről, emlékezetkiesésben szenvedő, öngyilkosságra készülő mesterséges intelligenciáról, és egy titkos küldetés utáni nyomozásról szól a Mindig egyre több.

Octavia E. Butler: A magvető példázata

Az Agave egy különleges hangulatú könyvvel folytatta a Butler-életmű kiadását 2021-ben. A magvető példázatában a közösségeket falak védik a külvilágtól, a falakon túl pedig káosz uralkodik. Nem zombiapokalipszisre kell gondolni, még csak nem is mutánsokról van szó, hanem végletekig lesilányult, emberszerű, csont és bőr lényekről, akik mind testileg, mind szellemileg és erkölcsileg is annyira lezüllöttek, hogy az még a jövőbeli, sokat látott közösség tagjait is képes meglepni.

Ilyen hihetetlenül pesszimista és nyomasztó világban hinti el Butler a remény magvait. Felnövekvés-történettel párosítja egy új vallás alapjainak kidolgozását, mintegy női Messiást helyez el az erőszak által uralt világba, és a jóság, az igazságosság és a lelkiismeretesség fogalmaival vértezi fel azt a maréknyi menekülőt, akik talán képesek még könyörületet gyakorolni és célt szolgáltatni a tanításra fogékonyak számára. A vallásalapítás lassú, szépen kibontakozó folyamata egy jövőbeli exodus során teljesedik ki, így az utazás nem csak konkrét, fizikai cselekvésként értelmezhető, ahol a szereplők elindulnak a káoszból az értelmes élet felé, hanem lelki, szakrális utazásként is, miközben a bűnösök megtisztulnak a bűntől, a naivak pedig belátják, hogy az erőszak nem mindig elkerülhető, és időnként kifejezetten szükséges a túléléshez. (Nagy Judit Áfonya)

A jövő pesszimista nyomorában születik meg az új megváltó
Egy végletekig pesszimista, elállatiasodott világban elhintett magból sarjad új remény Octavia E. Butler soron következő, magyarra fordított regényében, A magvető példázatában.

V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete

V. E. Schwab soron következő, külföldön és itthon is nagy népszerűségnek örvendő regénye, életművének legérettebb darabja minden hype-t jogosan zsákolt be idén. Addie Larue 600 oldalas láthatatlan életében minden megtalálható, amit olvasó csak kívánhat. Jól ismert történettípus – alku az ördöggel – modern köntösbe öltöztetése, romantika, fokozatosan kibontakozó karakterek és csavaros cselekmény. A történet főhőse, Addie LaRue a 16. században él egy kis francia faluban, ahol világa leszűkült, jövője korlátolt: nőként vagy férjhez megy, majd gyerekeket szül, vagy nem tudja, mi lesz. Egy biztos: ilyen véges életét nem szeretne élni. Végső elkeseredettségében a régi istenekhez fohászkodik, és egy meg is hallgatja panaszát. A szabad életért cserébe alku köttetik, ám rövid időn belül kiderül, hogy a paktum igazából átok: bár a lány szabad, és senki se mondja meg, mit kell csinálnia, de az emberek elfelejtik őt, képtelenek emlékezni rá. Addie útja az átok megtöréséig, majd megbékélésig sok mindenről szól: az emberekről, az ő esendőségükről, gonoszságukról, magányukról, de leginkàbb arról, milyen hosszú utazás vezet ahhoz, hogy ezeket meg tudjuk érteni, látni. Covid világjárvány után pont ilyen történetekre van szükség ahhoz, hogy kicsit számot tudjunk vetni a magánnyal és a konstans bezártság érzéssel. (Scheirich Zsófia)

A lány, akire nem emlékszel, de mégis mindenhol ott van
Bestseller listákon trónol V. E. Schwab legújabb hősnője, Addie LaRue, de nagy sikere nem érdemtelen.

George R. R. Martin: Tuf utazásai

Mindig öröm, ha megjelenik egy régi George R. R. Martin kötet magyarul is, ilyen darab volt az áprilisban kiadott Tuf utazásai is. Bár novelláskötetről van szó, a történetek végül egy egészet adnak ki címadó karakterével. Haviland Tuf ökomérnökként járja az ismert galaxis szegleteit, hogy segítse a bajba került bolygókat. Olyan, ma egyre inkább aktuális témák kerülnek bemutatásra útjai során, mint a túlnépesedés, az állatokkal való visszaélés, vagy a természetbe való beleavatkozás káros következményei. A könyv aktualitása ellenére is erősen old school sci-finek érződik űrkalandjaival, űrhajóival és bolygóival, de egy kicsit sem vesztett élvezeti faktorából, sőt itt a helye az év legjobb könyvei között. Nem egyértelműen jó vagy rossz karakterek, megfejtésre váró, csak első ránézésre egyszerűen feloldhatónak tűnő problémák, gördülékeny, de minden apróságra kiterjedő narratíva – minden, amit jól ismerünk George Martintól. (Scheirich Zsófia)

A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom istenné korrumpál - Tuf utazásai
A Tuf utazásai hamisíthatatlan George R. R. Martin történetek gyűjteménye, amivel bőven elüthetjük az időt a következő Tűz és Jég dala kötetig.

