Morális iránytűnk gyakran tévedhet, amikor jogi megítéléséről van szó

A Képzelet és tudomány immár hatodik kötete maga mögött hagyta a vegyes tudományok területét, hogy ismét egy speciális területre koncentráljon, mégpedig a jogra. A szerkesztők, Nagy Ádám és Kis Kelemen Bence több, a mindennapi életünket érintő jogi területekre osztva hív a fantasztikum és a bikkfanyelv találkozójára: büntetőjog (Jogágas-bogas), alapjogok (De ne próbáld!), továbbá állam -és nemzetközi jog és közigazgatás (Jogok és erők). Tájékoztató jellegű céljukat eszerint be is váltják az írások: az olyan világok, mint a Star Wars, A Gyűrűk Ura vagy a Marvel-univerzum számos jogi fogalom vagy morális szempontból megosztó kérdést vet fel – amivel legtöbb esetben nem is mindig lehet erkölcsileg azonosulni. Utóbbi legjobban a háborús helyzeteket taglaló fejezetekből vagy az olyan fogalmakat taglaló írásokból derül ki, mint a birtokjog vagy alapvető emberi jogok.

Például ha szeretnénk gyorsan képbe kerülni a birtokjog alapjaival, Pozsárkó András Márk A Gyűrűk (jogos) Ura cikke sokat segít, hiszen egyszerű, az Egy Gyűrűt érintő példákkal illusztrálja, attól, hogy találsz egy értékes ékszert, nem lesz automatikusan a tied. A magyar büntetőjogba pedig Fuchs Vivien Főbenjáró átkok a magyar büntetőjogban? Kodifikációs kísérlet varázsló módra c. írása vezet be, amely a rendszer érthetősége mellett több olyan tényezőre rávilágít, amelyekre híreket olvasva nem gondolunk.

A halálos átkok remek eszközök arra, hogy egy a jog számára ismeretlen bűncselekményt hogyan “áraznak be” pénzbírságban vagy börtönbüntetésben mérhető ítéletben.

Hasonló analógia mentén veszi végig a Bosszúállók világmegmentő akcióit Schubert Bálint: Habár Tony Stark, Bruce Banner és Thor számos civil életét mentik meg napról napra, ennek jogi háttere nem biztosított, ami miatt bizony bíróság előtt elítélhetőek. Mohay Ágoston se könnyíti meg a Bosszúállók jogi helyzetét a Ki őrzi az őrzőket? Nemzetközi béke és biztonság a Marvel-univerzumban fejezetben, amikor a S.H.I.E.L.D. és a Bosszúállók jogi viszonyát bolygatja mint ENSZ-hez köthető szervezetek.

Fantáziavilágok jogi kikezdhetőségénél maradva számos írás mutat rá, hogy a kreatív szakemberek milyen sok esetben nem gondolnak a jogi háttér megfelelő lefektetésére, sőt egyes esetekben fogalomkeverkedéseket is lehet találni – utóbbiban a Star Wars tűnik bajnoknak, legalábbis Tóth Norbert, Kis Kelemen Bence és Nagy Ádám nemzetközi jog és diplomáciát boncolgató cikke erre mutat rá. A versenyt már csak Harry Potter univerzuma tudja felvenni vele, ahol – mint Cseporán Zsolt végigviszi a Kormányzás és közigazgatás a varázslóvilágban fejezetben – a varázslóvilágban számtalan hatalmi szerv nem válik ketté, ezzel felvetve politikai visszaélések lehetőségét.

Kellemes kitérő két szerző – Nezdei Mirabella Kitti és Békési Gábor – írása, melyek nem valós életbeli problémákat járnak körül, hanem az adott fikciós világon belül vizsgálódnak. Nezdei három diktatúrát – Óceánia, Panem és Gileád – hasonlít össze aszerint, a jog szintjén melyik mennyire diktatúra az alapvető jogok különböző szintjein: emberi élet és méltóság tiszteletben tartása; életszínvonal minősége és javulás lehetősége.

Békési Gábor a Magyar Királyság és Westeros öröklődési törvényeit összevetve fejti ki, mennyire is jogos vagy nem jogos egyes trónkövetelők igénye a Vastrónra a Trónok harcában. A fantasy regény/sorozat szellemiségéhez hűen Békési is egy nem mindig tisztán fekete-fehér megoldást hoz be a jog oldaláról – néhány példa egyes, a sorozatban alapvetően érthető öröklést szed szét, míg más megosztó örökléseket pedig jogi szempontból teljesen legitimnek mutat be.

Nagyképet a témákról ezúttal csak nagyobb SFF franchise-okon keresztül kapunk, ami némileg korlátozza az elemzések kibontakozását, miközben a felvetett problémák nagyon is érdekesek és napi tájékozódásunkban hasznos mankót jelentenének.

Ilyen szempontból problematikus például a munkaügyet taglaló Van-e a jediknek főnökük? Munkajogi aspektusok a jedik életében, ami egy olyan rendszert – a magyar munkajog – próbál egy olyan szervezetre rávetíteni, amely vallási-harci alakulatként nem úgy működik, ahogyan egy magyar munkahely, továbbá a filmek nem biztos, hogy megfelelő alapot nyújtanak egy teljes körű elemzéshez. Szintén keveset tud hasznosítani Mészáros Gábor írása a Walking Deadből, amikor a zombiapokalipszison keresztül ismerteti az amúgy nemrég nagyon is aktuális COVID-világjárvánnyal járó állami intézkedéseket. Cikke alapján maga a Walking Dead története kevés alapot ad ahhoz, hogy egy valós világ járványügyi helyzetet jól lehessen illusztrálni.

Hasonlóan a kevés elemzési alap okán működik nehezen A Gyűrűk (jogos) urai által felvázolt birtokjogi szituáció, hiszen egy ókori-középkori berendezkedésű birodalomra nehéz rávetíteni a modern birtokjogot. Ugyanezért nehezen emészthető a Háborús bűnösök A Gyűrűk Urában? is, mert szintén a modern háborús törvényeket próbálja egy a miénktől teljesen eltérő berendezkedésű világra illeszteni. Ebből a szempontból sokkal előremutatóbb Lattman Tamástól A klónháború és a hadviselés joga, ami egy nemzetközi (sőt, galaktikus) berendezkedést feltételező rendszerhez – a Star Wars világa – illeszti a fegyveres konfliktus esetén alkalmazható szabályokat, törvényeket.

Maga Az ébredő jogerő, mint tájékoztató ismeretterjesztő kötet könnyed hangvétellel, tiszta és érthető magyarázatokkal vezeti be olvasóját a jog ágas-bogos világába. Viszont azt is jól bizonyítja, hogy nem minden fantasztikus világ alkalmas ezeknek a bemutatására. A mainstream világok helyett érdemesebb lett volna aktuálisabbakkal (mint például A Dűnét – a mozifilm miatt, vagy A Térséget) foglalkozni, esetleg kilesni a főkánonon túlra is (pl. Star Wars esetén a Mandalorian sorozatra), vagy több, a Trónok harca utódlás cikkhez hasonló módon bevállalni a történelmi párhuzamok ismertetését és felhasználását.

Kedves Raptoriánusok! Elindult Facebook csoportunk, a Raptorsimogató!
Várunk téged is, gyere, lépj be!