Roboz Gábor (szerk): Légszomj

A Gabo Kiadó a magyar sci-fi és fantasy irodalomban az elmúlt éveket főleg a rövid próza középpontba emelésével töltötte (lásd az évről évre zseniálisabb Az év science fiction és fantasynovelláit). Idén egy hatalmasabb fába vágta fejszéjét: minden idők egyik leginkább megvetett műfajának, az idehaza meglehetősen vékonyka múltú horrornak szentelt egy novelláskötetet. A végeredmény parádés: a Légszomj novellái elemi erővel hozzák el a horror igazi esszenciáját, miközben gyakorta mernek sajátosan magyarosak lenni, és még a sziklaszilárdnak hit toposzokkal is kicsit eljátszogatnak. Nem mellékesen pedig egy rakat tehetséges fiatal szerzőt is bemutatnak a publikumnak. Remélhetőleg jövőre jön a folytatás, mert ez a sorozat (is) nagy dolgokra hivatott. (Szente Ádám)

A Légszomj remek indulás a magyar horrornagyhatalmi státusz felé
Reméljük, lesz is belőle valami. Könyvkritika.

Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor (szerk): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2021

Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor fantasztikus irodalmi válogatása, Az év science fiction és fantasynovellái már negyedik éve töretlenül robog a magyar fantasztikus kisepika felemelésének útján, idén pedig talán még őrültebb válogatássorozattal sikerült előrukkolni. Van itt többek közt önmagát pénisznek álcázó földönkívüli és egy horrorgyűjteményt értékelő blogger is, csak hogy a legagyafúrtabb, legelszálltabb sztorikat említsük. Mit is mondhatnánk még? Őszintén reméljük, hogy ez az utazás még nagyon sokáig folytatódni fog. (Szente Ádám)

A világ egyre kevésbé, de a magyar fantasztikus irodalom köszöni, él és virul
Az év magyar sci-fi és fantasynovellái misszió már negyedik éve töretlenül halad, és reméljük, még nagyon sokáig folytatódni fog.

Tilesch György, Omar Hatamleh: Mesterség és intelligencia

Napjaink megkerülhetetlen témájává vált az elmúlt években a mesterséges intelligencia fejlődése, azonban sokkal kevesebb szó esik arról, mi is vár az emberiségre, az átlag emberekre, ha tényleg megvalósul az egyelőre sci-fiként kezelt innováció. Ennek megértésében segít a Mesterség és intelligencia, ráadásul teszi mindezt rendkívül közérthetően – annak ellenére, hogy egy MI-kutató és a NASA innovációs mérnökeinek korábbi vezetője jegyzi a művet. Az alig 250 oldalas kötetben a fontosabb iparágak mellett az MI politikára, társadalmi rendszerekre gyakorolt hatását is kifejti, valamint képbe hozza az olvasót olyan fogalmakkal, amelyeknek az elmagyarázásával jobban átláthatják a laikusok is a lehetséges jövőt. A témához általában vagy végtelenül optimistán, vagy nagyon negatívan állnak a különböző szerzők, azonban Tileschék Harari-szerűen, tényekre hagyatkozva vázolják fel a lehetséges jövőképeket, tartózkodva a szubjektív véleményektől, és ami a legfontosabb: direkt konklúzió nélkül. Hiszen hogyan is tudnának verdiktet mondani a szerzők egy olyan technológiáról, amelynek még csak az első lépéseinél járunk. (Lányi Örs)

Forrás: Nyugati tér blog

Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub

Az idei évben szó szerint letartolta az olvasottsági listákat Angliában (és nem mellesleg itthon is) Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub című könyve, amelyhez év végén már meg is érkezett a folytatás, A férfi, aki kétszer halt meg címmel. A brit tévés első könyve nem egy tipikus detektívsztori, ugyanis az emberfeletti képességekkel megáldott sztárnyomozó kliséje helyett unortodox módon egy nyugdíjasotthon unatkozó lakóinak életébe enged betekintést, akik egy, az álmos kisvárosban történt gyilkossági ügy nyomába erednek, kihasználva azt, hogy a társadalom, sőt még a rendőrség nagy része is gyanútlanul tekint rájuk. Ezt kihasználva azonban olyan információkhoz jutnak, amelyet a rendőrség csak jóval később, vagy egyáltalán be sem tud gyűjteni. A sok csavarral operáló gyilkossági rejtély ugyan egyes elemeiben kicsit elnagyolt, és az angol humor fordítása sem jön át mindig tökéletesen, az alap felvetés önmagában annyira szórakoztató, hogy könnyedén faljuk a nyugdíjasklub kalandjait. (Lányi Örs)

A csütörtöki nyomozóklub nyuggerei kenterbe verik az angol rendőrséget
A csütörtöki nyomozóklub nem rengeti meg a világot, de érdekes karaktereivel és a folytatásban rejlő potenciállal kiváló olvasmány egy csésze tea és egy finom édes sütemény mellé.

Ernest Cline: Ready ​Player Two

Igazából semmi nem indokolta a Ready Player Two létezését azon kívül, hogy a rajongók szinte megszállottan követelték Ernest Cline-t, hogy készítse el a nagysikerű geek-bibliája, a Ready Player One folytatását. Már csak azért sem lett volna fontos, hiszen eléggé lezárt lett az alapanyag: Wade és a Tökös Ötös (életben maradt) tagjai a húsvéti tojás kincskereső verseny megnyerésével megszerezték a pénzt, a paripát és az OASIS feletti irányítási jogot. Innen továbblépni igen nehéz, de Cline megpróbálkozott a lehetetlennel, és indított egy újabb történetet, amelyben még rejtettebb húsvéti tojás(ok) megszerzése a cél. Ahogy kritikánkban is kifejtettük:

Azt várnánk, hogy a második kötet azon túl, hogy mélyen fejet hajt a kedvenc művei előtt, szintet lép és, hogy a popkultúra léleksimogató masszázsasztalán keresztüli valóságtól menekülés ellen is érvel majd, minimum kritikát fogalmaz meg, de nem teszi. Nem foglalkozik a könyvben megjelenő világ jelenségeivel megfelelő mértékű gondolatisággal, fajsúlyosan, objektíve, esetleg allegorikusan párhuzamot vonva az olvasó valóságával. Élteti tovább azt, aminek az éltetésére íródott és biztonsági játékot játszva nem mer több lenni, mint a popkultúra, a menekülés és a nosztalgia totemoszlopa.

Ezen hatalmas ziccerek kihagyásának ellenére sem tartanánk vissza senkit az elolvasásától, hiszen helyett kapott ezen az év végi listán is, mert ez egy kedves romantikus mese a popkultúráról és annak szeretetéről, amibe jó belemerülni. (Muchichka László)

Ready Player Two borító
Ready Player Two - már csak egy kis kritika hiányzik az eszképizmus léleksimogató masszázsasztaláról
Ernest Cline világsikerű geek bibliájának folytatásától, a Ready Player Two-tól sajnos nem leszünk boldogabb geekek.

Andy Weir: A Hail Mary-küldetés

Andy Weir az Artemis megírása után úgy tűnt, hogy tipikus one-hit-wonder alkotó lesz, aki nem képes újra megugrani a kritikai és közönségigényeket újabb könyvében, de A Hail Mary-küldetéssel rácáfolt erre. És bár nem rugaszkodott messzire A marsitól (hiszen az alapfelállás itt is ugyanaz: egy magányos férfi MacGyverkedve próbálja túlélni a helyzetet), mégis sikerült valami olyat írnia, ami felvillantotta, joggal tekintünk rá a kortárs sci-fi egyik legfontosabb alkotójaként. A Hail Mary-küldetés egy sodró, lendületes, izgalmas, szinte letehetetlen könyv lett, amiben rengeteg olyan kortárs kvantumfizikai dilemma szerepel, amely aztán további wikipédiázásra sarkallja az olvasót. Ahogy kritikánkban is megfogalmaztuk:

Sokkal több olyan SF könyvre lenne szükség, ami a szórakoztatás mellett tudást is közvetít, kíváncsiságot ébreszt.

(Muchichka László)

A suliban azt tanítják, víz nélkül nincs élet, Andy Weir meg azt, hogy de
A Hail Mary-küldetés egy sodró lendületű fantázia arról, mi mindent érhetnénk el, ha a világ, sőt, akár a világegyetem népei összefognának egymással a tudomány és a civilizációk megmentése érdekében.

Bridget Collins: A könyvkötő

Ez a könyv nem csupán lenyűgöző küllemével, hanem a történet egyediségével is leveszi a lábáról az embert. Főleg ha az illető megszállott könyvmoly, hiszen melyikük ne akarna a titokzatos és varázslatos könyvkötő mesterségről olvasni. Bridget Collins brit írónő, az ifjúsági irodalom egyik jeles képviselője ezúttal a felnőtt olvasóknak írt. A könyvkötő nem csupán a fantasy, hanem a romantikus könyvek rajongóinak is kedvez. A szerző három fő részre osztja fel ezt a több mint 440 oldalas könyvet, amelyeket három gyönyörű grafika is díszít, ezzel is emelve az olvasás vizuális élményét. Az első rész teljesen hozza egy különleges, melankolikus fantasy világ hangulatát, ahol a könyveké a főszerep. Főhősünket Emmettet rejtélyes betegség gyötri, melynek következtében elkerül egy idős könyvkötő mesterhez. Majd egy napon betoppan hozzájuk egy Lucian nevű ifjú, aki fenekestül felforgatja Emmett amúgy sem nyugodt lelkét. A második rész a érzelmeket célozza meg, a harmadikban pedig megkapjuk azt a szinte krimi szerű részt, ami még izgalmasabbá teszi a végkifejlet felé vezető utat. Mindeközben persze élvezhetjük a gyönyörűen megírt mondatokat, a magával ragadó stílust, azt, ahogyan csodás képeket, illatokat, érzéseket varázsol az olvasó képzeletébe. Aki valami különlegességre vágyik, annak bátran ajánljuk A könyvkötőt. (Demencze Ilona)

Ha akarnánk se tudnánk belekötni A könyvkötőbe
A könyvkötő végre egy olyan regény, amelynél a fordítás minősége is teljesen elvarázsolja az olvasót a tartalom mellett.

T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

A 2021-es év eddigi leglélekmelengetőbb fantasyjét hozta el a magyar könyvrajongók részére a Metropolis Media (Galaktika). T. J. Klune regénye, a Ház az égszínkék tengernél nem csupán a külföldi, hanem a hazai olvasóközönség lelkét is rabul ejtette. Történetünk főszereplője Linus Baker, aki negyvenes éveiben jár és befogadott macskájával tengeti munkával teli, ám egyhangú mindennapjait. A Mágikus Ifjakért Felelős Minisztérium munkatársaként az a feladata, hogy a kormány által fenntartott, úgynevezett árvaházakban élő különleges gyermekek jólétét felügyelje. Egy nap azonban szupertitkos megbízást kap, el kell utaznia egy olyan árvaházba, ahol hat, a különlegesnél is különlegesebb gyermek él. Az árvaház vezetője, Arthur Parnassus pedig különösképp érdekli a Rendkívül Magas Felső Vezetés tagjait. Linusnak tehát nem elég, hogy a világ végére kell utaznia, de még a megbízás részleteit vagy miértjét sem kötik az orrára.

A Ház az égszínkék tengernél mindenkihez a szeretet nyelvén szól. Kedvességével elkápráztat, humorával jókedvet csal a szívekbe. Aki vágyik egy alapos érzelmi feltöltődésre, az ne habozzon elolvasni T. J. Klune regényét, mert ennél alkalmasabb és frissebb olvasmányt nemigen fog találni. (Demencze Ilona)

A Ház az égszínkék tengernél a szeretet nyelvén tanítja meg az elfogadást
A Ház az égszínkék tengernél mindenkihez a szeretet nyelvén szól. Kedvességével elkápráztat, humorával jókedvet csal a szívekbe.

Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában

Ha csak egy tanulmányt olvasol el idén, akkor ez legyen az! Valóban szörny-e a szörny? Milyen módon öltenek testet az ember legnagyobb félelmei? Miként hat a vagina dentata a patriarchális társadalmakra? A Limpár Ildikó szerkesztésében készült Rémesen népszerűről egyértelműen kijelenthető, hogy hiánypótló mű, hiszen nemcsak ezekre a kérdésekre adja meg a választ, hanem a tizenegy szerző tudományos esszéit tartalmazó kötet olvasása után garantáltan megváltozik a szörnyekről alkotott elképzelésünk. A populáris kultúra szörnyeit vizsgáló Rémesen népszerű többek között azt hivatott bizonyítani, hogy az általa kiválasztott filmek, regények, képregények, sorozatok nem csupán szórakoztatni akarnak, hanem komolyabb mögöttes tartalommal bírnak. Az egymást követő tudományos esszék nem kronológiai sorrend szerint lettek elhelyezve a kötetben, hanem egyfajta tematika mentén. A témák kifejezetten jól követik egymást, egyik a másikból következik, néhol kisebb nagyobb átfedésekkel vezetik végig az olvasót a fejezetek között. A tudományos esszék kiváló minőségének bizonyítéka, hogy a szerzők rengeteg példával, alaposan alátámasztott tényekkel, számos hivatkozással erősítik meg saját hipotéziseiket. (Demencze Ilona)

A Rémesen népszerű megérdemli, hogy rémesen népszerű legyen
Mitől szörny a szörny a populáris kultúrában? A Rémesen népszerűből kiderül!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Roboraptor Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.